A torokbetegségeket leggyakrabban télen zavarják, de ez nagyobb mértékben vonatkozik a fertőző és gyulladásos patológiákra. Ami a betegség onkológiai, traumás vagy allergiás eredetét illeti, a szezonalitás nem számít.
Az összes olyan betegség közül, amikor a torokfájás fáj, ki kell emelni:
- torokfájás;
- torokgyulladás;
- gégehurut;
- pharyngomycosis;
- onkológiai betegségek;
- scleroma;
- retropharyngealis tályog;
- sérülés;
- allergiás reakciók.
Angina
A fertőző és gyulladásos fókusz kialakulását a palatinus mandulákban mandulagyulladásnak nevezik. Sokkal ritkábban fordul elő nyelvi, gége- vagy nasopharyngealis mandulák elváltozása. A kórokozó levegővel vagy élelmiszerrel terjed. A patológia a fertőzés más gócokból, például szuvas fogakból vagy maxilláris sinusokból való terjedésének eredménye lehet.
Az angina elsősorban vagy a fertőző betegségek, például a diftéria, a skarlát vagy az influenza előrehaladása következtében alakulhat ki. Az esetek 90% -ában a streptococcust provokáló tényezőnek tekintik, amelynek aktiválódása az immunszuppresszió hátterében (ARVI, krónikus betegségek súlyosbodása, onkopatológia) figyelhető meg.
Az anginát a következők jellemzik:
- akut megjelenés;
- nyelési fájdalom;
- lymphadenitis;
- hidegrázás;
- hipertermia;
- rossz közérzet.
A klinikai tünetek közé tartoznak az alapbetegség megnyilvánulásai is (köhögés, kiütések, testfájdalmak).
| A torokfájás típusai | Tünetek |
|---|---|
| Catarrhal | A mérgezés jelei mérsékelt súlyosságban, subfebrilis hipertermiában és nyelési fájdalomban fejeződnek ki. A szorosan elhelyezkedő nyirokcsomók megnövekednek, tapintásra is fájdalmasak. A torok endoszkópos vizsgálatával a hiperémia és a mandulák duzzanata látható. Megnövekednek a méretük, ami kellemetlen érzést okoz a szájban. |
| Follikuláris, lacunáris | Ezeket a formákat gennyes váladék megjelenése jellemzi. Follikuláris mandulagyulladás esetén szemek figyelhetők meg a mandulák hiperémiás nyálkahártyájának és a szöveti ödémának a hátterében. Amikor a genny kitör, fehér-sárga árnyalatú virágzás jelenik meg. Lacunáris forma esetén gennyes váladék halmozódik fel a lacunákban. A mandulák felületén filmek helyezkednek el, amelyek könnyen eltávolíthatók. Amikor tályog jelenik meg, klinikailag lázas hipertermia figyelhető meg, kifejezett fájdalom szindróma lenyeléskor és kellemetlen érzés. Az amygdala megnövekszik, a felülete megfeszül, megérintve erős fájdalmat okoz. A gennyes szövetfúzió miatt tályog jelenik meg. a tályog az uvulát az egészséges oldalra tolja, aszimmetrikus garat található, a lágyszájpad mozgása korlátozott. |
| Nekrotikus | A mérgezés élesen kifejezett, amelyben egy személy aggódik a hektikus láz, a fájdalom a garat, a nyak és a nasopharynx területén. A betegség előrehaladtával álmosság, hányás, szédülés és cefalalgia figyelhető meg. A mandulák területeit nekrotikus folyamat érinti, amely átterjed a környező szövetekre. A mandulákat borító lepedék fénytelen, szürkés-zöld színű. A filmek sűrűvé válnak, ha fibrinnel impregnálják. Amikor megpróbálják eltávolítani a lepedéket, vérző sebfelület marad. Amikor a nekrotikus szövet kilökődik, a felület egyenetlenné válik. |
| Fekélyes film | A klinikai tünetek közül érdemes kiemelni a nyelési nehézséget, a gombóc érzését a torokban, az erős nyáladzást és a kellemetlen szagot. Az amygdalán fekélyes nekrotikus területek képződnek. A regionális nyirokcsomók megnagyobbodnak az érintett oldalon. A hőmérséklet a normál határokon belül marad, vagy enyhén emelkedik. |
A késői kezeléssel járó betegséget bonyolíthatja:
- középfülgyulladás;
- arcüreggyulladás;
- flegmon;
- szívelváltozások (billentyűhibák, myocarditis, pericarditis);
- ízületi gyulladás;
- veseműködési zavar (glomerulonephritis).
