Torokbetegségek

A torok duzzanata tünetei

A gégeödéma életveszélyes állapot, amely sürgős intézkedéseket igényel. Ennek oka a gége anatómiai jellemzői és az a funkció, amely a levegőt a mögöttes részlegekhez vezeti.

A gégeödéma ritkán önálló betegség. Gyakrabban ez a tünet más kóros állapotok szövődménye vagy megnyilvánulása. Ezért a gégeödéma tünetei a kiváltó októl függenek.

Ez egy gyorsan fejlődő folyamat, amely ödémában nyilvánul meg, és ennek eredményeként a gége lumenének szűkülése. A gégeödéma tünetei villámgyorsan, akutan vagy fokozatosan alakulhatnak ki, ami tükröződik a klinikai képben, és nagymértékben meghatározza a kezelési taktikát.

Akut gyulladásos folyamatok

Fontos meghatározni a gégeödéma kialakulásának okát, mivel a kezelési taktika ettől függ. Leggyakrabban ez az állapot az ilyen kóros állapotok megnyilvánulása vagy szövődménye:

  • a torok gyulladásos betegségei;
  • akut fertőző betegségek;
  • specifikus kórokozó által okozott fertőzések;
  • allergiák;
  • traumás sérülés a torokban;
  • nem gyulladásos természetű kóros folyamatok.

Az akut laryngitist, laryngotracheitist a következő megnyilvánulások jellemzik:

  • torokfájás;
  • izzadás;
  • idegen test érzése a torokban;
  • száraz köhögés;
  • a hang rekedtsége;
  • hipertermia kialakulása.

A műszeres diagnosztika feltárja a gége, a hangszalagok és a porc nyálkahártyájának duzzadását és hiperémiáját. Az ödéma vizes vagy kocsonyás duzzanatként jelenik meg. Ugyanakkor a glottis élesen szűkül. A tünetek fokozódásával és az állapot rosszabbodásával a duzzanat súlyosbodhat, növelve a gége szűkületét

A laringoszkópiát nagy körültekintéssel végezzük, mert ronthatja a szűkületet.

A légzési elégtelenség jelei a légzési rés szűkülésének mértékéből fakadnak. Ennek a kóros folyamatnak a kialakulásában a tünetek kerülnek előtérbe, a légúti légutakon való áthaladás nehézsége miatt. Ez az állapot veszélyes, és sürgős intézkedéseket igényel.

Klinikai tünetek

Leggyakrabban a laryngitis ödémás formája fulmináns lefolyású, néhány órán belül kialakul.

A gégeödéma tipikus tünete a fulladás.

A betegnek nehéz belélegezni, majd kilélegezni. Felhívják a figyelmet a súlyos légszomjra, ziháló légzésre, amely távolról hallható. A légzés folyamatában a segédizmok vesznek részt, ami az epigasztrikus és supraclavicularis régiók, az interkostális terek visszahúzódásában nyilvánul meg. Ha ebben a szakaszban nem tesznek megfelelő intézkedéseket, a beteg oxigénhiány miatt meghalhat.

A gége gyulladásos folyamatainak helyzetének ez a kialakulása rendkívül ritka. Leggyakrabban az akut laryngitist enyhe lefolyás jellemzi. A leggyakoribb tünetek a torokfájás, a száraz köhögés és a hangváltozások.

Az akut gégegyulladás okozta toroködéma akut módon, a betegség kezdete után néhány órán belül alakul ki, ami lehetővé teszi a szifilitikus és tuberkulózisos elváltozások megkülönböztetését. Ezeket a specifikus kórokozók által okozott betegségeket a tünetek lassú növekedése jellemzi. Ebben a tekintetben a beteg állapota hosszú ideig kielégítő marad. A szervezet alkalmazkodik a szűkülő légzési rés és az elégtelen oxigénellátás melletti működéshez. A gégeödéma ebben az esetben több napon keresztül is kialakulhat.

Akut fertőző betegségek

Az akut fertőző folyamatok gyakran ennek a súlyos állapotnak a kialakulásában nyilvánulnak meg. Először is, ez a patológia a diftériára jellemző. A gége veresége diftéria bacilusszal a fejlődésében több szakaszon megy keresztül. A betegség kezdetén kötelező tünet a dysphonia, vagyis a durva, rekedt hang megjelenése, valamint az erős ugató köhögés.

A jövőben megszaporodnak a gégeödémára és a légzési rés szűkületére utaló jelek. A beteg nyugtalan. Légzése zajossá válik. Az inspiráció meghosszabbodik, és a segédizmok részt vesznek a légzési folyamatban. A következő, fulladásos szakaszba való átmenet megakadályozása érdekében ebben a szakaszban a légcső intubációját mutatják be.

A laringoszkópia segít a diagnózis tisztázásában, nemcsak a gége hiperémiáját és duzzanatát, hanem egy jellegzetes fibrines filmet is kimutat. Mivel hasonló tünetek alakulhatnak ki kanyaró, skarlát, influenza esetén is, ezért megbízható diagnosztikai módszer a kórokozó izolálása az elváltozás fókuszából. A diagnózis megerősítésére szerodiagnosztika, beleértve a PCR-t is, használható.

Más akut fertőző betegségek által okozott toroködéma diagnosztizálásához további jelek nagy jelentőséggel bírnak. Az influenzát a betegség akut megjelenése, hurutos tünetek jellemzik. Fontos diagnosztikai jel a súlyos rossz közérzet, gyengeség, étvágytalanság, izom- és ízületi fájdalmak, a testhőmérséklet 39 fokig emelkedése. A gyermekkori fertőzésekre jellemző bőrkiütés. A diagnózisban fontos szerepet játszik a járványügyi helyzet is.

