Kardiológia

A szív kamráinak kitágulása

A tágulás a szívizom egy részének kitágulása (vagy nyújtása). Ez számos tényezőnek köszönhető. Ez az állapot leggyakrabban a bal kamrában fordul elő. A patológia fokozatosan fejlődik. A bal kamra kitágulása ritmuszavarokhoz és szívelégtelenség jeleihez vezet. A betegség a szívizom teljes képtelenségével végződik a funkcióinak ellátására.

Jellemzők és osztályozás

A kardiomiopátia egyik ismert változata a kamrai dilatáció. Az üregek kiterjedése sok betegnél nyilvánvaló ok nélkül jelentkezik. Ennek eredményeként a szívizom felületi működése megzavarodik, ami gyors növekedéséhez vezet. A diszfunkció megjelenése a kamrák izomfalának összehúzódási erejének csökkenésével jár. Ugyanakkor csökken a vér felszabadulása az aortába. Egyes üregtágulásos betegek vizsgálata során a szívfal vastagsága nem változik.

A következő lehetőségek állnak rendelkezésre a szív bal kamrájának tágítására:

  • tonogén;
  • miogén.

Tonogén dilatáció esetén a szívüreg kiterjedése figyelhető meg a véráramlás növekedése és a nyomás növekedése miatt. A miogén formát a kamra térfogatának visszafordíthatatlan változása jellemzi. A rostok meghosszabbítása és nyújtása hátterében jelenik meg, a kontraktilitás egyidejű hiányával.

A dilatáció utóbbi változatát leggyakrabban a faltónus csökkenésével kombinálják. Elsődleges és másodlagos részre oszlik. Az első forma akut vagy krónikus szívizomgyulladásban, ateroszklerózis okozta kardioszklerózisban alakul ki. A kezdeti tágulás során az üreg méretének egyenletes növekedése következik be. A szívizom összehúzódásának funkciója jelentősen csökken. A pulzus és a pulzus gyengül és rosszul érezhető.

A másodlagos forma már a kialakult miokardiális hipertrófia hátterében jelentkezik. A szív mérete az elsődlegeshez képest jelentősen megnő.

Számos olyan tényező van, amely negatív hatással van a szívizomra, de vannak bizonyos feltételek, amelyek hozzájárulnak a bal kamra üregének tágulásához:

  1. A szívizom károsodásához kapcsolódó patológia.
  2. Túlzott terhelés.

Egyes betegeket a betegség tünetmentes lefolyása jellemez a teljes egészségi állapot hátterében. Idővel, ha az állapotot nem lehet kompenzálni, megjelennek a betegség jelei. Ez a kitágult kardiomiopátiára jellemző. További okok a gyulladás, az artériás magas vérnyomás, amelyek idővel az izomfalat elgyengítik. Ez az állapot a rugalmasság elvesztéséhez és a túlzott nyújthatósághoz vezet, ami az üreg tágulásához vezet.

A szív bal kamrájának túlterhelése akkor fordul elő, ha az aortába nyíló billentyű működése nem működik. A szűkület akadályt képez a véráramlás útjában, ami idővel a szívszövet megnyúlásához és az üreg kitágulásához vezet.

Ezt az állapotot olyan rendellenességekben szenvedő embereknél figyelik meg, akiknél nagy mennyiségű vér áramlik a kamrába.

A jobb kamra kitágulása

Az üreg tágulásának egyik oka a szelepberendezés meghibásodása. Hasonló állapot jellemző azokra a betegekre, akik endocarditisben vagy reumában szenvedtek, ahol a szövődmény a billentyűszerkezetek károsodása volt. A jobb kamra kitágulása szívburok hiányában fordul elő, ami egyes betegeknél előfordul.

Ennek a patológiának az eredménye az izomrostok fokozatos nyújtása. A megváltozott pitvari septum a tüdőben lévő artéria kitágulásához vezet. A nyomás növekedése ebben az edényben a jobb kamra üregének növekedését és nyomását jelzi.

Ugyanaz a negatív hatás a szívkamrára és a hibákra. Növelik a nyomást a pulmonalis artériában. Ez a folyamat a szervezet kompenzációs funkcióinak hiánya miatti tágulással zárul.

