A jobb kamrai szívelégtelenség tünetei egyértelműen kifejeződnek, nem lehet figyelmen kívül hagyni. A különböző szakaszokban előforduló betegségek tüneteinek felismerésének képessége lehetővé teszi, hogy elkerülje a visszafordíthatatlan folyamatokhoz és halálhoz vezető veszélyes szövődmények kialakulását.
Különböző szakaszok tünetei
A jobb oldali szívelégtelenség krónikus patológia. A szívizmok működési zavarával fordul elő a jobb szívizomban. Ha tünetek jelentkeznek, a betegnek sürgősségi orvosi ellátásra van szüksége. Azok, akik ismerik a veszélyes betegség jeleit, azonnal a terapeutához fordulnak.
A patológia besorolása a lokalizáció helyétől függ. A szívelégtelenségnek 2 típusa van:
- jobb kamra (cor pulmonale);
- bal kamra.
Jellemzők:
| Betegség típusa | A lokalizáció helye | Előfordulás okai | Következmények |
|---|---|---|---|
| Bal kamra | A bal szívizomot érinti. | A koszorúér-keringés csökkenése, fertőző betegségek, tachycardia, aritmia okozza. | A bal kamra túlterhelt. A tüdőkörben a vérkeringés stagnál. Szívasztmát, tüdőödémát, kardiogén sokkot okoz. |
| Jobb kamra | A jobb oldali szívizom működése károsodik. | Tüdő thromboemboliában, elhúzódó asztmában, kétoldali tüdőgyulladásban, cor pulmonaleban, szívburokgyulladásban nyilvánul meg. | A jobb kamra túlterhelt. Torlódás lép fel a szisztémás keringésben. A szervekben bőven van vér, de nehezen jön ki belőlük. A máj megnagyobbodik, a lábak megduzzadnak, cianózis lép fel, a tüdőben pedig életveszélyes szövődmények alakulnak ki. |
A patológiának 2 formája van:
- krónikus;
- akut jobb kamrai elégtelenség.
A jobb oldali elégtelenség másodlagos betegség. Bal kamrai szívelégtelenség előzi meg. A legtöbb betegben a jobb kamrai és a bal oldali elégtelenség együtt létezik. De nem zárják ki azokat az eseteket sem, amikor a jobb oldali szívelégtelenség elszigetelten fordul elő.
A betegség kezdeti stádiumában a tüneteket a tüdőkeringés torlódása okozza. A jobb kamrai elégtelenséget a következők kísérik:
- tachycardia (a szívfrekvencia spontán növekedése);
- artériás hipotenzió (folyamatos nyomáscsökkenés);
- légszomj, levegőhiány;
- nyomó fájdalmak a szív régiójában;
- a végtagok duzzanata;
- a bőr alacsony hőmérséklete (a kezek és lábak hidegsége);
- cianózis (a bőr a nasolabialis háromszög területén, a karok és a lábak kékes árnyalatot kapnak);
- csökkent bőrturgor;
- a nyaki vénák duzzanata és pulzálása (fekvő helyzetben);
- magas érpermeabilitás;
- tüdőödéma;
- hányinger és hányás szindróma;
- ájulás;
- gyengeség, fáradtság.
Ezek a tünetek a patológia fejlődésének minden szakaszában változatlanok. Amikor a jobb kamrai szívelégtelenség bonyolulttá válik, rosszabbodik. Ezekhez kapcsolódnak a szisztémás keringésben pangó vér tünetei.
A betegek a következőktől szenvednek:
- Nehézség- és fájdalomérzet a jobb hypochondriumban, a máj duzzanata miatt.
- Magas vérnyomás.
- Ödéma.
- Oliguria - károsodott véráramlás a vesékben.
- Folyadékretenció okozta csökkent vizelettermelés.
- Szívasztma, amelyet a tüdő vénás ereiben és kapillárisaiban fellépő túlzott mennyiségű vér vált ki.
- A nyaki vénák tágulása és duzzanata fekve és ülve.
- Mentális zavarok, amelyeket a vénás vér agyból való kiáramlásának zavara és oxigénhiány okoz.
