Köhögési rohamok veszélye

A köhögés a légúti és szívbetegségek leggyakoribb tünete. Segítségével váladék és idegen anyagok szabadulnak fel a légutakból. A köhögési reflex a hangszalagok akaratlan összenyomódása, a rekeszizom ellazulása és a hosszú távú izmok tónusának növekedése következtében alakul ki. Ezek a folyamatok megnövekedett nyomáshoz vezetnek a mellkasban. A hangszalagok nyitása során a levegő gyorsan távozik a légcső szűk járatán és a nyitott hangszálakon keresztül. A mellkason belüli nyomás és a légkör közötti különbség köhögést vált ki.

Milyen okok

A köhögés fertőző folyamat, kémiai irritáló anyagoknak való kitettség vagy a levegő hőmérsékletének éles csökkenése eredménye. A paroxizmális köhögés a nyálka köhögésével fordul elő, amely szagban, színben és állagban eltérő.

A paroxizmális köhögés okai:

1. Akut hörghurut. Leggyakrabban ez a betegség akut légúti vírusfertőzések következménye. A száraz köhögési rohamokat viszketés és égő érzés kíséri a torokban vagy a mellkasban. A rohamok gyakran olyan súlyosak, hogy fejfájást és eszméletvesztést okoznak. A rövid távú ájulás a szegycsont éles összehúzódása miatt következik be, ami csökkenti a vér áramlását a szívbe. 48 óra elteltével nagy mennyiségű viszkózus váladék válik le, a beteg általános gyengeséget, hidegrázást, fej- és izomfájdalmat érez, a testhőmérséklet emelkedhet. Légzési nehézség és sípoló légzés érezhető, ha sztetoszkóppal hallgatjuk. Súlyos légszomj van, a bőr és a nyálkahártya kék árnyalata, a köpet viszkózus és nehezen szétválasztható, a köhögési reflex nem hatékonyan birkózik meg a kiürüléssel, a tüdőben sípoló légzés hallható, különösen fekve kilégzéskor.

Súlyos köhögési rohamok felnőtteknél nyálkahártya szekrécióval, megnövekedett testhőmérséklet, szapora pulzus és légzés jelzi az akut bronchitis átmenetét a bronchopneumonia stádiumába. Ezt a betegséget hallgatáskor csendes, homályos és magas frekvenciájú hang jellemzi zihálással.

