Fájdalommentessége, ártalmatlansága, magas információtartalma és egyszerűsége miatt ma az ultrahangvizsgálat az egyik legkeresettebb. A torok és a gége ultrahangját széles körben használják a fül-orr-gégészetben, az onkológiában, az endokrinológiában, a pulmonológiában és más orvosi szakterületeken.
A beteg teljes körű kivizsgálása magában foglalja a fizikális vizsgálatot, a panaszok kikérdezését, a betegség kialakulásának jellemzőit. A kapott információk alapján az orvos további vizsgálatot ír elő, beleértve az ultrahangot is.
Csinálnak ultrahangot újszülötteknél? A diagnosztikát csecsemőknél és terhes nőknél egyaránt végezzük, súlyos beteg állapot esetén.
Mi az ultrahang
Az információ minőségétől, képességeitől és méretétől függően az ultrahang készülék lehet:
- egyszerű, amely kényelmes a szállításhoz, 16 csatornával rendelkezik;
- középosztály (legfeljebb 32 csatorna jellemzi);
- haladó osztály (körülbelül 64 csatorna Doppler szkennelés lehetőségével);
- high-end akár 512 csatornával rendelkezik színes Dopplerrel, információfeldolgozással digitális rendszeren keresztül.
A készülék ultrahangos érzékelővel rendelkezik, melynek köszönhetően ultrahanghullámokat fogad és továbbít. A hangimpulzusok a szövetekbe, szervekbe jutnak, amelyek egy része a szövet sűrűségének megváltozásakor visszaverődik, míg a másik a szöveteken keresztül továbbhalad. Az online módban lévő érzékelő impulzusokat észlel, és információt továbbít a processzornak, ahol azt feldolgozza és megjeleníti a képernyőn.
Mit mutat az ultrahang?
A vizsgálat sajátossága abban rejlik, hogy az ultrahangos érzékelőt a bőr felszínén mozgatják, aminek eredményeként a belső szervek állapota megjelenik a képernyőn. A különböző sűrűségű szöveteken áthaladó ultrahanghullámok többé-kevésbé intenzív színű képpel vetülnek a monitorra.
A belső szervek állapotának felmérése érdekében az orvos a torok ultrahangját írhatja elő. Mit mutat az ultrahang?
- a szervek szerkezete, egységessége, mérete, további képződmények a torok alsó részén;
- egységessége, a szerv lumenének átmérője;
- falvastagság;
- a környező rost állapota;
- a regionális nyirokcsomók jellemzői (méret, szám, tapadás a környező szövetekkel, a szerkezet homogenitása);
- gyulladásos gócok.
Ultrahang alapján lehetséges a ciszta, tályog, rosszindulatú képződés előzetes megkülönböztetése.
Az ultrahang indikációi
Milyen esetekben írja elő az orvos a gége ultrahangját? A technika a következő panaszok esetén javasolt:
- kellemetlen érzés, fájdalom a gégeben, a torokban és a nyak egyéb területein;
- idegen tárgy érzése a torokban;
- hosszan tartó száraz köhögés, "ugató" típusú;
- légszomj, légzési nehézség;
- összehúzódás érzése a torokban;
- a hang rekedtsége;
- véres, nyálkás jellegű váladékozás.
Ezen túlmenően ultrahangos vizsgálat javasolt, ha a fizikális vizsgálat során (tapintással, ütéssel) az orvos megállapította:
- kiegészítő oktatás, amely a nyaki elülső felületen látható;
- oktatás, amely a gégeben érezhető;
- fájdalom tapintással;
- bőr hiperémia, szöveti ödéma;
- fistulous lyukak kisüléssel;
- a nyirokcsomók megnagyobbodása, megkeményedése, fájdalma, a környező szövetekhez való tapadása.
Az ultrahangos módszert akkor alkalmazzák, ha a kórtörténet tartalmazza:
- gyulladásos, fertőző eredetű krónikus betegségek, például tonsillitis, pharyngitis;
- korábbi műtétek a nyaki régióban;
- a jóindulatú genezis onkológiai folyamatai a nyakon lokalizálva;
- bármely lokalizációjú rosszindulatú folyamat (metasztatikus elváltozás gyanújával);
- hosszú távú dohányzás;
- nyaki sérüléseket szenvedett.
Az ultrahang szűrővizsgálati módszer a rák kimutatására, ezért alkalmas a gyakori használatra.