- Gastritis és más emésztőrendszeri betegségek.
- Étvágytalanság és súlyvesztés.
- Ascites (a folyadék túlzott felhalmozódása a hasüregben).
- Hydrothorax (folyadék effúzió a mellkasban).
Az ödéma helye
A puffadás a jobb oldali szívelégtelenség első jele. Az ödéma a szívtől távoli szervekben képződik:
- Először is, a duzzanat az alsó végtagokat érinti. Először a boka területe megduzzad. Ezután a lábak és a combok részt vesznek a kóros folyamatban.
- A betegség súlyos formáiban a testben felfelé ívelő duzzanat a hasfal mentén terjed.
- Férfiaknál a herezacskó duzzanata figyelhető meg.
- A kezek, a mellkas és a nyak területét bevonják a folyamatba.
- A has (ascites), a mellkasi üreg (hidrothorax) duzzanata alakul ki.
- Tüdőödéma lép fel.
Amikor a nyomás a bal pitvarban és a tüdőkapillárisokban kritikus értékre emelkedik, a folyadék elkezd átszivárogni az érfalakon. Kitölti a tüdőhólyagokat és lumeneket.
Tüdőödéma esetén a légszomj nehézlégzéssé alakul. A beteg izgatott lesz, kényszerülést vesz fel, ami megkönnyebbülést hoz. A bőr sápadttá válik, a nyálkahártyák cianotikus (lila) árnyalatot kapnak.
A nyaki vénák megduzzadnak. Tachycardia vagy aritmia alakul ki. A felerősödött köhögés a habzó köpet elválasztásával jár együtt vérzárványokkal. Hallgatás közben különféle nedves zörejeket találunk. Az orvos megkülönbözteti a tüdőödémát a bronchiális asztmától. Kialakulásával sürgős diagnózis és azonnali kezelés szükséges.
A patológia kialakulásának kezdetén a lábak és a test egyéb részei a nap végére megduzzadnak. Később a puffadtság tartós jelenséggé válik. Az egész testben terjed, anasartsit okozva.
Folyadék halmozódik fel a bursában és a hasban, ami a béka hasát eredményezi. Ezzel egyidejűleg akár 1,5-2 liter ödémás folyadék gyűlik össze a hasban.
A Hydrothorax életveszélyes szövődmény. Amikor 1 liter folyadék kerül a mellhártyába, a tüdő összenyomódik, a légzés megnehezül, hipoxia és fulladás lép fel. Sürgősségi orvosi ellátás nélkül a betegnek esélye sincs a túlélésre.
A tünetek súlyosságától függően a betegséget 3 szakaszra osztották. Mindegyiküknek megvan a maga tünete.
| Színpad | Tünetek |
|---|---|
| A kezdeti | Fizikai aktivitással légszomj lép fel, a pulzusszám nő. Nyugalomban a patológia tünetmentes. |
| Átlagos | A lábak megdagadtak. A beteg légszomjtól és szívdobogástól szenved még nyugalmi állapotban is. 2 fázis van:
|
| Terminál | A betegség súlyos, gyógyíthatatlan formája, melyben különböző szervekben visszafordíthatatlan kóros átalakulások következtek be. Az anyagcsere-folyamatok megsértése kimerültséghez vezet. |
Ezenkívül a tünetek súlyossága lehetővé teszi a betegség további 4 szakaszának megkülönböztetését:
| Fokozat | Jelek |
|---|---|
| én | Rejtett, külső jelek nélkül halad át. |
| II | Zihálás észlelhető. |
| III | A zihálás száma nő. |
| IV | A nyomás kritikus szintre csökken. Kardiogén sokk alakul ki. |
Az akut jobb kamrai elégtelenség jellemzői
A betegség súlyosbodását olyan patológiák okozzák, amelyek váratlanul korlátozzák a véráramlás mozgásának szabadságát a tüdőkeringésben.
A betegség akut formájának kialakulását kiváltó fő tényezők a következők:
- elhúzódó, súlyos asztmás állapotok;
- tüdőembólia;
- a légcső vagy a hörgők elzáródása idegen testtel;
- pneumomediastinum;
- levegő koncentrációja a pleurális üregben;
- kétoldali drenázs tüdőgyulladás;
- az alveolusok összeomlása;
- folyadékgyülem a mellkasi üregben;
- légzési nehézség csecsemőknél;
- minden olyan patológia, amelyet akut légzési elégtelenség kísér.