A pharyngoscopia mellett bakteriológiai vizsgálatot is alkalmaznak a diagnosztikában, amelynek köszönhetően megállapítják a fertőző ágens típusát.
Az antibiogram segítségével kiválasztható a leghatékonyabb antibakteriális gyógyszerek, amelyekre a kórokozó mikroorganizmusok érzékenyek.
A garatból származó anyag (kenet, nyálka) kutatásra alkalmas.
Torokgyulladás
A torokbetegségek, amelyek tüneteit az oropharynx nyálkahártyájának elváltozásai jelentik, magukban foglalják a pharyngitist is. A fertőzés vagy más negatív tényezők hatására kialakuló gyulladásos fókusz lokalizálódik a hátsó garatfal nyálkahártyájában.
A legtöbb esetben a patológia oka vírusos ágensek, például rhinovírus, parainfluenza vagy koronavírusok. A bakteriális mikroorganizmusok közül meg kell jegyezni a streptococcusokat. Hosszú antibiotikum-terápia esetén gombás pharyngitis lehetséges. A nem fertőző tényezők közé tartozik a meleg ételek, hideg italok, a levegőszennyezés és a dohányzás.
Tünetileg a patológia megnyilvánul:
csiklandozás;- a hang némi eldurvulása;
- torokfájás, amely a fül területére sugározhat;
- subfebrilis hipertermia;
- rossz közérzet;
- lymphadenitis.
csiklandozás;Az alapbetegségtől függően (másodlagos pharyngitis esetén) előfordulhat könnyezés, testfájdalmak, ízületi gyulladás, kötőhártya-gyulladás, orrdugulás, orrfolyás, köhögés vagy kiütések.
A gége pharyngoscopiával a garat nyálkahártyájának és a palatinus mandulák hiperémiájával látható. Az uvula ödémás szövetein lepedék figyelhető meg.
Krónikus lefolyás esetén a páciens időszakosan aggódik az oropharynx izzadásának és karcolásától. Néha száraz köhögés figyelhető meg. A betegség súlyosbodásával a tünetek felerősödnek, mint egy akut folyamatban. A patológia formájától függően a pharyngoscopia képe megváltozik.
A fényes nyálkahártya elvékonyodhat, kiszáradhat (atrófiás típusú), vagy éppen ellenkezőleg, megvastagodhat, vastag nyálka borítja be, és a tüszők megnövekedhetnek. A hurutos típusnál a garat nyálkahártyájának vörössége, duzzanata, valamint az uvula jelentkezik.
A betegséget bonyolíthatja a gyulladásos folyamat átterjedése a szomszédos egészséges szövetekre, aminek következtében laryngitis, tracheitis, peritonsillaris tályog alakul ki. Ha streptococcus fertőzés van jelen, megnő a reumás láz kockázata.
Az otolaryngológus recepcióján végzett pharyngoszkópiával a garat falának nyálkahártyájának változásai láthatók. Bakteriológiai vizsgálatot is előírnak kenet, nyálka vagy köpet elemzésével. Ez lehetővé teszi a patogén mikroorganizmusok típusának meghatározását és a hatékony gyógyszerek kiválasztását.
Gégehurut
A gyulladásos fókusz megjelenését a gége és a hangszalag területén gyakran vírusos kórokozók okozzák. Bakteriális fertőzés is lehetséges. A provokáló tényezők közül meg kell különböztetni a dohányzást, a hideg ételekkel, italokkal való visszaélést, a hideg levegő hosszan tartó belélegzését és az általános hipotermiát.
Tekintettel a lézió mélységére, egy hurutos típust különböztetünk meg, amelyben a kóros folyamat a nyálkahártya alatti rétegben és az izmokban lokalizálódik. Flegmonózus típus esetén az elváltozás a porcos struktúrákig és a periosteumig mélyül.
Laryngitis esetén:
- láz van a subfebrilis számig;
- torokfájás;
- csiklandozás figyelhető meg;
- a hang megváltozik, érdes lesz, rekedt az aphoniaig;
- gombóc van a torokban;
- száraz köhögés (a nedves köhögés megjelenésekor nagy mennyiségű köpet szabadul fel).
A gégegyulladás különösen veszélyes gyermekeknél a hamis krupp és fulladás kialakulásának nagy kockázata miatt.
