A bullosus középfülgyulladás a fül patológiája, amelyet gyulladásos folyamatok kísérnek a külső és a középfülben. Az ilyen típusú fül-orr-gégészeti betegségeket vérzéses gyulladás jellemzi, extravazátumok képződésével a hallójáratban és a dobüregben. A kis savós hólyagokat véres szennyeződésekkel bulláknak nevezik, innen ered a betegség neve. A középfülgyulladást olyan vírusos kórokozók váltják ki, amelyek hematogén úton vagy a nasopharynxon keresztül jutnak be a fülüregbe.
A betegség jellemzői
A fülpatológia az esetek 90% -ában fertőző betegségek szövődménye, különösen a psittacosis, influenza, sinusitis stb. A fül-orr-gégészet kialakulásának jellegzetes jelei közé tartoznak a hallójáratban és a dobüregben lokalizált vérzéses kiütések (bikák). Tele vannak véres váladékkal. Gyakran bullous elemek képződnek a dobhártyán, aminek következtében bullous meringitis alakul ki.
A vírusos középfülgyulladás általában viszonylag könnyű és jóindulatú, anélkül, hogy komoly szövődményeket okozna. A tünetek azonban előrehaladhatnak, ha nem írják elő időben a betegség kezelését. Orvosi kutatások szerint a gyermekek érzékenyebbek a fülpatológiára, ami az Eustach-cső szerkezeti jellemzőinek és a gyengült immunitásnak köszönhető.
Okoz
A középfülben a kóros folyamatok kórokozói vírusos ágensek kókuszfertőzésekkel kombinálva, amelyek képviselői a streptococcusok, a Haemophilus influenzae és más nem specifikus mikrobák. A bakteriális flóra gyakran a hallószerv vírusos elváltozása után alakul ki, ami az ENT-betegség tüneteinek súlyosbodásához és gennyes tömegek kialakulásához vezet a hallójáratban és a dobüregben.
A hematogén fülfertőzést kiváltó fő betegségek a következők:
- influenza;
- herpesz;
- kanyaró;
- rubeola;
- Epstein-Bar vírus;
- parainfluenza.
Az influenzavírus kulcsszerepet játszik a patológia kialakulásában, amely akkor kezd elõrehaladni, amikor az immunvédelem gyengül.
Ezért az ilyen típusú középfülgyulladást gyakran influenzának nevezik. A gyermekeknél jóval rövidebb, de nagyobb átmérőjű Eustachianus cső szerkezeti sajátosságai miatt fertőzése a nasopharynxen keresztül történhet.
A betegség kialakulásának kockázata az általános immunitás gyengülésével, a diatézissel és az allergiás reakciókra való hajlamával nő.
Klinikai megnyilvánulások
A betegség kialakulásával a gyulladásos folyamatok általában csak a két hallásszerv egyikében lokalizálódnak. Az általános állapot fokozatosan romlik, ezért rendkívül ritka a fülpatológia gyors diagnosztizálása. A szakértők a vírusos középfülgyulladás kialakulásának fő tüneteire hivatkoznak:
- fájdalom a fülben;
- A halláskárosodás;
- zaj a fülben;
- hipertermia;
- fejfájás;
- szédülés;
- a bőr hiperémiája a fülben;
- a hallójárat duzzanata;
- "Lumbago" a fülben a tragus megnyomásakor.
A bullous otitis media sajátossága a helyi megnyilvánulások sajátosságaiban rejlik. A hallójáratban, a dobüregben és magán a membránon kis hólyagok jelennek meg, vérszennyeződésekkel teli váladékkal. Alapos vizsgálat után a hólyagok erythemás kiütésnek tűnnek, amely hajlamos spontán kinyílásra. Amikor a bikák felszakadnak, a vérzéses váladék kiürül a hallójáratból.
Ha a gyulladásos folyamatokat a fülüregben nem állítják le időben, a vestibularis készüléket vírusos kórokozók károsítják. Ez tele van mozgáskoordináció károsodásával, szédüléssel, bizonytalan járással és nystagmus kialakulásával (a szemgolyók önkéntelen felgyorsult mozgása).
Diagnosztika
A diagnózis felállításakor figyelembe veszik a beteg anamnézisét, az otoszkópiás adatokat és a baktériumtenyésztési eredményeket. A fül-orr-gégész által végzett vizuális vizsgálat során a dobhártya állapotában bekövetkezett változások észlelhetők. A bullosus kiütés természeténél fogva a szakember 70% -os valószínűséggel tudja meghatározni a fertőzés típusát, amely a patológia kialakulását provokálta.
Ha meg kell különböztetni az ENT-betegséget, a betegnek a következő típusú klinikai vizsgálatokat kell elvégeznie:
- temporális csont radiográfia;
- hangvillák;
- timpanometria;
- otomikroszkópia;
- fülváladék bakteriális kultúrája;
- audiometria;
- az antitestek vérvizsgálata és a vírus DNS jelenléte.