Tályog

A torok ödéma tünetei az ezen a szerven belül elhelyezkedő tályog kialakulására is jellemzőek. Akut gennyes folyamat alakulhat ki az ARVI, a kanyaró, a skarlát szövődményeként vagy a nyálkahártya mechanikai károsodása következtében, további fertőzéssel. A gége tályog kialakulása akkor is lehetséges, ha a műszeres vizsgálat vagy műtéti beavatkozás során nem tartják be az aszepszis és antiszepszis szabályait. Ilyen szövődmény akkor fordul elő, ha a páciens anginával vagy a szájüreg herpetikus elváltozásaival próbálja önállóan felnyitni a tályogokat.

A betegséget a beteg állapotának romlása, a torokfájás fokozódása jellemzi. A testhőmérséklet 40 fokig emelkedik. A vereség legtöbbször aszimmetrikus.

A toroküreg objektív vizsgálata során a gége lumenét szűkítő daganatszerű képződményt találunk. Kötelező tünet a regionális nyirokcsomók növekedése és fájdalma.

A páciens panasza arra jellemző, hogy nem tudja kinyitni a száját és lenyelni a nyálat. Ebben az esetben a beteg feje általában az elváltozás felé billen. A csökkent immunitás, a hipotermia és az egyidejű onkopatológia jelenléte hozzájárul a tályogok előfordulásához a torok különböző részein.

Allergia

A súlyos lefolyást gégeödéma jellemzi az allergia kialakulása miatt. Veszélyes anyagok kerülhetnek a szervezetbe növényi pollen, kémiai vegyületek, erős szagú anyagok belélegzésével. Ugyanezt a hatást kifejthetik a helyi és parenterális gyógyszerek is. Az ételallergia széles körben elterjedt.

Ez a kóros állapot különböző tünetekkel jellemezhető:

  • torlódás és bőséges nyákos váladékozás az orrból;
  • torokfájás;
  • száraz köhögés;
  • könnyezés;
  • hörgőgörcs;
  • hasmenés;
  • bőrkiütések.

A Quincke-ödéma az allergia súlyos formája. Ebben az esetben a páciens megjelenése jellemző. Megduzzad a szemhéj, az ajkak vagy az egész arc, nyak. A bőrt először cianózis, majd éles sápadtság jellemzi. Gyakran agyi ödéma alakul ki, a beteg elveszti az eszméletét.

A Quincke-ödémával járó allergiás torokkárosodás veszélyes a villámgyors lefolyása miatt, amikor néhány percen belül súlyos tünetek jelentkeznek. Időben történő segítség hiányában a beteg fulladás és agyödéma következtében meghalhat.

Sérülés

Az ödéma akut kialakulását a gége traumás károsodása jellemzi. Mechanikai sérülést okozhat durva étel, csontdarabok. Rövid időn belül az ilyen expozíció a gége görcsének és duzzadásának kialakulásához vezethet. Még akkor is, ha egy idegen test gyorsan eltávolítható, fennáll a valószínűsége, hogy egy idő után duzzanat alakul ki az elváltozás helyén. A traumás sérülés ebben az esetben gyulladásos folyamat kialakulásához vezet.

A kémiai vegyületek irritáló tényezők lehetnek. Az alkoholtartalmú oldatok, savak, ecet véletlen vagy szándékos használata a gége duzzanatának kialakulásához vezet. A felhasznált anyagtól függően a folyamat élesen vagy fokozatosan fejlődhet. Alkoholfogyasztóknál a tünetek általában lassan alakulnak ki, a gége krónikus. Agresszívebb és veszélyesebb szerek véletlenszerű alkalmazása esetén a helyzet akut fejlődése jellemző, amikor sürgős orvosi intézkedésekre van szükség.

Az ödéma kialakulása nemcsak gyulladásos folyamatokon alapulhat. Jelentős része a gégeödéma, amelyet a szervezet hormonális zavara, a kis kapillárisok érfalának permeabilitása, valamint a víz-elektrolit egyensúly megváltozása okoz.

Ebben az esetben a megkülönböztető jellemző a gége nyálkahártya gyulladásának, a fájdalomnak, a hiperémiának a jeleinek hiánya.

Ezenkívül az ilyen puffadás nem lokalizált, hanem széles körben elterjedt, és más szerveket érint. Különleges jellemzője az is, hogy a nem gyulladásos ödémát lassú fejlődés jellemzi.

A gégeödémával jellemezhető betegségek lehetnek

  • a pajzsmirigy patológiája;
  • vesekárosodás;
  • szív- és érrendszeri rendellenességek;
  • daganatos folyamatok.

Ezekben az esetekben a legjellemzőbb tünet a nyelési nehézség vagy idegen test a torokban, a teltségérzet. A folyamat átterjedése a teljes gégere rekedtség, légzési nehézség megjelenéséhez vezet.

Ennek a kóros állapotnak a fokozott odafigyelése annak a ténynek köszönhető, hogy a nem időben nyújtott segítség végzetes lehet.

Gyakran a beteg sürgősségi ellátásának egyetlen lehetséges módja a tracheotomia, vagyis a tüdő oxigénellátását célzó sebészeti beavatkozás.

A tünetek lassú növekedése esetén figyelni kell a betegség lehetséges kimenetelére.