A gégegyulladás önálló betegségként alakulhat ki, vagy egy másik fertőző betegség tünete lehet.
| Betegség | Tünetek | Diagnosztika | Komplikációk |
|---|---|---|---|
| Diphtheria laryngitis | Subfebrilis / lázas láz, nyelési fájdalom, orrfolyás, orrdugulás, súlyos rossz közérzet, a bőr sápadtsága. | Laryngoscopy (bőrpír, nyálkahártya duzzanat, nehezen eltávolítható zöld, szürke plakkok). Bakteriológiai vizsgálat (a fertőző ágens típusának meghatározására). | Croup, amelyet lázas hipertermia, hangrekedtség, aphonia, zajos, légszomj, köhögés jellemez. |
| Influenza | Retrosternalis diszkomfort, lázas hipertermia, köhögés, ízületi fájdalmak, ízületi fájdalom, orrfolyás, torokfájás, súlyos rossz közérzet, fejfájás, fényfóbia. | Laryngoscopy (nyálkahártya vörössége, pontozott vérzések, fibrin lerakódások). | Gennyes szövődmények (tályog, diffúz flegmon az epiglottis területén). |
| Koreva | Szemcsék megjelenése a garat hátsó falán, foltok a szájnyálkahártyán (arcokon), amelyek az összeillesztés után nem láthatók. Exanthema a bőrön, lázas láz, torokfájás, álmatlanság, köhögés, orrfolyás, orrdugulás, kötőhártya-gyulladás is feljegyezhető. | Laryngoscopia (duzzanat, szalagok vörössége), laboratóriumi vizsgálatok. | Croup, bakteriális eredetű tüdőgyulladás. |
| Laryngitis bárányhimlővel | Subfebrilis láz, súlyos rossz közérzet, hólyagok a szájnyálkahártyán, bőr, viszketés. | Laryngoscopia (a szalagok bőrpírja, duzzanata, fekélyes forma esetén fekélyesedés figyelhető meg), laboratóriumi vizsgálat. | Másodlagos fertőzés okozta gennyes szövődmények. |
| Laryngitis skarlátlal | Kiütések, lázas hipertermia, súlyos rossz közérzet. | Laringoszkópia, laboratóriumi vizsgálatok. | Gennyes szövődmények (flegmon), fertőző és gyulladásos folyamatok a környező szövetekben (perichondritis, tracheitis, oesophagitis, pharyngitis). |
| Szamárköhögés | Köhögés görcsrohamok formájában, torokfájás, mellkasi nehézség, nehézkes, zajos légzés, rekedt hang. | Laringoszkópia, laboratóriumi diagnosztika. | A hangszalagok motoros aktivitásának megsértése, atelektázia, tüdőgyulladás, légzési elégtelenség. |
Ha a terápia nem hatékony, nő a fertőző és gyulladásos folyamat krónikussá válásának kockázata. A beteg krónikus lefolyása során szinte folyamatosan aggaszt az izzadás, a kellemetlen érzés, a hang enyhe rekedtsége, valamint a reggelente felerősödő köhögés. Ha negatív tényezőnek van kitéve (a szalagok túlfeszítése, hideg levegő, italok), a krónikus folyamat súlyosbodása figyelhető meg. Tünetileg az exacerbáció az akut laryngitis klinikai tüneteivel nyilvánul meg.
Különösen gyakran krónikus gégegyulladás alakul ki a nyilvános beszéddel kapcsolatos emberekben (énekesek, bemondók, tanárok). A diagnózis a tüneteken és a laringoszkópos képen alapul:
- hurutos típus esetén a nyálkahártya kifejezett duzzanata és vörössége észlelhető;
- széles körben elterjedt hipertrófiás folyamattal a szalagok széleinek duzzanata és megvastagodása derül ki. Korlátozott folyamat esetén a gége telt lumenje vastag nyálkahártyával és szimmetrikus csomókkal;
- atrófiás típus esetén a nyálkahártya kiszáradása, elvékonyodása, valamint a felületen nyálka és kéreg látható.
Faringomikózis
A torok gombás betegségeit, amelyek tünetei az elhúzódó antibiotikum-terápia hátterében jelentkeznek, pharyngomycosisnak nevezik. Általában a gombák szaporodását immunszuppresszióval figyelik meg krónikus patológia, rák, megfázás vagy fertőző betegségek súlyosbodásával. Több típusa van:
- pszeudohártyás, amelyet fehéres virágzás jellemez;
- erythemás (a nyálkahártya vörössége lakkozott sima felülettel);
- hiperplasztikus - fehéres plakkok képződésében nyilvánul meg, amelyeket nehéz eltávolítani a felületről;
- erozív és fekélyes (felületi lokalizációjú fekélyesedés).