Tünetek

A szívben egy vagy két kamra mérsékelt tágulása hosszú ideig semmilyen módon nem nyilvánulhat meg. A patológiát gyakran véletlenül fedezik fel rutinvizsgálat vagy más betegség kezelése során. Az üreg súlyos tágulása a pumpáló funkció csökkenéséhez vezet, ami szívelégtelenség vagy aritmia jeleinek megjelenéséhez vezet. Ezek a következők:

  • Palpitáció szívdobogás.
  • Légszomj.
  • A nasolabialis háromszög kéksége, az ajkak, a fülcimpák, az ujjbegyek.
  • A lefolyás súlyosságának súlyosbodásával a cianózis átterjed a bőrre.
  • Duzzanat a karokban és a lábakban.
  • Memóriazavar.
  • A pihenés után is fennálló fáradtság és gyengeség.
  • Kényelmetlenség fekvés közben.
  • Szédülés.
  • Fejfájás.
  • Megszakítások érzése a szívben.

A kompenzációs szakaszban a légszomj csak túlzott fizikai erőfeszítéssel jelentkezik. A szívizom fokozatos kopásával az állapot romlik. A légszomj enyhe erőfeszítéssel, majd nyugalomban kezd zavarni.

A kedvezőtlen tényezőknek való krónikus expozíció esetén a szívizomban változás következik be, ami az üreg fokozatos kiterjedéséhez és a falak megvastagodásához vezet. A szív bal kamrájának kitágulása időben történő terápia hiányában növeli a szövődmények kockázatát. Leggyakrabban a kamrák vagy a pitvarok trombózisa és fibrillációja figyelhető meg.

Egyes betegeknél a szelepberendezés érintett, ami a gyűrű kitágulásában, a szerkezetek deformációjában nyilvánul meg, és egy szerzett szívhiba kialakulásával végződik.

A kompenzáció szakaszából a dekompenzációba való átmenet után megfigyelhető a folyadék megjelenése a hasüregben (ascites), a máj mérete nő (hepatomegalia). Az ilyen betegek bőre tapintásra nedves és hideg lesz. A szisztolés vérnyomás csökken. Tachycardia figyelhető meg.

Hallgatás közben sípoló légzés hallható a tüdőben. A szív határainak meghatározása kardiomegáliát (a szív méretének növekedését) mutat, a ritmus zavart.

Okoz

A kamra kitágulása a bal kamrában gyakran több provokáló tényező hatására következik be. Ez az állapot közvetlenül összefügg a beteg életkorával, öröklődésével, a túlsúly jelenlétével. A szívizom működését negatívan befolyásoló okok a következők:

  1. Veleszületett szívhibák. A kedvezőtlen környezeti tényezők hatása már a terhesség alatt jelentkezik. Ha az elváltozás kiterjedt lesz, a magzat elhal. Enyhén kifejezett elváltozás esetén hiba képződik.
  2. Gyulladásos betegségek, amelyek közé tartozik a szívizomgyulladás, a szívburokgyulladás, az endocarditis. A kockázati csoportba tartoznak a gyermekek és a serdülők, akiknél gyakran előfordul ez a patológia.
  3. A szív- és érrendszeri betegségek krónikus formában. Ide tartozik az artériás magas vérnyomás, angina pectoris, ischaemia.
  4. Metabolikus szindróma, amelynek alapja a túlsúlyos beteg és a diabetes mellitus jelenléte.
  5. A tüdőszövet krónikus patológiája.
  6. A vesék, az endokrin és a vérképző rendszer betegségei.
  7. Genetikai hajlam.
  8. Autoimmun rendellenességek.

A krónikus alkohol- és nikotinmérgezés az egyik leggyakoribb dilatációs tényezőnek számít.

Ebbe a csoportba tartoznak a gyógyszerek mellékhatásai is. Az endokrin patológiák közül a pheochromocytoma a legelterjedtebb. Ez a daganat jó- vagy rosszindulatú formája. Túlzott adrenalin képződés jellemzi.

Előrejelzés

Minden balkamra-tágulatban szenvedő betegnek, aki már tudja, mi az, be kell tartania az összes orvosi ajánlást.Ilyen diagnózis esetén fontos a korai diagnózis és a kezelés megkezdése. Előrehaladott formákban a szívelégtelenség kialakulásának valószínűsége magas. Ugyanezeknél a betegeknél a billentyűkészülék deformálódik, ami mitrális regurgitációhoz vezet. Ez a diagnózis jelentősen rontja az életminőséget és lerövidíti annak időtartamát. A betegek prognózisa rossz.

A bal kamra dilatáció átlagos túlélési aránya 10 év. Ha a tanfolyam tünetmentes, akkor a várható élettartam átlagosan 5 év. A kórházban megfigyelt krónikus szívelégtelenségben szenvedő betegek a felvett betegek számának 50%-át túlélik.

Fontos, hogy minden beteg emlékezzen arra, hogy az első tünetek nem tekinthetők normának, és diagnosztikai eljárások komplexét igénylik. Az időben történő kezelés csökkenti a szövődmények kockázatát, és a kezelés évekig meghosszabbítja az életet.