A fül cholesteatoma azonosítása még szakember számára is kihívást jelenthet, mivel a betegség kezdeti szakaszában tünetmentes. A tompa, sajgó, nyomkodó vagy lövöldöző fülfájdalom, halláskárosodás, esetenként szédülés, bűzös váladék megjelenése azonban gennyes-gyulladásos betegségek kialakulását jelzi a betegben, amelyek viszont gyakran a fülgyulladás kialakulását okozzák. cholesteatoma.
Előfordulás okai
Annak ellenére, hogy ez a patológia hasonló a füldaganathoz, hasonlóságuk tisztán formális. A daganatszerű formációtól eltérően a cholesteatoma több rétegből áll, amelyeket egy kötőszövet kapszula tartalmaz. Megjelenése - sima felülete - alapján kapta a "gyöngydaganat" elnevezést. A héj belsejében keratinizált hám, koleszterinkristályok és keratin található, és ennek a daganatnak a magja fehér anyag, szúrós kellemetlen szaggal.
A középfül cholesteatoma eredete eltérő. Tehát a hallószerv trauma vagy elhanyagolt gennyes betegségei következtében alakulhat ki - az esetek 90% -ában előfordulása krónikus gennyes középfülgyulladás eredménye. Az élet során szerzett cholesteatomát "hamisnak" is nevezik.
Kétféle mechanizmus létezik a megjelenésére. Az első esetben a külső fül laphámjának a dobhártya-repedésen keresztül a középső üregbe történő benőttsége van. A második esetben a dobüregben az Eustachitis által kiváltott nyomáscsökkenés a dobhártya meglehetősen nagy részének visszahúzódásához vezet, ahol a keratin és a hámszemcsék összegyűlnek.
Ritka esetekben ez a betegség veleszületett lehet, akkor "igaznak" nevezik.
Általában az embrionális rendellenességek a veleszületett patológia okaivá válnak, és a halántékcsont piramisában lokalizálódnak. Mindenesetre ez a patológia súlyos károsodást okoz a középfülben, mivel ahogy nő, nyomást gyakorol a környező csontszövetekre, ami pusztulásukat provokálja. Ezenkívül a cholesteatoma váladéka mérgező, és zavarokhoz vezethet a hangérzékelésben. Így ez a betegség súlyos szövődményekhez vezethet agytályog, agyhártyagyulladás, meningoencephalitis, arcidegek bénulása stb. formájában.
Diagnosztika
A betegség időben történő diagnosztizálása fontos tényező a további hatékony kezeléshez és a szövődmények megelőzéséhez. A fent leírt klinikai tünetek és jelek (eltérő jellegű fülfájdalmak, szemcsepp folyás, fejfájás, szédülés, halláskárosodás stb.) megjelenésekor a fül-orr-gégész, valamint a neurológus és idegsebészek műszeres diagnosztikai módszereket alkalmaznak. A leghatékonyabb diagnosztikai eljárások a következők:
- otomikroszkópia;
- temporális csont radiográfia;
- CT vizsgálat;
- Mágneses rezonancia képalkotás;
- audiometria (halláscsökkenés kimutatása);
- tonális küszöb audiometria (vegyes típusú halláskárosodás kimutatása);
- vestibulometria (a vesztibuláris apparátus funkcióinak elemzése).
Kezelés
A betegség kialakulásának korai szakaszában lehetőség van gyógyszeres kezelésre. Az ilyen terápia alapelve a dobüreg lemosása bórsavoldattal vagy proteolitikus enzimekkel. Ha a szokásos mosási módszer nem segít a beteg állapotának javításában, akkor ehhez az eljáráshoz egy speciális dobüreges csövet használnak, amelynek végén egy hajlítás van, amelyet a dobhártyán lévő nyíláson keresztül vezetnek be. Sikeres kezelés esetén a beteg megszűnik a gennyedés, a hegesedés, valamint a dobüreg szöveteinek regenerációja.
A legtöbb esetben azonban a konzervatív kezelés nem hozza meg a kívánt hatást, így a problémát elsősorban műtéti beavatkozással oldják meg.
A fül cholesteatoma eltávolításának művelete több szakaszra oszlik:
- a "gyöngy tumor" közvetlen eltávolítása;
- a megtisztított középfül üregének fertőtlenítése (a betegség kiújulásának megakadályozása érdekében);
- sérült hallócsontok helyreállítása;
- a dobhártya integritásának helyreállítása.
Posztoperatív időszak
Közvetlenül a műtét után a beteg szédülést és hányingert tapasztalhat, de a következő 7-10 nap során ezek a posztoperatív tünetek fokozatosan eltűnnek. Mielőtt a beteget kiengedik a kórházból, a varratokat eltávolítják a külső fül mögötti sebből. Ezután ezen a helyen kötést készítenek, amelyet néhány naponta cserélni kell, és a seb gyógyulása után teljesen el kell távolítani. Négy héttel a fül cholesteatoma eltávolítása után a szakemberek ellenőrző vizsgálatot végeznek a páciens hallásában. Ha további sebészeti beavatkozásra van szükség a javításához, akkor arra legkorábban 6 hónappal az első után kerülhet sor.
A kezelés sikeres befejezése esetén emlékezni kell arra, hogy a műtött hallószerv fokozott érzékenységgel rendelkezik, és védeni kell a hipotermiától és a különböző fertőzésektől.
