Orrgyógyszerek

Készítmények a megfázás kezelésére

Mindannyian ismerjük azt az állapotot, amikor a rinorrhoea (bőséges orrfolyás) aggaszt, és nehéz a légzés. Miért jelent meg a dugulás, és hogyan kell kezelni, ha az orrból folyik?

Ahhoz, hogy gyorsan megszabaduljon a megfázástól, ki kell választania a megfelelő gyógyszereket. Allergiás eredetű rhinitis esetén antihisztaminok szükségesek. Vírusos rhinitis esetén elegendő immunmodulátor és érszűkítő csepp van.

Az esetek többségében az emberek először érszűkítő spray-ket kezdenek el használni, és csak akkor gondolkodnak el, ha azok hatástalanok, a betegség okára. Ez a taktika olyan szövődmények kialakulásához vezet, amelyek mind a betegséggel, mind a kábítószerek hosszú távú használatával kapcsolatosak ebben a csoportban. A rhinorrhoea megjelenésének megértéséhez elemezni kell azt az időszakot, amely megelőzte a betegség első tüneteinek megjelenését.

Mi érdekeljen bennünket?

  1. érintkezés allergénnel;
  2. új termékek használata;
  3. bármilyen gyógyszer szedése;
  4. kommunikáció vírusos betegségben szenvedő személlyel;
  5. hypothermia.

A nátha kezdeti szakaszában a nyálkahártya-váladék nagy mennyiségben fut, ami a nyálkahártya védőreakciója, amelynek célja az allergének és mikrobák kiöblítése az orrjáratokból. A betegség előrehaladtával a nyálka vastagabbá válik, és sárgás árnyalatot kap. Ebben az esetben valószínűbb, hogy a náthát megfázás vagy vírusfertőzés okozza.

Ha 7-10 napig tovább folyik az átlátszó váladékozás, érdemes a megfázás allergiás eredetére gyanakodni.

Fontolja meg a leggyakrabban felírt gyógyszereket orrfolyás kezelésére:

  • érszűkítő szerek;
  • antihisztaminok.

A gyógyszerek három csoportja különbözik a hatóanyagban:

  1. nafazolin alapú készítmények (Sanorin, Naphtizin);
  2. gyógyszerek ximetazolinnal (Xymelin, Rinorus, Galazolin);
  3. orrspray oximetazolinnal (Nazol, Nesopin).

Csepp nafazolinnal

A nafazolin alapú gyógyszereket korábban széles körben használták a felső légúti betegségekben.

A naftizin nagy a függőség kockázata. Irritálja a nyálkahártyát, ami lassítja a gyógyulási folyamatot.

A terápiás hatás időtartama 4 óra, ezt követően az orrjáratok újbóli becsepegtetése szükséges.

A gyógyszer hatása a helyi érgörcsön alapul, amely az oldat orrnyálkahártyára történő felvitele után alakul ki. Az érszűkület eredménye a hiperémia, a szöveti duzzanat és az orrfolyás csökkenése.

Javallatok és ellenjavallatok

A nafazolint a következő betegségek kezelésére írják fel:

  • allergiás nátha;
  • az orrmelléküregek nyálkahártyájának gyulladása;
  • eustachitis;
  • a rhinitis akut formája;
  • műtét utáni nyálkahártya ödéma.

Kiegészítő szerként kötőhártya-gyulladás kezelésére használják.

Az ellenjavallatok közé tartozik:

  • egyéni intolerancia a gyógyszer összetevőivel szemben;
  • súlyos magas vérnyomás;
  • a pajzsmirigyhormonok fokozott termelése;
  • súlyos atheroscleroticus érbetegség;
  • antidepresszánsok szedése;
  • életkor legfeljebb három év;
  • cukorbetegség;
  • a szívritmus meghibásodása.

Adagolás

Ha víz folyik az orrból, Nafazolinnal csepegtetheti. Naponta 1-3 csepp beadása javasolt, legfeljebb négyszer az orrjáratba. A kezeléshez 0,05% (gyermekeknek), valamint 0,1% (felnőtteknek) hatóanyag-koncentrációjú terápiás oldat használható.

A gyermekek adagja életkortól függően csökken:

  1. 1-6 éves korig - egyenként 1 csepp;
  2. 6-15 éves korig - két csepp egyenként.

