Milyen segítséget nyújtanak az intenzív osztályon lévő betegnek?
Az a beteg, akinek a mentőautójában akut koszorúér-szindrómát diagnosztizáltak, azonnal az intenzív osztályra szállítják. A nagy kardiológiai klinikákon gyakran külön speciális infarktusos intenzív osztályok működnek.
Az újraélesztés szívinfarktus esetén elsősorban a sérült szívizom oxigénnel való ellátásából, a kialakult életveszélyes szívritmuszavarok leállításából, valamint a hemodinamikai és trombusképződési zavarok korrigálásából áll.
Ehhez a következő eljárásokat alkalmazzák:
- oxigénterápia - a pácienst lélegeztetőgéphez csatlakoztatják a hipoxia leküzdésére;
- infúziós terápia - a szövetek normál vérellátásának, víz- és elektrolit-egyensúlyának helyreállítására javallott, parenterális (intravénás) táplálkozás biztosítására szolgál;
- szedáció - szívroham esetén nagyon fontos a beteg idegrendszerének megnyugtatása, amelyhez megfelelő gyógyszereket használnak;
- érzéstelenítés - a szívizom ischaemiáját intenzív fájdalom kíséri, ami sokk kialakulásához vezethet, ezért kábító fájdalomcsillapítók segítségével enyhítik;
- a trombusképződés vagy a kialakult trombus feloldódásának megakadályozása - nagyon fontos az ismételt roham megelőzése vagy az oxigén hozzáférés biztosítása az ischaemiás területhez, amelyre antikoagulánsokat írnak fel, például heparint vagy warfarint;
- szigorú ágynyugalom szükséges a fizikai aktivitás minimalizálása és a test helyreállítása érdekében.
Intenzív terápia alatt a beteg műtéti úton kezelhető:
a koszorúerek stentelése;
- koszorúér bypass graft;
- lézeres angioplasztika;
- koszorúerek ballonos tágulása.
A szívinfarktus után a betegek intenzív osztályon vannak, az egészségügyi személyzet állandó felügyelete mellett. Éjjel-nappal olyan berendezéshez kapcsolódnak, amely automatikusan rögzíti az EKG-t, figyeli a vérnyomást, a légzést, a pulzusszámot és egyéb mutatókat. Ha a beteg klinikai halált okoz, sürgősen szív- és tüdő újraélesztésen esik át, amely a következő műveletekből áll:
- indirekt szívmasszázs;
- a tüdő mesterséges szellőztetése;
- defibrilláció;
- orvosi támogatás a beteg számára.
A beteg intenzív osztályon való tartózkodásának időtartama szívroham után
A modern gyógyászatban a költségek optimalizálása és a kezelés költségeinek csökkentése érdekében igyekeznek csökkenteni a beteg kórházban töltött idejét. Ha korábban egy szívinfarktuson átesett beteg csaknem egy hónapig maradhatott a kórházban, most ez az időszak jelentősen lerövidült.
A betegség szövődménymentes lefolyása esetén a beteg átlagosan három napig van intenzív osztályon. Ez idő alatt teljes standard vizsgálatot végeznek, az életjelek stabilizálódnak, és megfelelő kezelést írnak elő. A legtöbb esetben sebészeti beavatkozásra van szükség. Ilyen helyzetben a beteg intenzív osztályon való tartózkodásának időtartama kiegészül a műtét előtti és posztoperatív időszakkal. De a teljes időtartam általában nem haladja meg a 7-10 napot.
Ezt követően a beteget kardiológiai kórházba szállítják vagy hazaengedik.
Mi határozza meg egy személy intenzív osztályon való tartózkodásának idejét?
Azt az időtartamot, ameddig a beteget szívinfarktus után intenzív osztályon tartják, a következő tényezők határozzák meg:
- az ischaemiás nekrózis lokalizációja és mérete;
- szövődmények jelenléte (sokk, reperfúziós szindróma, kóma);
- egyidejű betegségek jelenléte (hipertónia, diabetes mellitus);
- a beteg életkora és általános állapota;
- a sebészeti beavatkozás mennyisége.
Ezeknek a körülményeknek a kombinációja széles időkeretet hoz létre: egyeseket egy hét után hazaengednek, másokat egy hónapig vagy tovább tartanak. Meg kell érteni, hogy a koszorúér-betegségben szenvedő betegeknél mindig nagy a kockázata az ismétlődő szívinfarktusnak, ezért pontosan kövesse az orvos utasításait, és ne hagyja abba a kezelési folyamatot idő előtt.
