Az orvostudomány fejlődése és az új gyógyszerek és kezelési módszerek folyamatos feltalálása ellenére a szívinfarktus és a szélütés továbbra is az első helyen áll a halálozásban, így a munkaképes korú lakosság körében is. Ennek oka a környezet folyamatos romlása, a rossz minőségű élelmiszerek és az alacsony fizikai aktivitás. A probléma sürgősségét megértve szeretném elmondani, hogy mik ezek a betegségek az orvos szemszögéből, valamint felvázolni a szívinfarktus és a stroke közötti különbséget.
A betegségek jellemzői
Ha valamelyik szervben megzavarodik a vérkeringés, akkor a tápanyag- és oxigénellátás hiánya vagy elégtelensége miatt lokális vagy kiterjedt szövetelhalás (nekrózis) lép fel. Ezt a folyamatot szívrohamnak nevezik. Nem mindenki tudja, hogy ez a patológia nemcsak a szívizmot, hanem más szerveket (agy, tüdő, vese, belek) is érinti. De csak a szívizomban bekövetkező változások fordulnak elő gyorsan, és sürgős kórházi kezelést igényelnek.
A stroke az agyi érkatasztrófa akut folyamata, amely jellegzetes neurológiai tünetekkel jár. Ő lehet:
- Ischaemiás. Ez egy bizonyos területen fordul elő az edény lumenének átfedése miatt. Eredete szerint thromboemboliás, hemodinamikai és lacunáris csoportra osztják. Második neve agyi infarktus.
- Vérzéses. Úgy tűnik, hogy az érfal integritásának megsértése következtében a vér a szövetbe kerül.
A szívroham tág fogalom, számos szervet érinthet. A stroke-nak többféle típusa és oka van, de csak az agy szenved.
Hasonlóságok és különbségek
Az akut érrendszeri rendellenességeknek gyakori okai vannak. Leggyakrabban a probléma a következők miatt fordul elő:
- trombózis;
- embólia;
- érelmeszesedés;
- magas vérnyomás;
- cukorbetegség;
- szisztémás betegségek vaszkuláris elváltozásokkal.
Fejlődési tényezők: elhízás, zsíros ételekkel való visszaélés, stressz, rossz szokások és fizikai túlterhelés. A stroke kialakulása vérszegénységet, hemodinamikai zavarokat, mérgezést, koponyasérülést, az érfal elvékonyodását is kiválthatja.
A létfontosságú szervek károsodott véráramlása esetén a tünetek és a sürgősségi ellátás módszereinek fő hasonlóságait és különbségeit grafikusan táblázat formájában lehet bemutatni:
Miokardiális infarktus | Stroke | |
Jelek | Fájdalom a szegycsont mögött a bal lapocka alatt, a karban vagy az alsó állkapocsban, ritmuszavar, nyomásemelkedés, légszomj, gyengeség, pánikroham és halálfélelem. | A test zsibbadása, a kontroll elvesztése, parézis és bénulás, látás-, hallás-, nyelési, koordinációs zavar. Hányinger és hányás, nincs enyhülés, erős fejfájás, letargia. |
Alapkutatás a diagnózishoz | Vérbiokémia a nekrózis markerek definícióival, EKG, EchoCG. | Koagulogram, agy CT vagy MRI, encephalográfia, lumbálpunkció |
Elsősegély | Adjon "Nitroglicerint", "Validolt", "Corvalolt", "Aspirint". Helyezze el vagy tegye be egy magas fejtámlával rendelkező ágyba. | Vízszintes felületre helyezzük, eszméletvesztés esetén fordítsuk félre a fejünket. Nem szabad gyógyszert adni. |
Lehetséges szövődmények | Ritmus- és vezetési zavarok, aneurizma, szívelégtelenség, szívrepedés, kardiogén sokk. | Tartós vagy átmeneti parézis (vagy bénulás), csökkent értelmi képesség, memóriavesztés, kóma. |
A két betegség megelőzési módszerei nem különböznek egymástól. Javasolt a friss levegőn sétálni, figyelemmel kísérni a testsúlyt, betartani a diétát, naponta mérsékelt ütemben és túlterhelés nélkül gyakorolni. A koleszterinszint normalizálása érdekében fontos továbbá a vérnyomás, a cukorszint folyamatos ellenőrzése, vérhígító, sztatin bevitele.