Akut jobb kamrai elégtelenség alakul ki szívhibákkal, csökkent pulmonális keringéssel. Megjelenését a citrátos vérátömlesztési eljárás váltja ki, amelyet gyorsan, kalcium és novokain bevezetése nélkül hajtanak végre.
Akkor alakul ki, ha a röntgenvizsgálatra szánt hipertóniás injekciókat vagy kontrasztanyagokat intravénásan beadva azonnal beadják. A gyógyszerek felgyorsult adagolása fokozott rezisztenciát és a tüdő keringésével összefüggő érgörcsöt okoz.
A jobb oldali szívelégtelenség akut formáját a következő tünetek kísérik:
- duzzanat a lábakban;
- légszomj;
- fulladás;
- cianózis;
- sinus tachycardia;
- duzzadt vénák a nyakon;
- a belső jugularis véna erős pulzálása;
- a máj megnagyobbodása;
- fájdalom előfordulása a jobb hypochondriumban;
- zavart szívritmus;
- kifulladva;
- feszesség a szegycsont mögött;
- szívfájdalmak;
- hideg verejték megjelenése a bőrön;
- a jobb kamra kitágulása;
- gyenge pulzus;
- a központi vénás nyomás növekedése;
- tachycardia.
A súlyosbodás hirtelen alakul ki. Amikor megjelenik, a betegség tünetei dominálnak, ami a jobb oldali szívelégtelenség kialakulását váltotta ki.
A szisztémás keringésben fellépő akut pangásos megnyilvánulások veseelégtelenséghez vezetnek. A vér biokémiája károsodott máj- és vesefunkciót jelez.
Néha a betegek vérnyomása élesen leesik, ami sokkot okoz. A rossz vérkeringés miatt a végtagok bőrén cianózis jelenik meg.
Ha súlyosbodás jelei vannak, sürgősen mentőt kell hívnia. A patológia gyors fejlődése a szervezetben visszafordíthatatlan folyamattal végződik - tüdőödéma. A halál elkerülhető, ha az orvos időben ellátja a beteget.
Kezelés
A kezelőorvos által választott módszer a szívelégtelenség kiváltó okán alapul. Számos gyógyszer létezik, amelyek célja a szívizom összehúzódási funkciójának helyreállítása és a tünetek csökkentése. Ha a gyógyszeres kezelés nem hozta meg a várt eredményt, a beteget rutinszerűen felkészítik a műtétre.
A jobb kamrai típusú szívelégtelenség terápiáját csak a beteg alapos diagnózisa után kardiológus írhatja fel. Számos tünet és klinikai megnyilvánulás akadályozza meg bizonyos gyógyszercsoportok beadását. Például nagy körben lévő vénás pangás esetén, a máj növekedésével, légszomjjal, a nyaki vénák duzzanatával, a diuretikumok és értágítók csoportjába tartozó gyógyszerek szedése ellenjavallt.
A kezelés során csak gyenge diuretikumokat alkalmaznak az orvos által meghatározott minimális dózisban. Az értágítókat nem szabad használni, mert csökkentik a perctérfogatot, ami tovább súlyosbítja a patológiát.
Néhány gyógyszer bevétele után a beteg refrakter hipotenziót tapasztal. ilyenkor intraaorta ellenpulzáció, dopamin infúzió és keringéstámogatás alkalmazható. Ugyanebben az esetben a plazmát vagy a plazmapótlókat dobutaminnal és artériás értágítóval együtt adják be, hogy növeljék a jobb kamra előterhelését.
A jobb kamrai elégtelenség olyan patológia, amely megfelelő kezelést és szigorú orvosi felügyeletet igényel. A tünetek ismerete, az orvoshoz való időben történő eljutás és a terápia olyan tényezők, amelyek meghosszabbítják a betegek életét, lehetővé téve számukra, hogy visszatérjenek megszokott életükhöz.
