Az alsó végtagok ereinek obliteráló atherosclerosisának tünetei és kezelése

A patológia kialakulásának okai és tényezői

A betegség leggyakoribb oka az érelmeszesedés. Ez egy hosszan tartó aktuális kóros folyamat, melynek során az érfal megmerevedik, és koleszterin plakkok rakódnak le benne, amelyek helyi gyulladások forrásai.

Ezek a formációk szűkítik az ér lumenét, megakadályozva az oxigéndús vér hozzáférését a szövetekhez. Ők a trombózis bűnösei, amely nemcsak az érintett végtagot, hanem a test minden szervét is veszélyezteti.

Az atherosclerosis obliterans egyéb okai:

• Cukorbetegség. A magas vércukorszint károsítja az artériák falát, elősegítve a vérrögképződést. Az ilyen betegeknél a lipidanyagcsere gyakran károsodik és a vérnyomás megemelkedik.
• Vaszkuláris gyulladás. Ezt az állapotot arteritisnek vagy vasculitisnek nevezik. Ennek oka a szervezet autoimmun reakciói.
• Fertőzésekmint például a szalmonellózis és a szifilisz.
• Szerkezeti hibák (érrendszeri patológiák, amelyek az intrauterin fejlődés szakaszában merültek fel).

Kockázati tényezők, amelyek növelik a betegség valószínűségét:

• több szívinfarktus vagy stroke okozta haláleset a családban;
• 50 év feletti életkor;
• túlsúly;
• inaktív életmód;
• dohányzó;
• cukorbetegség;
• artériás magas vérnyomás;
• lipid anyagcsere zavarok;

A betegség osztályozása és lefolyása

Az atheroscleroticus plakk koleszterinlerakódásokból áll, és rostos szövetréteggel van borítva. A mag fokozatosan növekszik, megtelik tartalommal, és elzárja a középső és nagy artériák lumenét, egészen a teljes elzáródásig. Ha a zsír bejut a véráramba, a vérlemezkék és a fibrin gyorsan lerakódnak a plakkágyon. Így képződik vérrög.

Emboli eltérő eredetűek, lehetnek daganatszemcsék vagy szemölcsös tömegek a fertőzés által érintett szívbillentyűkön. Néha akkor alakulnak ki, ha akadályok vannak a fiziológiás véráramlásban: aorta aneurizma, veleszületett és szerzett szívhibák.

Amikor trombózis, embólia vagy trauma lép fel, a betegség akut módon manifesztálódik. A keringésleállás helye és a további erek (kollateralisok) jelenléte meghatározza a tünetek súlyosságát és a szövődmények kialakulását.

A betegség lefolyásának 4 szakasza van:

1. ÉN. A fájdalomérzet erős erőfeszítéssel és hosszú gyaloglás (több mint 1000 méter) során fokozódik.
2. II. szakasz:
   • V: fájdalom kezdődik 250-1000 m séta közben;
   • V: 50-250 m séta közben.
3. A kritikus ischaemia stádiuma. A fájdalom szindróma teljes nyugalomban és alvás közben jelentkezik.
4. A disztrófiás rendellenességek stádiuma. Nekrózis található a sarkakon és a lábujjakon, amelyek hajlamosak kifejlődni üszkösödés.

Tünetek és jelek

A betegeknek csak mintegy fele panaszkodik. A legtöbb tünet a lábizmok keringésének korlátozásával jár.

A leggyakoribb megnyilvánulása az kellemetlen érzés az egyik vagy mindkét vádliban, valamint a combokban... Kellemetlen érzések lépnek fel séta, lépcsőzés, futás és rövid pihenő utáni megállás közben. Ezt a fájdalmat hívják időszakos... Lehet tompa és szúró, elnehezüléssel, napközbeni fáradtsággal a lábakban. Néha bizsergés és görcsök zavarják a beteget éjszaka.