A betegség klinikai megnyilvánulásai nagyon hasonlóak a fülgyulladás, a mastoiditis, az ideggyulladás stb. tüneteihez. Ezeknek a betegségeknek a kezelése nagyon eltér a bullosus középfülgyulladás kezelésétől. Éppen ezért a gyógyszerek alkalmazása előtt tanácsos szakemberrel kivizsgáltatni, aki a diagnózist követően meg tudja határozni az optimális kezelési módot.
Fontos! Az öngyógyítás tele van az elváltozásoknak a koponyába való terjedésével, ami növeli az agyhártyagyulladás és az arcideg parézisének kockázatát.
Kezelési módszerek
A fül gyulladásos folyamatai halláskárosodáshoz és súlyos szövődmények kialakulásához vezetnek. Ezenkívül a dobhártya fertőző elváltozása hátterében kialakuló fájdalomszindróma gyakorlatilag nem enyhíthető a hagyományos fájdalomcsillapítókkal. Ezért a középfülgyulladást a fejlődés előrehaladott stádiumában nem járóbeteg, hanem fekvőbeteg alapon kezelik.
A bullous otitis media szisztémás és helyi kezelése a következő gyógyszercsoportok alkalmazását foglalja magában:
- immunmodulátorok ("Immunoriks", "Amiksin") - növelik az általános és helyi immunitás reaktivitását, ami hozzájárul a vírusos és bakteriális flóra elnyomásához;
- kortikoszteroidok ("Polydex, Sofradex") - megszüntetik a gyulladást az érintett szövetekben;
- NSAID-ok (Nurofen, Ketonal) - enyhítik a gyulladást, a szöveti duzzanatot és a fájdalmat a fertőzött fül belsejében;
- vírusellenes kenőcsök ("Acyclovir", "Zovirax") - elpusztítják a vírusokat a hallójáraton belül, ami segít a metabolitok eltávolításában és a szövetek regenerációs folyamatainak felgyorsításában;
- antiszeptikumok ("Interferon", "Lizozim") - fertőtlenítik a dobüreget, ami bakteriális és vírusos kórokozók halálához vezet;
- antibiotikumok ("Azitromicin", "Cefuroxin") - megölik a patogén mikrobákat, ami a fülből származó gennyes váladék eltávolításához és a fájdalom csökkenéséhez vezet.
A "Prednisolone" és a "Gemodez" csepegtető bevezetése megakadályozza a halláskárosodás és a süketség kialakulását. Az időben történő terápia biztosítja a betegség fő klinikai megnyilvánulásainak gyors megszüntetését. Már 2-3 nap elteltével a bullosus kitörések visszafejlődnek, és megszűnnek a kellemetlen érzések a középső és a külső fülben. Meg kell azonban érteni, hogy csak a probléma megoldásának integrált megközelítése esetén lehet elérni a kívánt terápiás eredményeket.
Gyermekgyógyászati terápia
A gyermekek vírusos középfülgyulladásának kezelését főként kórházban végzik, ami a betegség korai életkorban bekövetkező súlyos lefolyásának köszönhető. A vírusos kórokozókkal szembeni immunitás gyengülése hátterében az esetek 90% -ában bakteriális fertőzés csatlakozik. Emiatt a kezelést antibakteriális szerekkel, például Cefuroxim-mal vagy Ceftriaxonnal végezzük.
A hipertermia kiküszöbölésére gyengéd lázcsillapító szereket használnak, nevezetesen:
- Calpol;
- "Vibrucol";
- Panadol;
- "Mexalen";
- "Dofalgan".
Fontos! Erősen nem ajánlott az "Aspirin", "Phenacetin", "Antipyrine" vagy "Analgin" alkalmazása lázcsillapítóként a gyermekgyógyászatban.
Nagy mennyiségű genny felhalmozódása esetén a dobüregben a fül-orr-gégész végezhet paracentézist, pl. a membrán átszúrása. Ez segít a genny kiürítésében és enyhíti a betegség tüneteit. Ez az eljárás nem jár halláskárosodással a dobhártya jó regenerációs képessége miatt.
Megelőző intézkedések
A fülpatológia és a szövődmények kialakulásának megelőzése érdekében néhány egyszerű, de fontos szabályt be kell tartani:
- kerülje a hipotermiát;
- vitamin komplexeket használjon;
- normalizálja az étrendet;
- leszokni a dohányzásról;
- tartsa be a személyes higiéniát;
- ne kerüljön víz a fülébe;
- időben fertőtlenítse a fertőzési gócokat;
- vírusfertőzések azonnali kezelése;
- tavaszi-őszi időszakban használjon immunstimulánsokat.
Különös figyelmet kell fordítani az egy év alatti gyermekek gondozására. A baba vízszintes etetése a tej vagy tejkeverék áramlását idézi elő a fülüregbe, ami gyulladásos folyamatokhoz vezet. Az ilyen következmények elkerülése érdekében a babát fekvő helyzetben, emelt fejjel kell etetni.
A bullosus középfülgyulladás modern diagnózisa és kezelése garantálja a betegség klinikai megnyilvánulásainak gyors megszüntetését. A bakteriális fertőzés kialakulásának megakadályozása érdekében a betegség kialakulásának kezdeti szakaszában vírusellenes, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszereket használnak.