Az instilláció gyakorisága napi egy-három alkalommal változhat. Diagnosztikai célból a rhinoszkópia elvégzése előtt ajánlatos oldattal megnedvesített tampont behelyezni az orrjáratba. Az eljárás időtartama 2 perc.

Mellékhatások

A nafazolinnak számos mellékreakciója van, amelyek közül érdemes kiemelni:

  • hányinger;
  • cardiopalmus;
  • fejfájás;
  • megnövekedett vérnyomás;
  • fokozott orrdugulás a fokozott szöveti ödéma miatt;
  • reaktív hiperémia;
  • a nyálkahártya irritációja;
  • tüsszentés;
  • a nyálkahártya kiszáradása.

Túladagolás esetén a hőmérséklet csökkenése, valamint a szívfrekvencia lassulása és az orrnyálkahártya atrófiája lehetséges.

Általában 5 napig érszűkítőt adnak, ezután nő a tachyphylaxia kockázata. Az a tény, hogy a helyi vérerek, ha túllépik az ajánlott terápiás kurzust, megszokják a gyógyszer hatását. Ellenállóbbá válnak az érszűkítő hatással szemben, amihez nagyobb adag oldat becsepegtetése szükséges az orrfolyás megállításához és az orrlégzés helyreállításához.

Ximetazolin alapú gyógyszerek

A ximetazolin alapú gyógyszereket sokkal gyakrabban írják fel, mint a nafazolint tartalmazó gyógyszereket. Az érszűkítő hatás legfeljebb 8 óráig tart, ezért bevezetésük gyakorisága nem haladhatja meg a napi háromszorost.

A terápia során a következő gyógyszereket írják fel:

  • az allergiás rhinitis akut formái;
  • vírusos, megfázásos nátha;
  • szénanátha;
  • arcüreggyulladás;
  • az Eustach-cső és a fülüregek nyálkahártyájának gyulladása.

Ezenkívül a gyógyszert diagnosztikai vizsgálat előtt használják az orrüregek egyértelmű megjelenítésére.

Ellenjavallatok

Az alkalmazás korlátozásai a következők:

  1. ellenőrizetlen artériás magas vérnyomás;
  2. túlérzékenység a gyógyszeres oldat összetevőivel szemben;
  3. glaukóma;
  4. súlyos érrendszeri atherosclerosis;
  5. cardiopalmus;
  6. atrófiás típusú rhinitis;
  7. megnövekedett pajzsmirigyhormonok szintje a vérben;
  8. 2 évesnél fiatalabb vagy 12 évesnél fiatalabb gyermekek (a gyógyszeroldat koncentrációjától függően).

Óvatosság szükséges a kezelés során angina pectorisban, prosztata hipertrófiában, diabetes mellitusban szenvedőknél.

Ami a terhesség alatti kinevezéseket illeti, a laktációs időszak alatt a jelzéseket kizárólag az orvos végzi, figyelembe véve a megfázás súlyosságát és az egyidejű betegségek jelenlétét.

Adagolás

A ximetazolin készítmények cseppek, spray-k és gélek formájában kaphatók:

  • Az intranazális beadásra szánt cseppeket naponta legfeljebb háromszor (2-3 csepp) használják. Egy gyermeknek 0,05% -os oldatot lehet felírni 1-2 alkalommal cseppenként;
  • a gél felnőttek, hét éven felüli gyermekek számára engedélyezett. A nap folyamán 3-4 alkalommal kell a gélt felvinni az orrnyálkahártyára (a lehető legmélyebben);
  • a spray-t gyermekeknél 6 éves kortól használják. Fiatal korban a permetezés nem javasolt, mert nagy a kockázata annak, hogy az oldat a rövid hallócsövön keresztül a fülüregbe kerül.

Mellékhatások

A gyógyszerek helytelen felhasználása esetén a következő mellékhatásokat okozhatják:

  • a nyálkahártya irritációja; tüsszentés;
  • a szövetek szárazsága az orrjáratokban;
  • égő érzés;
  • a bőr érzékenységének megsértése;
  • fokozott szöveti ödéma;
  • a nyálkahártya-váladék mennyiségének növekedése;
  • cardiopalmus;
  • a szívmunka megsértése;
  • megnövekedett vérnyomás;
  • álmatlanság;
  • hányinger, hányás;
  • fejfájás;
  • vizuális diszfunkció.