Szakértői tanács
Felhívom a figyelmet arra, hogy az elsősegélynyújtás során nagyon fontos a patológia időben történő felismerése. A beteg további élete a közelben tartózkodó személy cselekedeteinek helyességétől függ.
- Szívroham esetén súlyos fájdalom jelentkezik a szív régiójában. Balról kézre tud adni, a lapocka alatt, az állkapocsban és a teljes fejfélben, gyomorban. Az atipikus formák ritmuszavarok formájában (gyakorivá és egyenetlenné válik a pulzus), kifejezett hasi diszkomfortban vagy az asztmás rohamhoz hasonló légszomjban nyilvánulnak meg.
- Az agyvérzést tudatzavar, bizonytalan járás, erős fejfájás kíséri. Ha megkéri a beteget, hogy emelje fel a kezét, akkor leggyakrabban nem tudja ezt megtenni. Amikor megpróbál mosolyogni vagy kinyújtja a nyelvét, észreveszi, hogy az egyik oldalon elfogult. Ez a tünet lehetővé teszi az akut állapot meglehetősen pontos meghatározását. Agykárosodás esetén a beszédzavar, hányinger és hányás, valamint az egyenetlen pupillatágulás is jellemző.
Mi veszélyesebb az emberre
A szövődmények és a halál valószínűsége mindkét esetben magas. De az előfordulás és a túlélési arány a nemtől függ. A középkorban a szívizom károsodásával járó szívinfarktus férfiaknál gyakoribb, 50 év után ez a különbség kisimul.
A helyzet az, hogy egy fiatal nőben a magas ösztrogénszint megvédi az érelmeszesedés kialakulásától, és a menopauza idején a hormonális háttér megváltozik. A szívizom nekrózis miatti halálozási arány továbbra is magasabb az erősebb nemnél. A nőknél a stroke ritkábban alakul ki, de náluk gyakrabban végzetes.
Nincs értelme arról beszélni, hogy mi a veszélyesebb: a stroke vagy a szívroham. E betegségek prognózisa és kimenetele számos tényezőtől függ:
- életkor és nem;
- a szervszövet visszafordíthatatlan károsodásának mértéke;
- egyidejű betegségek jelenléte;
- a sürgősségi ellátás gyorsasága és helyessége.
A páciens halálának valószínűsége az akut érpatológia első óráiban mindkét esetben azonos. De ebben az értelemben kollégáimmal veszélyesebbnek tartjuk a szívrohamot. A szívizom nekrózis nagyon gyorsan fejlődik, és az orvosoknak egyszerűen nincs idejük elérni a beteget. A stroke után azonban sokkal tovább tart a felépülés, és gyakrabban vezet súlyos rokkantsághoz: az életminőség prognózisa kevésbé kedvező.
Eset a gyakorlatból
Egy beteget gyengeségre, súlyos mellkasi fájdalomra és fejfájásra panaszkodtak a kórházba. Ugyanakkor szédülést, légszomjat, a nasolabialis háromszög kékségét, magas vérnyomást és megnövekedett pulzusszámot észleltek. Az EKG a szív hátsó-bazális részének akut myocardialis ischaemia jeleit mutatta. Amikor EEG-eltéréseket nem találtak, az idegrendszer kóros tünetei hiányoznak. A vérvizsgálat a mioglobin, troponin, ALS és AST, valamint az alacsony sűrűségű koleszterinszint emelkedését mutatta ki.
Diagnózis: Akut nagyfokális szívinfarktus. II fokú hipertónia.
Kezelés történt (oxigénterápia, intravénás nitrátok csepegtetőben, heparin, béta-blokkolók, vízhajtók, nyugtatók). 3 hét intenzív terápia után az állapot javult, a dinamika pozitív a kardiogramon, és a heg kialakulása figyelhető meg. Lakóhelyi kardiológus felügyelete mellett elbocsátva. A betegség javasolt másodlagos megelőzése, az "Aspirin", a "Nitroglicerin" állandó bevitele, amikor fájdalom jelentkezik, a "Bisoprolol", "Atorvastatin" egy életre, egy étrend korlátozott zsíros ételekkel.