Egyéb tünetek a következők:

• zsibbadás, bizsergés, gyengeség a lábakban;
• fájdalom a gluteális izmokban;
• égő érzés a lábban vagy a lábujjakban;
• fekélyek a lábakon, amelyek nem gyógyulnak;
• Száraz gangréna;
• a végtag elszíneződése: cianózis, bőrpír, sápadtság;
• hajhullás a lábakon;
• impotencia.

Fénykép egy atherosclerosis obliteransban szenvedő beteg alsó végtagjairól:

Diagnosztika

Az alapvizsga a következő tevékenységeket tartalmazza:

• A betegségdefiníciós protokoll alapjául szolgáló klasszikus tünet a járás közbeni fájdalom.
• A későbbi szakaszokban végzett vizsgálat és tapintás segít azonosítani a betegség következményeit - a nekrózis gócait és az érzékenységet.
• Speciális kérdőíveket használnak, amelyeket a páciens tölt ki. Segítenek strukturálni a panaszokat és a klinikai megnyilvánulásokat a későbbi elemzéshez.
• A boka-kar index mérése. Ehhez a felső és alsó végtagok vérnyomása korrelál.

Instrumentális kutatás:

• Stressz teszt méri a nyomást a végtagokban a futópad előtt és után. Ha fájdalom jelentkezik a vizsgálat során, megállapíthatja a betegség konkrét szakaszát.
• Doppler ultrahang lehetővé teszi az ér átjárhatóságának és elzáródási szintjének meghatározását, valamint a biztosítéki keringés lehetőségeinek tanulmányozását.
• MRI lehetővé teszi az artéria szűkületének helyének részletes megjelenítését és a műtéti kör meghatározását, különösen, ha stentelést terveznek.
• Angiográfia (az ér kontraszttal való feltöltése és röntgensugárzás hatására történő meghatározása) diagnosztikus és egyben terápiás módszer, hiszen az artéria szűkületének azonosítása után azonnal elvégezhető a ballonos tágítás.

A beteg kezelése, rehabilitációja és munkaügyi szakértelme

Az alsó végtagok obliteráló atherosclerosisának konzervatív kezelése biztosítja a vérnyomás szabályozását, a vérzsírszint korrekcióját, a cukorbetegek cukortartalmának optimalizálását és a vérhígítók szedését.

Az orvosok által javasolt gyógyszerek:

• A trombolitikumok feloldják a már kialakult vérrögöt ("heparin"). Ezeket a gyógyszereket csak klinikán írják fel orvos felügyelete mellett, mivel helytelen használat esetén könnyen vérzést okozhatnak. A hatásos hatás érdekében a gyógyszereket intravénásan kell beadni az első 4-8 órában az érelzáródás akut tüneteinek kialakulása után. Ez a fő oka annak, hogy ne késleltesse az orvos látogatását.
• A vérlemezke- és véralvadásgátló szerek megakadályozzák az embóliák és a vérrögök kialakulását. Ezen gyógyszerek további hasznos tulajdonsága az artériák lumenének kiterjesztése, ami megkönnyíti a véráramlást (Warfarin, Xarelto, Dabigatran, Aspirin, Clopidogrel).
• A perifériás erek vérkeringését javító gyógyszerek (görcsoldók) nem tartoznak a kezelés standardjába, de kismértékben pozitív hatással vannak a tünetek súlyosságára.

További alapok

• A fájdalom enyhítésére fájdalomcsillapítókat használnak. Csökkentik a stresszt és megnyugtatják a beteget, de nem szedik hosszú ideig önmagukban, mert megváltoztatják a klinikai képet és megnehezítik a diagnózist.
• A vérnyomáscsökkentő szerek (béta-blokkolók, ACE-gátlók, diuretikumok) szabályozzák a vérnyomást, amely ezeknél a betegeknél általában emelkedett.
• Az inzulin és a glükóz-csökkentő gyógyszerek nélkülözhetetlenek a cukorbetegek számára. Ha ezek a betegek kellemetlen érzést éreznek a vádliban és a lábfejben, azonnal módosítani kell a gyógyszer adagját.

