A légzési nehézség, a horkolás, az orrfolyás, a vérzés és az orrfájdalom olyan problémák, amelyek sok embert zavarnak, de ritkán váltanak ki orvoshoz fordulást. A legtöbb esetben ezeknek a tüneteknek az oka a septum eltérése. A bolygón élő emberek körülbelül 80%-a valamilyen mértékben szenved ettől a fiziológiai anomáliától. A legtöbb esetben a normától való kisebb eltérések nem zavarják meg az orr normális működését, és nem igényelnek műtétet, de ha a fenti tünetek krónikussá válnak és állandó kényelmetlenséget okoznak, akkor a műtét elkerülhetetlenné válik.
Az orrsövény szerkezete és működése
Az orrüreg egy lemez, amely az orrüregben helyezkedik el, és két körülbelül egyenlő részre osztja. Az orr mélyén vékony csontból, elülső részén porcos szövetből áll. A porc területe puhább és előrenyúlik (az orr középvonalán végighúzva megérintheti), ami nagyon sebezhetővé teszi. Belül a septum mindkét oldalát nyálkahártya borítja.
Ennek a csontporcos lemeznek köszönhetően a belélegzett levegő két áramra oszlik, és a légutakba kerül.
Itt egyenletes felmelegedés, tisztítás és hidratálás biztosított. Így a légzőrendszer ezen részének szerkezetében fellépő bármilyen rendellenesség működési zavarokhoz vezet, és kellemetlen következményekkel járhat (gyulladás, nyálkahártya duzzanat, horkolás alvás közben, fejfájás, szív- és idegrendszeri zavarok stb. .) ).
Például belégzéskor egy görbült embernél az orr szárnya hozzátapadhat a septumhoz, és ennek megfelelően blokkolja a levegő hozzáférését. Ebben az esetben a páciens általában a szájon keresztül kezd lélegezni, és ez a nyálkahártya kiszáradásához vezet. Ezenkívül a sinus levegőztetése károsodik. A frontális és maxilláris (maxilláris) sinusok nem kapják meg a szükséges légcserét. Emiatt a nyálka kiáramlása megnehezül, gyulladásos folyamatok indulnak be, amelyek következménye lehet krónikus arcüreggyulladás, arcüreggyulladás, mandulagyulladás stb. Ezenkívül a szájon keresztül történő légzés az agy oxigénéhezését idézheti elő, ami befolyásolja az ember mentális képességeit.
A görbület jelei
A legtöbb ember nem is sejti, hogy az orr osteochondralis lemezének deformációjával él, mivel ez nem zavarja légzőrendszerük munkáját, amely a normától való kisebb eltérésekkel alkalmazkodik és levegőcserét biztosít az orrban. szükséges hangerőt. Ha azonban a következő tüneteket észleli, akkor javasolt egy fül-orr-gégész és sebész konzultációja. mivel ilyen esetekben a problémát azonnal meg kell szüntetni:
- légzési nehézség az orron keresztül;
- vizuális változás az orr alakjában;
- száj légzés;
- orrvérzés;
- száraz orr;
- csökkent szaglóképesség;
- krónikus rhinitis;
- gyakori légúti fertőzések;
- horkolás alvás közben.
A görbület okai és típusai
A legtöbb esetben a septum görbülete serdülőkorban és serdülőkorban (13-18 év) következik be, bár ismertek veleszületett élettani rendellenességek is. A patológia egyik leggyakoribb oka fiziológiás. Ebben az esetben eltérés van a septum porcos és csontos részének növekedési üteme között. Előfordul, hogy az orrüreg mérete nem elegendő az elválasztó lemez befogadásához, és elkezd meggörbülni.
A deformációt sérülés (diszlokáció, orrtörés) is okozhatja. Ebben az esetben az orr csontjai először elmozdulnak, majd nem gyógyulnak megfelelően.
Ezenkívül megkülönböztetik a kompenzációs görbületet, amely az irritáló tényezők (polipok, daganatok, az orrnyálkahártyán lévő idegen testek) és a hipertrófia - az egyik orrkagyló egyenetlen fejlődése miatt jelenik meg.
Az orrsövény deformációinak többféle típusa létezik. Alaktól függően S-alakú és C-alakú görbületeket különböztetnek meg. A septumon bordák, tüskék, megvastagodások is kialakulhatnak, a négyszögű porcok elmozdulása lehetséges. Ezenkívül az orrsövény deformációjának 3 súlyossági foka van:
- enyhe eltérés a középvonaltól (I fok);
- az osteochondralis lemez kiálló része a középvonal és az orr oldalfala között helyezkedik el (II. fokozat);
- az osteochondralis lemez kiálló része gyakorlatilag érinti az orr oldalfalát (III. fokozat).
Diagnózis és műtét
Önmagában az osztólemez enyhe deformációja nem indokolja a műtétet. Elég betartani az orrüreg higiéniáját, kerülni a poros helyeken való tartózkodást, igyekezni nem túlhűteni és a légúti megbetegedések kezelését a végéig befejezni.
Ha azonban fáj az orrsövénye, vagy a fenti tünetek közül legalább egyet észlelünk, akkor legalább szakemberhez kell fordulni, hogy a vizsgálat alapján felállítsák a diagnózist. Az otolaryngológusok általában rhinoszkóppal vizsgálatot végeznek.
Ezenkívül az MRI, a CT és a röntgen hatékony vizsgálati módszer.
Napjainkban számos technika létezik az orrsövény görbületének korrigálására. Ha a deformáció nem túl nagy, és csak a porcos részt érinti, amely ráadásul nem is tört el, lézeres korrekcióhoz folyamodhat. Ezt a műveletet helyi érzéstelenítésben végzik. Lézerrel az orvos felmelegíti az eltávolítandó porcterületeket. Az eljárás befejezése után az orrot egyenletes helyzetben rögzítjük két gézlappal, amelyet az orrjáratokba helyezünk.
A sebészeti beavatkozás elterjedtebb módja a szeptoplasztika, amelyet modern endoszkópos technikákkal és hagyományos sebészeti technikákkal egyaránt végeznek.
Ezt a műtétet általában az osteochondralis lemez képződésének befejezése után, 18 éves kortól kezdik. A műtét időtartama átlagosan 1-2 óra. A sebész egy kis bemetszést végez a nyálkahártyán, és ott hámozza le, ahol el kell távolítani a deformált porc- vagy csontrészt. Ezt követően a nyálkahártyát visszahelyezik a helyére, és a septumot géztamponokkal rögzítik.
A műtét után néhány napig a betegnek szájon keresztül kell lélegeznie, mivel az orrüreg zárva marad. Ez idő alatt kerülni kell a környezeti hőmérséklet változását. Ezenkívül a betegnek antibiotikum-kúrát írnak fel a fertőzések kialakulásának megelőzésére, valamint fájdalomcsillapítókat a fájdalom enyhítésére. 7-10 nap elteltével a szeptumnak már nem szabad fájnia, de mivel a nyálkahártya duzzanata nem feltétlenül szűnik meg teljesen, előfordulhat, hogy az orrüregben nehezedik a légzés. A normál életbe való visszatérés általában 2 héttel a műtét után következik be. Mint minden műtétnél, az orvosok azt javasolják, hogy a betegek egy hónapig kerüljék a komoly fizikai megterhelést és a hőmérséklet-változásokat.