Túladagolás esetén a mellékhatások növekedése figyelhető meg.

A maximális terápiás hatás elérése érdekében az orrjáratok csepegtetése előtt javasolt a nyálkahártyát 0,9%-os sóoldattal megtisztítani. Száraz kéreg jelenlétében a gyógyszert gél formájában kell használni.

Fontos megjegyezni, hogy a ximetazolin nem kompatibilis az antidepresszánsokkal.

Oximetazolin aeroszolok

Az oximetazolin gyógyító hatásának köszönhetően gyorsan megszüntethető a rinorrhoea, orrdugulás és megkönnyíthető az orrlégzés.A népszerű gyógyszerek közül, amelyek magukban foglalják az oximetazolint, érdemes kiemelni a Nesopint, a Nazolt.

Az intranazális gyógyszereket a következőkre írják fel:

  • allergiás nátha;
  • fertőző eredetű orrfolyás;
  • a hallócső nyálkahártyájának gyulladása;
  • arcüreggyulladás;
  • a kötőhártya különböző eredetű ödémája.

Ellenjavallatok

A gyógyszereket nem használják olyan állapotok esetén, mint:

  • egyéni intolerancia az alkotóelemekkel szemben;
  • az orr szöveteinek atrófiája;
  • szívelégtelenség;
  • a szívritmus megsértése;
  • súlyos érrendszeri atherosclerosis;
  • a pajzsmirigyhormonok túltermelése;
  • ellenőrizetlen artériás magas vérnyomás;
  • veseelégtelenség;
  • glaukóma;
  • cukorbetegség.

Az alkalmazás módja és mellékhatásai

12 éves kortól a gyógyszert 2 csepp (2 permet) naponta kétszer írják fel. Az orrjáratok becsepegtetése közötti intervallum nem lehet kevesebb 10 óránál. A gyógyszert általában este használják a normál orrlégzés elősegítésére egész éjszaka.

Hat éves korban nem ajánlott túllépni az adagot - 1 permetezés vagy 1 csepp naponta kétszer.

Ha nem tartják be az adagokra és a terápiás kurzus időtartamára vonatkozó ajánlásokat, fennáll a kockázata:

  • szárazság, égő érzés az orrjáratokban;
  • tüsszentés;
  • izzadás a nasopharynxben;
  • artériás magas vérnyomás;
  • ingerlékenység;
  • hányinger;
  • szédülés;
  • fejfájás;
  • álmatlanság;
  • szívdobogás.

Antihisztaminok

Ha az orrfolyás allergiás jellegű, a betegnek antihisztamin hatású gyógyszereket írnak fel a hisztamin receptorok blokkolására, amelyek stimulálják az autoimmun reakció kialakulását. Ennek következménye a szöveti ödéma, az orrfolyás csökkenése, valamint az orrjáratok légáteresztő képességének helyreállítása. Az Allergodil intranazális spray formájában kapható. A gyógyszeres oldat felhasználása után lehetséges a részleges felszívódása a szisztémás véráramba. Használja ki a lehetőséget, hogy ingyenesen játsszon demó nyerőgépekkel

A gyógyszert szezonális és egész évben tartó allergiás rhinitisre írják fel.

Adagolás

Minden orrjáratba naponta kétszer egy adagot kell permetezni. A betegség súlyosságától függően az adagolást a gyógyszer egyszeri injekciójának gyakoriságának vagy térfogatának növelésével lehet módosítani.

Az antihisztaminok kezelésének maximális időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot.

A permet gyakran jól tolerálható, de bizonyos esetekben olyan mellékhatások léphetnek fel, mint például:

  • keserűség a szájban;
  • égő, viszkető érzések;
  • hányinger;
  • orrvérzés;
  • tüsszentés;
  • bőrkiütések.

Ellenjavallatok

Az ellenjavallatok közül érdemes a túlérzékenységre és a hat éves korig fókuszálni.

Vegye figyelembe, hogy az antihisztaminok tudatzavart okozhatnak, ezért a kezelés során óvatosnak kell lenni a vezetés során. Hasonló mellékhatások figyelhetők meg túladagolás esetén. Fokozott szívverés és hipotenzió is lehetséges.

Ne feledje, hogy az intranazális beadásra szánt gyógyszerek csak a terápia részét képezik. A fő feladat a betegség okának megszüntetése és átfogó kezelés kidolgozása.