Milyen betegségeket diagnosztizálnak ultrahang segítségével
A technika az esetek 100%-ában nem teszi lehetővé a rák megállapítását, azonban az ultrahangos vizsgálatnak köszönhetően sejthető a daganat megjelenése. Kiegészítő laboratóriumi és műszeres vizsgálatok segítségével az onkológiai diagnózis megerősítésre, illetve megcáfolására kerül sor.
Azon betegségek közül, amelyeknél ultrahangot végeznek, érdemes kiemelni:
- laryngitis akut fázisban vagy krónikus formában;
- adenoma, polipózis kialakulása a gége;
- rosszindulatú folyamat;
- ciszta, adott terület tályogja;
- duzzadt nyirokcsomók (limfadenopátia), gyulladások (limfadenitisz);
- más lokalizációjú daganatok metasztázisai;
- limfóma, limfogranulomatózis (nyirokcsomók változásai).
A pajzsmirigy vizsgálatakor az orvos heterogén gócokat, további képződményeket (csomópontok, ciszták), a mirigy méretének csökkenését / növekedését láthatja. Szükség esetén a poszttraumás időszakban diagnosztikát végeznek az elváltozás súlyosságának megállapítására, az idegen testek helyének azonosítására.
Kutatási szabályok
Ellenjavallatok, ha nem végeznek ultrahangvizsgálatot, magában foglalja a nyak nyitott sebfelületét. Ez annak köszönhető, hogy speciális gélt kell felvinni a bőrre, amely javítja az ultrahanghullámok vezetését.
A kutatás a következőképpen zajlik:
- a betegnek ki kell szabadítania a nyakát (le kell vennie a ruhát, ékszert);
- hanyatt fekszik a kanapén;
- átlátszó gélt kell felvinni a nyak felületére, ahol a vizsgálat célja, hogy megakadályozza a levegő behatolását a bőr és az érzékelő közé;
- a vizsgálatot közvetlenül az ultrahangos szenzornak a bőr felületén történő elcsúsztatásával végzik, aminek eredményeként a belső szervek állapota megjelenik a monitoron.
Az eljárás időtartama nem haladja meg a fél órát. Ezalatt a szakember nemcsak a torkot, a gégét, hanem a környező szöveteket, szerveket is megvizsgálja.
Az ultrahang diagnosztika nem igényel előkészületet, ezért tervszerűen és sürgősséggel is történik.
Az orvos különös figyelmet fordít a hipoechoikus gócokra (csökkent szövetsűrűséggel), mivel az ilyen jelek rosszindulatú elváltozásra utalhatnak. Ami a megnövekedett szövetsűrűség zónáit - a hiperechogenitást illeti, akkor a kötőszövet túlzott növekedése gyanítható.
Az emberek gyakran nincsenek tudatában a betegség kialakulásának a tünetek hiánya miatt. A vizsgálatnak köszönhetően már a fejlődés korai szakaszában kimutatható a patológiás fókusz.
A pajzsmirigy mirigyszövetének vizsgálatakor az orvos a konzisztenciára és a sűrűségre összpontosít, amely a képernyőn különböző sűrűségű zónákban jelenik meg.
A diagnózis felállítása után a páciens vizsgálati jegyzőkönyvet kap az összes megvizsgált szerv és szerkezet részletes leírásával, valamint a következtetéssel. A panaszokkal, kórtörténettel kombinálva kapott eredmények alapján az orvos megerősítheti, cáfolhatja a diagnózist, vagy további diagnosztikát írhat elő, például mágneses rezonancia képalkotást.
Statisztikailag bizonyított, hogy a férfiaknál lényegesen több a torokbetegség, mint a nőknél.
A férfiak torokbetegségeinek magas gyakoriságát a dohányzás, az alkoholos italok fogyasztása, az ezen a területen jelentkező gyulladásos, fertőző folyamatok figyelmen kívül hagyása, valamint a káros foglalkozási tényezők hatása okozza.
A fájdalom, kellemetlen érzés megjelenése a gégeben, amely gyulladással, rákkal jár, diagnózist igényel. Ultrahangos vizsgálat segítségével az orvosnak sikerül megvizsgálnia a nyaki területet, gyanakodni vagy megerősíteni a patológia jelenlétét.
Annak érdekében, hogy a kezelés sikeres legyen, azonnal forduljon szakemberhez. Ez lehetővé teszi a betegség diagnosztizálását a kezdeti szakaszban és a kezelés megkezdését anélkül, hogy megvárná a progressziót és a szövődmények megjelenését.
