Kétoldali sinusitis: okok, tünetek, kezelés

A maxilláris üregek a felső állkapocs vastagságában helyezkednek el. Egy természetes kiválasztó nyíláson keresztül kommunikálnak az orrüreggel. Amikor vírustámadás következtében az orr nyálkahártyája begyullad, duzzanat jelentkezik. Ennek eredményeként a kimenet szűkül és bezárul. Természetesen az ilyen kóros elváltozások a maxilláris sinusokat (sinusokat) bélelő nyálkahártyát is érintik. Ezenkívül begyullad, aminek következtében a természetes kiáramlás megsérül. Az ilyen körülmények nagyon kedvezőek a káros mikroorganizmusok szaporodásához. Ha mindkét melléküreg gyulladt, kétoldali maxilláris sinusitis (kétoldali sinusitis) alakul ki.

Vegye figyelembe, hogy a kétoldali sinusitis szinte mindig elég súlyos. Nagy a kockázata a betegség krónikussá válásának és veszélyes szövődmények megjelenésének.

Miért merül fel

A kétoldali sinusitist gyakran nem egy, hanem több külső tényező okozza egyszerre. A gyulladásos folyamat mindkét maxilláris sinusban egyszerre fordulhat elő, ha:

• csökkent immunitás;
• a nasopharynx és a szájüreg krónikus betegségei;
• a rhinitis helytelen kezelése.

A bakteriális kétoldali sinusitis megjelenésének oka súlyos hipotermia is lehet. Ilyenkor vagy magától alakul ki, vagy „kompletten” jelentkezik orrfolyással, garatgyulladással, torokfájással és egyéb megfázásokkal. Ha az orrmelléküreg-gyulladás akut formáját rossz időben vagy helytelenül kezelik, a betegség krónikussá válik, és állandó visszaesésekkel fog bosszantani.

Az orrmelléküregek anatómiai szerkezetének veleszületett rendellenességei hozzájárulnak ennek a betegségnek a kialakulásához. Az ilyen anomáliában szenvedőknél akár 40%-kal is megnő a kétoldali sinusitis kialakulásának kockázata.

Mint már említettük, ez a betegség a száj maxilláris csatornában történő elzáródásának természetes következménye. Ezen a csatornán keresztül a paranasalis üregekben képződött nyálka szabadon hagyja el az orrmelléküregeket. A száj átfedése a savós nyálka és genny természetes kiáramlásának megsértéséhez vezet a maxilláris üregből. A fertőzés leggyakrabban alvás közben terjed a szomszédos üregekbe. Ez akkor történik, ha egy személy egészséges oldalon fekszik.

A betegség szokásos allergiás reakciót is kiválthat. A virágzó növények pollenje, a háztartási por, a házi kedvencek szőrzete, valamint egyes termékek ételallergia jelenlétében egyfajta kiváltó tényezővé válnak ebben az esetben.

A kétoldali maxilláris sinusitis kialakulásának egyéb okai a következők:

• időszakosan súlyosbodó vazomotoros rhinitis, amely krónikus formában fordul elő;
• nemrég átvitt skarlát, kanyaró vagy diftéria (főleg gyermekeknél);
• az orr vagy az orrmelléküreg sérülései, különösen a műtét során;
• pulpitis és parodontitis.

Az utolsó 2 ok először az egyik üregben okoz gyulladást. Ezután két arcüregre terjed.

A kétoldali sinusitis fajtái

Az orrmelléküregek gyulladásának természetétől függően a kétoldali sinusitisnek 3 típusa van:

• hurutos;
• exudatív;
• gennyes.

A szakemberek a hurutos típusú betegséget tartják a legkönnyebbnek. Vírusfertőzés eredményeként jelenik meg. Az orrmelléküregeket bélelő nyálkahártya enyhén megduzzad. Az orrjáratokból színtelen, viszkózus nyálka választódik ki, amely minden szagtól mentes.

Az exudatív sinusitis akut formájában jelentős mennyiségű vizes konzisztenciájú nyálka szabadul fel. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a nyálkahártya-szekréció teljes kiáramlása az orrmelléküregekből megszakad, ott felhalmozódik, kedvező feltételeket teremtve a veszélyes - bakteriális és gombás - fertőzések kialakulásához.

