Lehetnek fertőző kórokozók és nem fertőző tényezők is:
- a nyálkahártya sérülése vegyi anyagokkal;
- gőz égés;
- mechanikai sérülés;
- a kapillárisok integritásának megsértése köhögéskor;
- mandulagyulladás.
A vérzés okát a lehető leghamarabb ki kell deríteni, hogy elkerülhető legyen a vér bejutása a légutakba köhögés vagy fulladás reflexszerű kialakulásával.
Traumás tényező
A mandulákból származó vér a vegyi anyagok nyálkahártyájának való kitettség után figyelhető meg, majd a felületen fekélyes hibák alakulnak ki. A sebek elég mélyek és széles körben elterjedtek. A vegyszert nem mindig lehet vízzel lemosni, ezért az orvos eljárásokat végez a kémiai reakció semlegesítésére.
A kórházba való belépéskor a beteget tájékoztatni kell a vegyszer típusáról, ami nagyban megkönnyíti az ellátást és megelőzi a súlyos szövődmények előfordulását.
A sebgyógyulási folyamat hosszú ideig tart, ezért a mandulák időnként vérezhetnek.
Hőégés esetén meleg vízzel gargarizáljon.
A hideg víz ellenjavallt termikus égési sérüléseknél, mivel buborékok jelennek meg, amelyek kinyitása után vérző sebek keletkezhetnek.
A mechanikai sérülés nagyobb erek károsodásához vezethet vérzés kialakulásával. Ha a sérülést egy éles, a mandula sérülésével járó tárgy okozta, lehetőleg ne távolítsa el magától a mandulákból – ez fokozza a vérzést. Ebben az esetben meg kell várni a mentőket.
Fertőző okok
Leggyakrabban a mandulákat fertőző tényező befolyásolja, ami vérzéshez vezet. A diftéria a fertőző betegségek közé tartozik, melynek forrása a Lefler-bacillus. A fertőzés után a rudak a méreganyagok felszabadulásával szaporodnak. Külsőleg ez egy sárga plakk megjelenésével nyilvánul meg a mandulák felületén filmek formájában.
A hurutos tünetek gyorsan kialakulnak, az embert aggasztja a rossz közérzet, a hektikus hipertermia, a torokfájás és a nyelési nehézség. A mandulák ödémássá válnak, térfogatuk megnő. A regionális nyirokcsomók valamivel sűrűbbek, megnagyobbodtak és tapintásra fájdalmasak.
A diftéria veszélye abban rejlik, hogy nagy a kockázata annak, hogy a légcső és a hörgők felületét fibrinréteg borítja, ami a légutak lumenének elzáródása miatt fulladáshoz vezethet.
Az ember észreveszi a rekedt hangot, a durva köhögést ugatás váltja fel, majd hangtalan. A zajos légzés távolról hallható. Amikor megpróbálja eltávolítani a filmet a manduláról, vér folyhat. Ebben a tekintetben nem ajánlott a lepedéket saját maga eltávolítani.
A mandulagyulladás hevenyen alakul ki, súlyos torokfájdalom, láz és rossz közérzet megjelenésével. A patológiának több típusa van. Catarrhal, lacunar vagy follikuláris formában vérzés nem figyelhető meg. Még a kis tályogok felnyílása esetén sem figyelhető meg a vér megjelenése.
A torokfájás oka kórokozó mikrobák, főleg streptococcus típusúak. A kórokozó mikroorganizmusok behatolásával a mandulákba a betegség általában nem fejlődik ki. Amikor azonban negatív tényezők befolyásolják a szervezetet, ami immunhiányhoz vezet (általános hipotermia, krónikus betegségek súlyosbodása), a mikrobák aktiválódnak.
A torokfájást gyakran krónikus arcüreggyulladásban, garatgyulladásban és elhanyagolt fogszuvasodásban szenvedőknél találják meg, mivel fertőző kórokozók halmozódnak fel bennük.
Az angina fertőző betegség, ezért az akut időszakban kerülni kell a környezettel, különösen a gyerekekkel való érintkezést, illetve védőfelszerelést (maszk, külön edény) kell használni.
Az elsődleges mandulagyulladás közvetlenül a fertőzés és a streptococcus mikroorganizmusok aktiválása után alakul ki.
| A mandulagyulladás formája | Klinikai tünetek |
| Fibrinos membrán (diphtheroid) | Az anginának ezt a formáját az jellemzi, hogy a mandulák felületén sárgás árnyalatú film plakk jelenik meg. A regionális nyirokcsomók megnagyobbodnak, tapintásra sűrűbbé és fájdalmassá válnak. A betegség fibrinos-membrános lefolyása a lacunáris formából való átmenet során vagy önálló fajként figyelhető meg, film megjelenésével a betegség első óráiban. A személy akut megjelenést, lázas hipertermiát, súlyos hidegrázást és súlyos mérgezési tüneteket észlel. |
| Flegmonózus intratonsillaris tályog kialakulásával | Elég ritka, gyakran egyoldali elváltozást rögzítenek. A tályog megjelenése a mandulaszövet gennyes összeolvadásával jár. Megnövelt térfogatú, feszült felületű, érintéskor élesen fájdalmas. A regionális nyirokcsomók megnagyobbodnak, és tapintásra erős fájdalmat okoznak. Az embert súlyos torokfájás, hektikus hipertermia, fejfájás és súlyos mérgezési jelek is aggasztják. A mandula szétrepedhet a gennyes tartalom jelentős növekedésével. Ha a mirigy megreped vagy vérzik, azonnal forduljon orvoshoz. A pharyngoscopiával aszimmetrikus garatot rögzítenek (az uvula elmozdulása, a mandulák az egészséges oldalon). A lágy szájpadlás mobilitása élesen korlátozott. |
| Nekrotikus | A mérgezés kifejezett. A beteg hektikus lázról, amely nem csökkenthető, szédülésről, zavartságról, álmosságról, hányásról és fejfájásról panaszkodik. A mirigyek érintett területeit egyenetlen, fénytelen, szürkés-zöld bevonat borítja, amely a garat hátsó falára terjed. Amikor a filmeket fibrinnel impregnálják, sűrűvé válnak, eltávolításuk után vérző seb marad. A nekrotikus szövet kilökődése esetén egyenetlen szélű, aljú és legfeljebb 2 cm átmérőjű hiba marad. |
| Fekélyes film | Tünetileg a betegség a garat kellemetlen érzésében, nyelési nehézségben, idegen tárgy jelenlétében a torokban, fokozott nyálelválasztásban és rothadó szagban nyilvánul meg. Az amygdalán fekélyes hibával járó nekrotikus tömegek jelennek meg. A regionális nyirokcsomók az egyik oldalon megnagyobbodtak. A hőmérséklet normális marad. |
Ezenkívül a mandulák vérezhetnek másodlagos mandulagyulladással, amikor a mandulák veresége az alapbetegség szövődményeként jelentkezik. Ilyen betegségek közé tartozik a szifilisz a mandulák eróziójával, a nehezen szétválasztható fibrin filmekkel járó tularemia, a lepedék kilökődésével járó leukémia és a mandulák fekélyes elváltozásával járó enterovírusfertőzés.