Faringomikózis esetén a torok fáj, irritáció, égő, karcoló aggodalom, amit az evés súlyosbít. A fájdalmas érzések átterjedhetnek az alsó állkapocs és a fül területére. Helyi limfadenitist, fejfájást, alacsony fokú lázat és rossz közérzetet is rögzítenek.
A diagnózis pharyngoszkópiából áll. A vizsgálat során gombás elváltozások gócai, a hátsó garatfal nyálkahártyájának duzzanata, valamint a nyelvre, arcra és a nyelőcsőre terjedő plakk található. Ezenkívül mikroszkopikus és kulturális vizsgálatot írnak elő, amelynek köszönhetően azonosítható a patogén mikroorganizmusok típusa.
A plakkok túrós állagúak, könnyen eltávolíthatók a felületről, egyes esetekben fekélyesedés észlelhető. Ha a torokfájást penészgombák érintik, a filmeket nehéz eltávolítani, és sárgás árnyalatúak. Ebben az esetben meg kell különböztetni a diftériával.
A patológia gyakran krónikus lefolyású, gyakori exacerbációkkal. A szövődmények közé tartozik a paratonsillaris, a retropharyngealis tályog, a szepszis és a fertőző gócok kialakulása a különböző szervekben (tüdő, vese).
Torok duzzanat
Néha torokfájás az oropharynx jó- vagy rosszindulatú elváltozásaival. Az onkopatológiára hajlamosító tényezők közé tartozik a dohányzás, a nem megfelelő szájhigiénia, a genetika, a krónikus fertőzéses és gyulladásos gócok és a szennyezett levegő.
Tünetileg a patológia megnyilvánul:
- csiklandozás;
- csomó jelenléte a torokban;
- nehéz légzés;
- orrhang.
A pharyngoscopia során hiperémiát, a palatinus ívek és a hátsó garatfal duzzadását rögzítik. A leggyakoribb patológiák közül papillómák, fibromák, teratomák, angiomák, adenomák, neurogén daganatok és cisztás formációk találhatók.
A diagnosztikában pharyngo-, oto-, rhinoscopiát, radiográfiát és tomográfiát alkalmaznak. Nehéz esetekben endoszkópos biopszia szükséges, azonban gyakran a már eltávolított anyagon is szövettani elemzést végeznek műtéttel.
Torok sérülései
A traumás sérülés ütközés, sérülés, éles tárgy, vegyi vagy termikus tényező hatására következik be. Minden sérülés külsőre, a traumás tényező külső hatásához kapcsolódó és belsőre osztható.
Amikor üzenet jelenik meg a külső környezet és a torok között, megnő a fertőzés, a tályog, a phlegmon és a mediastinitis kialakulásának veszélye. Belső károsodás forró italok fogyasztásakor, gőz vagy vegyszer hatásának kitéve keletkezik. Néha az orvosi eljárások során a torok károsodása lehetséges.
A sérülés jelei közé tartozik a sebfelület, a vérzés, az erős fájdalom és a hangzavar.
Masszív vérzéssel légzési elégtelenség lehetséges, ami a vér légzőrendszerbe való bejutásának köszönhető.
A kóros folyamat elterjedtségétől függően a környező szövetek károsodása lehetséges. A szövődmények közül érdemes megemlíteni a poszttraumás ödéma, gégeparézis, artikulációs zavar és dysphagia (az idegvégződések károsodásával járó) okozta gégeszűkületet.
A diagnosztikában pharyngoscopiát, laringoszkópiát, radiográfiát, mágneses rezonancia képalkotást és számítógépes tomográfiát alkalmaznak.
Allergiák
Az oropharynx allergiás károsodásának nagy kockázata figyelhető meg a gyakori allergiára hajlamos és bronchiális asztmában szenvedőknél. Ha a torok nyálkahártyája allergénnel (pollen, pihe, gyapjú) érintkezik, allergiás pharyngopathia alakul ki.
A nyálkahártya duzzanatát az okozza, hogy immunkomponensek hatására a vér folyékony része kiszabadul az erekből.A toroktünetek mellett az allergia klinikai tünetei is vannak:
- tüsszentés;
- rinorrhoea, orrdugulás;
- viszkető bőr;
- kiütés;
- viszkető szemek;
- dyspeptikus rendellenességek.
Általános allergiás reakció esetén vérnyomásesés, megnövekedett pulzusszám és bronchospasmus lehetséges.
A torok elváltozásaihoz kapcsolódó betegségek meglehetősen változatosak. A tünetektől függetlenül figyelnie kell az egészségére. Az alkalmazott népi receptek hatásának hiányában ajánlott orvoshoz fordulni.