2. Croupos tüdőgyulladás. A betegség kezdeti szakaszában a köhögési roham száraz és fájdalmas, 48 ​​óra elteltével köhögéskor rozsdás váladék válik le. A beteg megborzong, megemelkedik a testhőmérséklet, az arcbőr kipirosodik, az ajkak és az orr elkékül, az arcon herpesz formájú kiütések jelenhetnek meg, a szegycsont érintett részében lelassul a légzés. Légzés közben a beteg fájdalmat, szapora szívverést és légzést érez. Az orvosi vizsgálat során remegő hang és bronchophonia, nehéz légzés és zihálás figyelhető meg.
3. Az influenza tüdőgyulladás száraz köhögéssel kezdődik, később a gennyes-nyálkás vérváladék tisztul. A beteg gyakran émelyg, emelkedik a testhőmérséklet, romlik az általános állapot, erős fájdalmak érezhetők a mellkas területén. Izomgyengeség, légszomj, bőrciánózis és fájdalmas szapora szívverés jelentkezik. Különösen súlyos esetekben a vér összetételének megváltozása, összeomlás, tüdőödéma, vérköhögés és nehéz légzés alakul ki.
4. Akut tüdőtályog (tüdő gangréna). A beteg paroxizmális köhögésben szenved, és nagy mennyiségű váladék egyszeri kibocsátásával, jellegzetes bűzös szaggal. A beteg rosszul érzi magát, hidegrázás, láz, légszomj és a bőr cianózisa továbbra is fennáll.
5. Bronchiectatikus betegség. A köhögés elhúzódó, bőséges nyálkával, gennyszennyeződésekkel. A betegnek láza van, súlycsökkenése, hányingere, a kéz- és lábujjak hegyének megnagyobbodása (a lábujjhegyek tünete), a körömlemezek deformációja ("óraszemüveg" tünete), a bordaközi tér növekedése, a a szegycsont nehezen szorítható. Hallgatás közben nehéz, gyenge légzés tapasztalható, elszórtan száraz zihálással.
6. Bronchiális asztma. A pácienst köhögési roham utoléri, amelyet hörgőtágító gyógyszerekkel állítanak meg. A bronchiális asztma rohamának végén köhögés is előfordul, kis mennyiségű átlátszó váladék szabadulhat fel.
7. A mellhártyagyulladás száraz. Jellemzője a szegycsontban fellépő éles, éles fájdalom, amely köhögési reflexszel és teljes belégzéssel fokozódik. A mellkas érintett részének légzése lassú, pleurális súrlódási zajok hallhatók.
8. Tüdőödéma. A betegnek továbbra is légszomja van, kék bőrtónus, száraz köhögés jelenik meg, amely váladékkal járó nedves köhögéssé válik. A tüdő patológiájával a beteg köhögés után könnyebbé válik, szívelégtelenség esetén nincs javulás. A tüdőben jól hallható nedves dörgés.
9. Broncho-pulmonalis rosszindulatú daganatok. Az ezzel a diagnózissal rendelkező betegek túlnyomó többségénél a paroxizmális köhögés a betegség legkorábbi szakaszában jelenik meg. Ennek oka a hörgők neoplazmája és átalakulása a gyulladásos folyamat és a tüdő összenyomódása következtében. Nedvesen, gennyel és vérrel köhögve. A tüdőrákot akkor lehet felismerni, ha hosszan tartó száraz, legyengítő köhögés, mellkasi fájdalom, vérköhögés, légszomj és láz jelentkezik. Később a daganat növekszik és összenyomja a szomszédos szerveket. A betegnek rekedt hangja lehet, az arc duzzanata, súlyos zihálás lehet.
10. Neoplazmák a hörgők lumenében. A paroxizmális köhögés a tüdőben vagy a hörgőkben kialakuló daganat kiváltó oka lehet. A nagy neoplazmák gátolják a hörgők és a légcső normális működését, a kicsik fulladást, nyomást és súlyos vérköhögést váltanak ki. A tüdő lumenének elzáródása esetén a sérült szövetek gyulladása jelenik meg, és teljes blokkolással a tüdő összeesik, és kizárja a gázcserét.
11. A mediastinalis szindróma a mediastinum gyulladása vagy daganata által okozott betegség. A korai szakaszban a légzés zavart okoz, a légcső és a hörgők összenyomódnak, ami paroxizmális köhögést és légszomjat okoz. A reflex erős, fájdalmas, néha hányással. Hallva zajos légzés hallatszik, a vénák, artériák és a visszatérő ideg nyomása megnő, a hang megváltozik és eltűnik.
12. Tüdő tuberkulózis. Ezzel a betegséggel a köhögés jellege eltérő - az enyhe reggeltől a paroxizmálisig.

Köhögést kísérő tünetek

A betegek gyakran zihálást tapasztalnak légzés közben. Ezeknek a hangoknak az okai a megnagyobbodott hörgőkben a genny és a váladék túlzott mennyisége. A zihálás nagyon jól hallható fonendoszkóppal, az erős légzést még a pácienstől bizonyos távolságban is hallani orvosi eszközök nélkül. A páciens belső rezgéseket érez a mellkasban, amelyek időszakosan eltűnnek egy köhögési roham után. Vannak más tünetek is:

