A nyál folyékony állagát összetételének jelentős vizes része (több mint 98%) adja, a maradék 2%-ot sók, enzimek, aminosavak és mikroelemek képviselik, ami biztosítja a védő és emésztő funkciót. Akkor fordul elő, ha a torokban a viszkózus nyál megzavarodik, ami külső tényezők negatív hatását vagy szervi működési zavarokat jelez.
A táplálékcsomót körülvevő nyál megkönnyíti annak mozgását az emésztőrendszerben, a jelenlévő enzimek (amiláz) pedig már a szájüregben is elindítják a táplálék lebontásának folyamatát. A lizozim viszont baktericid hatású, ezért megakadályozza a fertőzést.
A termelődő nyál mennyiségét az NS vegetatív része szabályozza, ezért kellemes illat esetén szekréciója fokozódik, alvás közben pedig csökken.
Ami a nyál színének, állagának és összetételének változását illeti, ezt a provokáló tényezők is befolyásolják.
A nyál viszkozitásának növelésének okai
Gyakran a viszkózus nyál nem az egyetlen tünet, amely aggasztja az embert. A tünetek az alapbetegségtől vagy a provokáló külső tényező típusától függően változhatnak.
Az okok a következők:
- A xerostomiát, mint a Sjogren-szindróma megnyilvánulását, súlyos szájszárazság és a nyál mennyiségének csökkenése jellemzi, konzisztenciájának megvastagodása felé. A patológiát a nyelv sűrűségének növekedése, kellemetlen szag megjelenése, égő érzés, a nyálkahártyák, az ajkak szárazsága és az ízérzékenység megváltozása is jellemzi. Néha a betegek csiklandozást, szájgarat-fájdalmat, szájzugba való "tapadást", nyelési problémákat és fulladást észlelnek.
- candida stomatitis a gombás kórokozók aktiválódása miatt. Immunhiány hátterében, hosszan tartó antibiotikum-terápia, hormonális gyógyszerek, higiéniai cikkek vagy gombákkal szennyezett edények használata után nyilvánul meg. A klinikai tünetek közül érdemes kiemelni a fémes ízt, a viszkózus nyálat fehér csomók keveredésével, a nyelési nehézséget, viszketést a szájnyálkahártyán.
Normális esetben az emberek 75%-ánál élesztőszerű gombák vannak jelen a szájüreg mikroflórájában, azonban opportunista mikroorganizmusok közé tartoznak, és csak bizonyos körülmények között okoznak betegségeket.
- gyulladásos folyamatok a szervezetben, különösen a nasopharynx és az oropharynx területén, hőmérséklet-emelkedéshez, izzadsággal járó folyadékvesztéshez, gyakori légzéshez vezetnek, ami kiszáradásra hajlamosít. Ennek eredményeként a nyál sűrűbbé válik, a torokban fájdalmat észlelnek (pharyngitis, mandulagyulladás).
- a fogágybetegség hozzájárul a peri-gingivális zóna szöveteinek pusztulásához, amelyek elemei nyállal keverednek, és vastagabbá teszik azt.
- akut fertőzések, amelyeket gyakori hasmenés, hányás és súlyos kiszáradás kísér. Az ilyen betegségek között megkülönböztethető a vérhas, a kolera, a tífusz és más fertőzések.
- hormonális ingadozások a pajzsmirigy diszfunkciójában és a hormonális változások élettani periódusai (terhesség, menopauza).
- gyógyszerek, például dekongesztánsok, diuretikumok és antidepresszánsok hosszú távú alkalmazása;
- a rosszindulatú betegségek kezelésében alkalmazott sugárzás és kemoterápia a nyálkahártyák kiszáradásához, a nyál viszkozitásának növekedéséhez és a szájgyulladás megjelenéséhez vezet;
- neurológiai betegségek.
Kezelési tevékenységek
A nyál viszkozitásának csökkentése érdekében ajánlatos papaya levet használni étkezés előtt, ami növeli a nyál szekrécióját és csökkenti annak sűrűségét.
A kezelés alapja a tünetet kiváltó ok. Tehát a terápiában használható:
- gombaellenes szerek;
- antibakteriális gyógyszerek;
- gyulladáscsökkentő, antimikrobiális és fájdalomcsillapító hatású öblítő oldatok. Az öblítéshez szokásos szóda-só oldat alkalmas. Egy személynek csak 5 g összetevőre lesz szüksége 180 ml-es meleg vízben feloldva. A jódtartalmú készítmények normál toleranciája esetén 2 csepp jódot adhatunk az oldathoz. Használhat kamilla, zsálya, cickafark vagy tölgyfa kéreg gyógynövényfőzetét is (elég 15 g füvet 500 ml vízben lefőzni). Javasoljuk az öblítőoldatok váltogatását, hogy elkerüljük a patogén mikroorganizmusok gyógyszerfüggőségének kialakulását;
- rehydron vagy infúziós terápia alkalmazása az elveszett folyadék pótlására;
- mucolitikumok, amelyek csökkentik a köpet viszkozitását;
- illóolajos inhalációkat alkalmaznak a garat nyálkahártyájának hidratálására. Erre a célra olíva-, mentol- vagy őszibarackolaj javasolt. Lágyító hatásuk van a nyálkahártyára. Inhalációhoz elegendő 5 csepp olajat egy pohár forrásban lévő vízhez adni, megvárni, amíg a gőz lehűl, majd elkezdeni az eljárást.
A forró gőz inhalálása növeli a torok nyálkahártyájának megégésének kockázatát.
Profilaxis
A nyál viszkozitásának növekedésével összefüggő kellemetlen érzések megjelenésének elkerülése érdekében a szájban ajánlott betartani néhány tippet:
- az elfogyasztott folyadék napi mennyisége nem lehet kevesebb 1,5-2 liternél;
- fog-, íny- és fül-orr-gégészeti betegségek kezelése;
- az alkohol, a dohányzás, a szénsavas italok és a kávé elhagyása;
- a levegő párásítása a helyiségben;
- gyakori szellőztetés és nedves tisztítás a helyiségben;
- szabályozott gyógyszerbevitel;
- endokrin patológiák és idegrendszeri betegségek kezelése;
- a bélfertőzés során fellépő folyadékveszteség teljes pótlása az ivási rendszer növelésével vagy infúziós terápia alkalmazásával (súlyos kiszáradás esetén).
A nyál viszkozitásának növekedése nem veszélyes tünet, de kellemetlen érzést okoz a szájban.
Ez zavarhatja a beszélgetést, megnehezítheti az evést, és csökkentheti a nyál védő tulajdonságait is. Ezért kell időben figyelni erre a tünetre, és orvoshoz kell fordulni.