Kideríthető, hogy hanyatt fekve miért van bedugulva az orr, lehetséges a patológia általános és helyi megnyilvánulása. A torlódás érzése leggyakrabban a felső légúti nyálkahártya súlyos duzzanata miatt jelentkezik. Irritáló anyagok (por, száraz levegő), kórokozók (gombaspórák, protozoák, baktériumok), valamint jó- és rosszindulatú daganatok okozhatnak kóros reakciókat.
A cikk megvizsgálja a nasopharynx elzáródásához vezető etiológiai tényezőket, valamint azokat a betegségeket, amelyeket vízszintes helyzetben orrdugulás kísér.
Mi az orrdugulás?
Az orrdugulás olyan állapot, amelyet az orrjáratok elzáródása okoz. Az orrüreget bélelő csillós hám duzzanata és duzzanata a károsodott orrlégzés egyik fő oka. A légúti elzáródást fertőző és nem fertőző tényezők is kiválthatják.
Ha az orrlégzés nem áll helyre 2-3 héten belül, akkor a nasopharynx duzzanata vagy krónikus gyulladása okozhatja a problémát.
Meg kell érteni, hogy az orrlégzés nehézsége csak tünet, amely meglehetősen súlyos patológiák kialakulásának következménye lehet. A csecsemők főként orron keresztül lélegeznek, így az orrjáratok elzáródása akut oxigénéhezést okozhat. A szervezetben a gázcsere megzavarása tele van visszafordíthatatlan folyamatokkal az agyban, és ennek eredményeként a halál.
Fertőző okok
Sokan felteszik maguknak a kérdést: ha lefekszem, miért blokkolja az egyik vagy a másik orrlyuk? A kérdés megválaszolásához meg kell értenie, hogyan működik az orrüreg. Egy septum két részre osztja, amelyek az orrjáratokban végződnek. A nasopharynx hátsó részén kis nyílások (choanae) vannak, amelyeken keresztül a levegő az alsó légutakba jut. Az orrüreggel borított csillós hám gyulladása és ödémája a choanok elzáródásához vezet, ami az orrlégzés megsértésével jár.
A légzőszervek lassú gyulladásával a jóindulatú daganatok kialakulásának valószínűsége az orrüregben 35% -kal nő.
Az orrdugulás leggyakoribb oka a légúti fertőzés, amely a légutakban alakul ki. A kóros folyamatok krónikussá válása esetén a rhinorrhoea (súlyos nátha) hiányozhat. Ha azonban egy személy vízszintes helyzetbe kerül, a nyálkahártya duzzanata megnő, ami choanális elzáródáshoz vezet.
Krónikus rhinitis
A krónikus nátha az orrüregben fellépő lomha bakteriális vagy gombás gyulladás szindróma. Leggyakrabban a betegség a rinorrhoea vagy a kedvezőtlen környezeti tényezők légzőrendszerre gyakorolt hatásának következménye. A nyálkahártya lomha kóros folyamatai végül a szövetek hipertrófiájához (burjánzásához) vezetnek, ami az orr hanyatt fekvő helyzetbe való betömésének oka.
A krónikus rhinitist a következő klinikai megnyilvánulások alapján lehet felismerni:
- vastag orrfolyás;
- csökkent szaglás;
- kéregképződés az orrjáratokban;
- fekvés közben betömi az orrát.
A krónikus nátha nem megfelelő kezelése esetén a periosteum részt vesz a gyulladásban, aminek következtében periostitis alakul ki.
Krónikus maxillitis
A maxillitis (sinusitis) az orrmelléküregek lomha fertőző gyulladása, amelyet az orrlégzés megzavarása kísér. Ha egy személy lefekszik, és ugyanakkor kényelmetlenséget érez az orrnyeregben és az orcák szintjén, ez a legtöbb esetben sinusitis kialakulását jelzi. A betegséget gyakran krónikus nátha, bakteriális torokfájás, influenza és egyéb felső légúti fertőzések előzi meg.
Kis számú egysejtű mirigy koncentrálódik az orrmelléküregekben, ezért maxillitis esetén az orrnyálka térfogata kissé megnő. De a súlyos szöveti ödéma miatt a viszkózus váladék nem távozik a légutakból, hanem a nasopharynxben stagnál. Az orrdugulás általában rosszabb fekvéskor, amikor a nyálka kitölti a choanákat.
Postnazális áramlási szindróma
A posztnazális szivárgási szindrómát az orrüreg hátsó fala mentén az orrváladék elvezetése jellemzi a légzőrendszer alsó részeibe. A betegség leggyakrabban fertőző vagy allergiás gyulladás hátterében alakul ki. A lágy szövetekben zajló kóros folyamatok serkentik az egysejtű mirigyek aktivitását, amelyek 3-szor több nyálkahártya-szekréciót kezdenek el kiválasztani.
Napközben az ember nem érez kényelmetlenséget, mivel a nyálkahártya-váladék automatikusan lenyeli, és nem stagnál a nasopharynxben.
Amikor egy személy alszik, folyadék halmozódik fel a légutakban, és elzárja a choanális szájat. Emiatt fellép a zsúfoltság érzése. A posztnazális szindróma tipikus megnyilvánulásai a következők:
- orrdugulás;
- nyálkás kóma érzése a torokban;
- égő érzés a nasopharynxben;
- terméketlen köhögés;
- fejfájás.