A gennyes sinusitis akut formája a káros baktériumokkal való közvetlen fertőzés eredményeként jelenik meg. Előfordulhat a hurutos vagy exudatív fajták maxilláris arcüreggyulladásával járó bakteriális fertőzés hozzáadásával is. Ez a fajta betegség egy viszkózus váladékról ismerhető fel, amely sárgás és zöldes színű, nagyon kellemetlen szagú és gennykeverékkel. Az ilyen váladék általában lefolyik a garatban (különösen a hátsó fal mentén). Részben köhögnek, részben lenyelik.

A betegség tünetei

A kétoldali sinusitis tünetei nagyon hasonlóak az egyoldali sinusitis tüneteihez. Az egyetlen különbség az, hogy nagyobb léptékben jelennek meg - az arc mindkét oldalán.

Tehát a kétoldali maxilláris sinusitis kialakulása gyanítható, ha:

• feszültség és nyomás érzése a paranasalis üregek területén;
• az arc bőrének vörössége és duzzanata;
• fogfájás meghatározott lokalizáció nélkül;
• fejfájás, amely az orr és a homlok régiójában koncentrálódik;
• fülledt orr;
• légzési nehézség az orron keresztül;
• nyálkás és gennyes váladékozás az orrból, valamint bűzös sűrű tömeg, amely a garatban (különösen a hátsó fala mentén) folyik le, ami után nagyon kellemetlen utóíz marad;
• teltségérzet a szemüregben (fekvéskor kicsit javul);
• a szaglás képességének részleges elvesztése.

Ha figyelmen kívül hagyja a kétoldali arcüreggyulladást a kialakulásának kezdeti szakaszában (hurutos típusú gyulladás), akkor gennyessé válhat.

A gennyes arcüreggyulladás tünetei kifejezettebbek. Hozzájuk járul a megnövekedett hőmérséklet, amely hosszú ideig fennáll. A maxilláris melléküregek akut kétoldali gyulladása gyakran krónikussá válik. A genny torlódása az üregekben lehetővé teszi a baktériumok bejutását a csontba és a csonthártyába. Ebben az esetben nem lehet teljesen eltávolítani a fertőzést az orrmelléküregekből.

A kétoldali maxilláris sinusitis krónikus formája nem olyan kifejezett, mint az akut. A betegség krónikussá válását a következők jelzik:

• gyakori orrdugulás
• szinte állandóan fejfájást érzett,
• általános gyengeség
• csökkent munkaképesség,
• problémák a szaggal.

A felsorolt ​​tünetek mellett meg kell jegyezni az exacerbációk előfordulásának rendszerességét, amelyek következtében a csont még mélyebben érintett. Jelentősen megnő a veszélyes szövődmények kialakulásának kockázata is.

Kezelési módszerek

1. Antibakteriális terápia.

Célszerű, ha száz százalékos bizonyosság van arról, hogy az arcüreggyulladást baktériumok váltották ki. Végül is, ha a betegség vírus miatt keletkezett, még a legjobb antibiotikum is teljesen tehetetlen lesz.

A kezelés lehető leghatékonyabbá tétele érdekében az orvos azt javasolja, hogy készítsenek egy tesztet a kimutatott baktériumok különböző csoportok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájára. Egy ilyen elemzés azonban hosszú időt vesz igénybe, és sokan nem akarnak időt vesztegetni a várakozással. Ezért egyes betegek saját belátásuk szerint választanak gyógyszert.

Leggyakrabban kétoldali sinusitis esetén "Amixicillin", "Ampicillin", "Macropen", "Zitrolide", "Cephalexin" és mások írnak fel.

2. Antihisztaminok.

Ha az exacerbációk folyamatosan, az év azonos szakában jelentkeznek, az orvos allergiás típusú betegségre gyanakodhat. Megerősítés céljából a pácienst vérvizsgálatra (szükségszerűen részletesen) rendelik, amellyel gyorsan azonosítható az allergén.