Azokban az esetekben, amikor az ér elzáródása kritikus, és a gyógyszeres kezelés nem teszi lehetővé a végtag vérkeringésének helyreállítását, a betegnek ajánlott az obliteráló atherosclerosis műtéti kezelése. Módszerei a következők:

• Perkután (perkután) ballonos angioplasztika.

A módszer magában foglalja egy speciális katéter bevezetését az érintett artériába. Röntgenkontroll alatt a kontrasztanyagnak köszönhetően pontosan meghatározható a trombózis vagy szűkület helye, és a tubus végén elhelyezett ballonnal bővíthető.

Miután az eljárást végző orvos meggyőződött arról, hogy a véráramlás helyreállt, az eszközt eltávolítják. A műtét helyi érzéstelenítésben történik (a beteg kérésére gyógyszeres alvás lehetséges).

Ennek a technikának az előnyei közé tartozik a diagnosztika során történő végrehajtás lehetősége, valamint a viszonylag alacsony költség. Ennek a módszernek a hátránya a betegség kiújulásának nagy kockázata.

• Sztentelés.

Az eljárás magában foglalja egy fémkeret elhelyezését az artériában. Az eszközt egy röntgenkészülék vezérlése alatt helyezik be katéter segítségével. Azonban ez a módszer is tökéletlen: idővel a stent benőtte a szövetet, amihez egy második műtétre is szükség lehet. A beavatkozás költsége meglehetősen magas (több mint 1000 dollár), ami magának a stentnek a típusától és tulajdonságaitól függ.

• Atterectomia.

A manipuláció a lepedék és a meszesedés eltávolításából áll egy speciális eszközzel, amely "levágja" azokat. Az eljárás intravaszkuláris hozzáféréssel történik. Az atheroma reszekciója után stentet helyeznek el. Ez a technológia megakadályozza a resztenózist.

• Bypass műtét.

A shunt elhelyezés egy rekonstrukciós beavatkozás, amely érbeültetésen és a véráramlási akadályt megkerülő biztosíték mesterséges létrehozásán alapul. Erre a célra szintetikus anyagokat vagy a lábak egészséges területeiről származó vénagraftokat használnak.

Sajnos az orvosoknak néha szélsőséges intézkedéseket kell hozniuk, és különböző szinteken amputálniuk kell a végtagokat. Ilyen műtétre akkor van szükség, ha nekrózis és gangréna alakul ki, olyan esetekben, amikor a betegséget túl későn észlelik, vagy egyidejű patológiával nagyon gyorsan haladnak előre, és az előző kezelés nem járt sikerrel.

Az atherosclerosis obliterans súlyos betegség, amely korlátozza a betegek aktivitását. A kezelést követően a betegnek orvosi és szociális vizsgálaton (MSE) kell részt vennie a keresőképtelenség megállapítására, szükség esetén rehabilitáció kijelölésére vagy rokkantsági csoport kialakítására.

A betegség súlyossága és a kezelés jellemzői miatt fontos az időben történő megelőzés, amely a következőket foglalja magában:

• a dohányzás abbahagyása;
• kevés napi tevékenység: már néhány közlekedési megálló kihagyása sétáltatáshoz vagy kutyasétáltatáshoz pozitív hatással van a fizikai és érzelmi állapotra;
• a napi étrend összetételének korrekciója (só és állati zsírok tartalmának korlátozása);
• az optimális súly fenntartása;
• a vérnyomás rendszeres ellenőrzése.

Az alsó végtagok ereinek obliteráló atherosclerosisa nem mindig reagál sikeresen a terápiára, és gyakran rokkantsághoz vezet. A betegség eredete szorosan összefügg az artériás magas vérnyomással, a lipidanyagcsere zavarokkal és a diabetes mellitusszal. Ezekre a negatív tényezőkre gyakorolt ​​hatás helyes életmóddal és megfelelő kezeléssel javítja jelentősen a beteg prognózisát.