Egy személyt akkor bocsátanak el, ha a következő kritériumok vannak:
- a normál pulzusszám helyreállítása;
- életveszélyes szövődmények hiánya;
- tudatzavarok hiánya.
A kórházi tartózkodás időtartama mellett a hazabocsátás utáni ágynyugalomig eltöltött idő jelentősen lecsökkent. Azt találták, hogy a hosszan tartó fekvőtámasz növeli az olyan szövődmények kockázatát, mint a trombózis, embólia és nyomási fekélyek. A legtöbb esetben a betegek az akut epizód után 3-4 héten belül teljesen járni tudnak.
Az elbocsátás után kezdődik a rehabilitációs szakasz, amely több hónapig (akár egy évig is) tart, és nagyon fontos szerepet játszik a beteg további prognózisában.
A szívinfarktus miatti betegszabadság időtartama
Az elbocsátás után a beteg betegszabadságot kap, amelyet a kezelőorvos állít ki. Ha az érvényességét meg kell hosszabbítani, speciális orvosi bizottságot kell kijelölni. A szívroham utáni rokkantsági betegszabadság konkrét időtartama a patológia súlyosságától függ:
- kis fokális infarktus szövődmények nélkül - 60 nap;
- kiterjedt nagy fókuszú és transzmurális - 60-90 nap;
- bonyolult szívroham - 3-4 hónap.
A következő állapotok fennállása esetén a beteget orvosi és rehabilitációs szakértői bizottsághoz küldik a tartós rokkantság tényének megállapítására:
- ismételt (visszatérő) szívroham;
- súlyos szívritmuszavarok jelenléte;
- krónikus szívelégtelenség.
A bizottság meghatározza a beteg állapotának súlyosságát, és besorolja az egyik funkcionális osztályba. Osztálytól függően az orvosok döntenek a beteg további sorsáról - betegszabadság meghosszabbításáról vagy rokkantsági csoport kijelöléséről.
Négy funkcionális osztály létezik:
- I - a munkaképesség megmarad, de a betegeket eltávolítják az éjszakai műszakból, a további terhelésekből és az üzleti utakból. Ebben az esetben ajánlott a nehéz fizikai munkát könnyebbre cserélni;
- II - csak könnyű munka megengedett, jelentős fizikai megterhelés nélkül;
- ІІІ - a betegek fogyatékosnak minősülnek, ha tevékenységük fizikai munkával vagy pszicho-érzelmi stresszel jár;
- IV - a betegek teljesen cselekvőképtelennek minősülnek, rokkantsági csoportot kapnak.
További rehabilitáció
A szívroham nem diagnózis, hanem életforma. Miután a beteg elhagyja a kórházi ágyat, hosszú rehabilitációs időszak vár rá, amely során helyreállítja egészségét és teljesítményét.
Egy konkrét programot kardiológus és gyógytornász ír fel. A gyógyszeres terápia mellett a következőket tartalmazza:
- Spa kezelés;
- fizioterápiás gyakorlatok - a betegség funkcionális osztályának megfelelően;
- diéta és súlykontroll - liszt és zsíros ételek, töredékes ételek elutasítása;
- a dohányzásról és az alkoholfogyasztásról való leszokás, ami jelentősen csökkentheti a visszaesés kockázatát;
- a stressz elkerülése, beleértve a pszichológiai képzés vagy meditáció lebonyolítását;
- a nyomás és a pulzus állandó önellenőrzése.
Rendszeresen szükséges a megelőző vizsgálatok elvégzése is a következő séma szerint:
- első hónap - minden héten;
- az első hat hónapban - kéthetente;
- a következő hat hónapban - havonta egyszer;
- ezt követően - negyedévente egyszer.
Következtetéseket
A szívinfarktus veszélyes vészhelyzet, amely sürgős intézkedést igényel az életek megmentése érdekében.Minél korábban kezdik meg az újraélesztést, annál nagyobb az esély a sikeres felépülésre.
Az első három-hét napban a páciens aneszteziológiai és intenzív osztályra kerül, ahol minden szükséges feltétel adott az életfenntartáshoz és a szívinfarktus korai stádiumának kezeléséhez. A jövőben a beteget kardiológiai kórházba szállítják. Az intenzív osztályról való hazabocsátás időpontja az adott helyzettől függ. A betegszabadság időtartama az egyes betegek súlyosságától függően is változik.