A betegség tünetei a legkifejezettebbek a reggeli órákban, amikor a nyálka elkezd lefolyni a garat falán a légutakba.
Nem fertőző okok
Miért dugul az orr éjszaka? A nasopharyngealis elzáródást nemcsak fertőzés okozhatja, hanem allergia vagy neurovegetatív rendellenességek is. Az orrjáratok blokádja gyakran megjelenik jóindulatú daganatok kialakulásával a légutakban. A patológiák késleltetett és nem megfelelő kezelése tele van mellékbetegségek kialakulásával, amelyek közül néhány csak sebészeti kezelésre alkalmas.
Allergia
Az allergiás rhinitis az egyik legvalószínűbb oka az éjszakai orrdugulásnak. Az allergiát jellemzően háztartási allergének váltják ki, amelyek a következők:
- por atkák;
- öntőforma;
- mosópor;
- töltőanyag párnákhoz.
A légúti gyulladás angioödéma kialakulásához vezet, ami hozzájárul az orrduguláshoz és a légzési nehézségekhez. A betegség megnyilvánulásainak kiküszöbölése érdekében szükség van az ok-okozati allergének azonosítására és megszüntetésére. Ennek érdekében a gyapjútakarókat és a pehelypárnákat célszerű hipoallergén anyagokra cserélni. Az érszűkítő gyógyszerek és az antihisztaminok - "Ebastin", "Cetirizine", "Clemastin" stb. segítenek megszüntetni a nasopharynx elzáródását.
Az érrendszeri beidegzés megsértése
A nasopharynx belső felületét csillós (csillós) hám borítja, amelybe vérkapillárisok hálózata hatol át. Vastagságában egysejtű mirigyek találhatók, amelyek orrnyálkahártyát termelnek. Szűrő szerepét tölti be, amely megtisztítja a levegőt az allergénektől, kórokozóktól, porrészecskéktől stb.
Amikor egy személy vízszintes helyzetbe kerül, megnő a nyálkahártya edényeinek vérellátása. A reakció neuro-reflex mechanizmusainak megsértése esetén a kapillárisok rugalmassága csökken. Ebben a tekintetben a vérplazma egy része kiszivároghat az intercelluláris térbe, és ödémát válthat ki. Az intercelluláris folyadék kiáramlásának megsértése a nyálkahártya megvastagodását vonja maga után az orrkagylóban. Ez az orrjáratok elzáródásához és ennek eredményeként orrduguláshoz vezet.
A fenti patológiát vasomotoros rhinitisnek nevezik. Nyilvánvaló ok nélkül folytatódhat reakcióként:
- hideg levegő;
- allergének;
- szúrós szagok;
- por.
A krónikus vazomotoros rhinitis gyakran tüdőpatológiák kialakulásához vezet - bronchiális asztma, tüdőgyulladás stb. Vasomotoros nátha esetén az orrüreg tiszta folyadékkal telik meg, ami eltömíti a choanákat. Egyes betegeknél az orrdugulás súlyosbodik éjszaka fekve. Általában még érszűkítő gyógyszerek segítségével sem lehet megszüntetni a kellemetlen tünetet, mivel a betegséget az érrendszeri beidegzés megsértése jellemzi.
Az orr polipja
A polipok jóindulatú daganatok, amelyek akkor képződnek, amikor a nyálkahártya az orrüregben vagy az orrmelléküregekben nő. A daganatok leggyakrabban a nasopharynx krónikus gyulladása és az allergiás rhinitis elhúzódó lefolyása miatt fordulnak elő. A polipok növekedésének folyamatát nem kíséri fájdalom és kellemetlen érzés, így az ember hosszú ideig nem is tudhat a patológia kialakulásáról.
Hanyatt fekvő helyzetben a jóindulatú daganatok enyhén kinyúlnak, ezért elzárják a légutakat. Ez okozza a kizárólag éjszakai orrlégzési nehézséget. A következő tünetek alapján gyanakodhat a betegség kialakulására:
- csökkent szaglás;
- a gyulladás gyakori visszaesése az orrban;
- időszakos orrtömés.
A daganatok a fejlődés korai szakaszában helyileg alkalmazott glükokortikoszteroidok és orrgarat öblítésére szolgáló sóoldatok segítségével eltávolíthatók. A nagy polipokat műtéti úton távolítják el lézeres vagy rádióhullámú késsel.
Következtetés
Az orrtömés vízszintes helyzetben a nasopharynx elzáródására utaló kóros jel. Az orrlégzés zavarát leggyakrabban fertőzések, jóindulatú daganatok, vazomotoros és allergiás nátha okozzák. A lágy szövetek gyulladása nyálkahártya ödémához és ennek megfelelően choanalis elzáródáshoz vezet.
Nagyon gyakran az orrdugulás a posztnazális szindróma kialakulásának hátterében fordul elő. Az orrüregben felhalmozódó nyálka akadályozza a levegő átjutását a choanae-n keresztül a légutak alsó részeibe - a gége, a légcső, a hörgők stb.
A betegség kellemetlen megnyilvánulásainak kiküszöbölése érdekében meg kell határozni és meg kell szüntetni a mögöttes patológiát, amely az orrjáratok elzáródásához vezetett.