• A légszomj leggyakrabban a betegség progresszív szakaszában fordul elő. Az okokat az alveolusok levegőjének elzáródása okozza.
• A mellkasi fájdalom mindig az exacerbációk során jelentkezik, amikor a gyulladásos folyamat akut formában megy végbe, és genny halmozódik fel. Amikor ez a folyamat eléri az idegvégződésekkel rendelkező mellhártyát, az emberek mellkasi fájdalmakra panaszkodnak. Az érzések különböző módon manifesztálódnak: a több napig fennálló tompa, gyenge rohamoktól a belélegzés közbeni éles rázkódásig. A tüdőben nincsenek idegvégződések, ezért a fájdalom ezen a területen nem érezhető.
• Hő. Ez a tünet gyulladásos folyamatot jelent, amely a toxinok vérbe jutásának eredményeként jelentkezik. A mikrorészecskéket a mikrobák választják ki a betegség forrásánál, és a genny felszívódásának időszakába is esnek. Az erőltetett gennyképződés 39-ig emeli a hőmérsékletet. A lázcsillapítók egy kicsit segítenek az állapot enyhítésében, de nem valószínű, hogy sikerül a normának megfelelő hőmérsékletet beállítani.
• Hippokratész ujjai - az ujjak terminális falánjai méretének növekedése, amely a légzési elégtelenség kialakulása miatt következik be. Ez a tünet ritkán jelenik meg 45 év alatti embereknél. Ennek okait nem értik teljesen. Általánosan elfogadott, hogy a köröm phalanx porózusabbá válik az oxigénhiány miatt, és ennek megfelelően kitágul. Leggyakrabban a kézen jelentkezik a tünet, de kisebb elváltozások a lábujjakon is láthatók. A megnyilvánulási időszak alatt az ember ujjai olyanok, mint a dobverők. A körömlemezek megduzzadnak, kupolás alakúvá alakulnak át. Néha ezt a jelenséget a külső hasonlóság miatt "óraszemüveg tünetének" nevezik. Az ember körmei többé nem térnek vissza korábbi formájukba, és élete végéig az is maradnak.
• Ha egy személy szorosan érintkezik allergénekkel, akkor gyakrabban fordul elő súlyosbodás. A légzési nehézség megzavarja a szervezet megfelelő mennyiségű oxigénellátását, így a beteg lehangoltnak és kimerültnek érzi magát, migréntől szenved, szédül. A mérgezés tovább súlyosbítja ezt a folyamatot.
• Vékonyság. A betegség időszakában gennyes folyamat megy végbe, és ezzel együtt az étvágytalanság. Az exacerbáció során a beteg gyengének és soványnak tűnik.

Elsősegély

A beteget jobb lefektetni, de a fejét fel kell emelni. A jobb szekréció érdekében sürgős köhögéscsillapítót kell szednie. Ha a beteg állapota súlyos, fekvőbeteg-kezelésre van szükség.

Amikor idegen tárgyak kerülnek a trachebronchiális fába, a beteget sebészeti vagy fül-orr-gégészeti kórházban ápolják. Tüdőgyulladással a terápiás osztályra, a tüdő gangrénájával - terápiás vagy sebészeti kórházba küldik, a betegség elhanyagolásától függően. Az egyéb betegségek miatti kórházi kezelés meghatározását a beteg általános klinikai képe határozza meg.

Allergiás köhögéssel, asztmával, krónikus obstruktív hörghuruttal, allergiás és polipos rhinosinusopathiával allergológust kezelnek. A fül-orr-gégész aspirációt, fül-orr-gégészetet, asztmát és krónikus hörghurutot kezel. A pulmonológus intersticiális tüdőbetegségek, krónikus hörghurut, bronchiectasia, mellhártyagyulladás, tüdő gangréna kezelését írja elő.

A gasztroenterológus kezeli a gastrooesophagealis refluxot és más típusú köhögést, amelyet a gyomor-bél traktus betegségei okoznak. A mellkassebész bronchiectasia, tüdő gangréna kezelését írja elő.

A köhögés kardiovaszkuláris jellege miatt kardiológus következtetése szükséges, tuberkulózis és szarkoidózis esetén phthisiatricusra van szükség. Az onkológus válaszol minden rosszindulatú daganattal kapcsolatos kérdésre. Az endokrinológus a pajzsmirigy kóros folyamatait kezeli. A neuropszichológus tanácsot ad a pszichogén köhögésről.