Egyébként az orvos vérvizsgálat nélkül is felírhat antihisztaminokat. De csak akkor, ha folyamatosan figyeli a beteg betegségének lefolyását és ismeri annak jellemzőit.A kezelést általában Tavegil, Suprastin, Tsetrin, Claritin, Klarotadin és Zirte alkalmazásával írják elő.

3. "Kakukk".

Ha a betegséget nem kezdik el, a fül-orr-gégész úgynevezett sinus evakuálást javasol puha katéter segítségével. A "Furacilin" oldatot a katéteren keresztül az orrlyukba fecskendezik. Ezzel egyidejűleg speciális szívással gyógyszer és gennyes tartalom keverékét pumpálják ki a maxilláris üregből. Ennek a kellemetlen eljárásnak a végrehajtása során a páciensnek ki kell ejteni a "kakukk" kifejezést, hogy a "Furacilin" ne menjen le a torkon (innen a név).

A "Cuckoo" hatékonysága nem túl magas - szükség lehet az orrmelléküregek többszöri ilyen mosására.

4. A maxilláris sinusok punkciója.

Ha a fenti módszerek mindegyike sikertelen, az orvosok sebészeti beavatkozáshoz folyamodnak. Először helyi érzéstelenítést adnak. Ezt követően tűvel átszúrják a sinus maxilláris és az orrjáratot elválasztó csontszövényt. A tű eltávolítása nélkül egy fecskendőt csatlakoztatnak hozzá. Ezután az üreg belső tartalmát sóoldattal kimossuk. Az öblítés befejezése után az orvos dioxidin oldatot fecskendez a sinusba, hogy megakadályozza a további gennytöltést.

Következmények és szövődmények

A kétoldali sinusitis gyakran bonyolulttá válik, ha a terápia nem volt időszerű és helytelen. Például egy személy hosszú ideig tartós orrfolyástól szenved, és nem siet orvoshoz. Ugyanakkor a rhinitist kizárólag tünetileg kezelik, a meghirdetett érszűkület cseppeket használva. Eközben a gyulladásos folyamat aktívan fejlődik, genny halmozódik fel az orrüregekben. Ha ehhez hozzáadjuk az immunitás csökkenését, a szövődmények nem kerülhetők el.

Ennek a betegségnek súlyos következményei lehetnek az orr nem megfelelő öblítése vagy a hagyományos orvoslás alkalmazása, amelyek allergiás duzzanatot okoznak, vagy teljesen haszontalanok az orrmelléküreg-gyulladásra.

A kétoldali sinusitis következményei bizonyos veszélyt jelentenek az egészségre, sőt néha az életre is. Ez a betegség rhinosinusitis, középfülgyulladás, légcsőgyulladás, mandulagyulladás, hörghurut, endocarditis, valamint számos gennyes betegség kialakulásához vezethet - a szemüreg tályogja, az orbita lágy szöveteinek flegmonája, agyhártyagyulladás. Ez utóbbi szövődmény kezelése kizárólag kórházi körülmények között történik. Ráadásul a terápia eredménye messze nem mindig sikeres. Ugyanez vonatkozik a pálya flegmonjára is – fennáll a megvakulás veszélye.

Rendkívül veszélyes a sinusitis által okozott szepszis, agytályog és ereinek trombózisa. Az embert rokkanttá vagy akár végzetessé is tehetik.

Utólag

A kétoldalú sinusitis kialakulásának megelőzése érdekében nem kell túlhűteni a fejét, és nem kell részt vennie a megfázás megelőzésében. Ezenkívül lehetetlen megakadályozni a fül és a nasopharynx betegségeinek krónikus formába való átmenetét.

A krónikus arcüreggyulladás egyébként tízből csak egy esetben válhat. Általános szabály, hogy a betegség krónikussá válása esetén az exacerbációk remissziókkal váltakoznak. Ezt a betegséget addig kell kezelni, amíg a probléma teljesen meg nem szűnik. Ez az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük a szövődményeket.

A kezelési rendet természetesen a fül-orr-gégésznek kell kiválasztania. Kívánatos azonban, hogy neurológus, fogorvos és allergológus is elmondja véleményét.