Az akut középfülgyulladás a hallószerv nyálkahártyájának gyorsan fejlődő gyulladása, amely szöveti ödémával és fájdalommal jár. A fülben fellépő gyulladásos folyamatok a halláselemző működési zavarához vezetnek, aminek következtében halláskárosodás lép fel. A három év alatti gyermekek fogékonyabbak a betegségre, ami a legyengült immunrendszernek és az Eustach-cső szerkezetének anatómiai jellemzőinek köszönhető.
A fülpatológia idő előtti kezelése krónikus formába való átmenetet okozhat. A lomha gyulladás negatívan befolyásolja a szöveti trofizmust, ami ödémához és a dobhártya perforációjához, valamint a hallócsontok mobilitásának korlátozásához vezet. Ezek a szervek kulcsszerepet játszanak a hangjelzések észlelésében. Működési zavaruk hozzájárul az autofónia, a halláskárosodás és a süketség kialakulásához.
Fejlesztési mechanizmus
A hallószerv nyálkahártyájának gyulladásos folyamatai az esetek 85%-ában azok fertőző elváltozása következtében alakulnak ki. A feltételesen patogén mikroorganizmusok az immunrendszer kudarcainak jelenlétében kezdenek aktívan fejlődni, ami a szervezet reaktivitásának csökkenéséhez vezet. Az orvosi kutatások szerint a hurutos folyamatok fő provokátorai a következő betegségeket okozó szerek:
- rhinovírusok;
- enterovírusok;
- adenovírusok;
- Candida gomba;
- staphylococcusok;
- Pseudomonas aeruginosa;
- tuberkulózis bacilus;
- aspergillus;
- metapneumovírusok.
A középfülgyulladás leggyakrabban olyan bakteriális és vírusos fertőzések szövődménye, mint a mandulagyulladás, arcüreggyulladás, pharyngitis, arcüreggyulladás stb.
A szisztémás betegség kialakulásával a helyi és általános immunitás csökken, ami lendületet ad a patogén flóra terjedésének a nasopharynxben. Az Eustachianus csövön keresztül a baktériumok vagy vírusok behatolnak a hallószerv nyálkahártyájába, gyulladást okozva. A hallójárat ödémája megnöveli a dobhártyán kívülről és belülről kialakuló nyomáskülönbséget, aminek következtében fájdalom lép fel.
Csecsemőknél az Eustachianus cső szélesebb és rövidebb, mint a felnőtteknél, ami háromszorosára növeli az akut középfülgyulladás kockázatát.
A betegség etiológiája
Az akut fülgyulladást gyakran a fertőző etiológiájú gyakori betegségek kialakulása okozza. A hallószerv szöveteiben azonban hurutos folyamatokat provokálhat a külső hallójárat mikrotrauma vagy a koponya súlyos sérülése. A gyakorlati megfigyelések szerint a fülpatológia leggyakrabban az immunitás gyengülésének eredményeként jelenik meg, ami a következő tényezők hatásának köszönhető:
- veleszületett immunhiány;
- allergiára való hajlam;
- az orrsövény görbülete;
- vitaminhiány és nyomelemek hiánya;
- endokrin rendellenességek;
- méregtelenítő szervi betegség;
- rossz szokások.
Csecsemőknél a betegséget gyakran az etetés utáni tápszer regurgitációja okozza. Ez ahhoz vezethet, hogy élelmiszer-részecskék kerülhetnek a hallójáratba, ami tele van baktériumok fejlődésével, és ennek eredményeként a középfül fertőzésével. Az újszülöttek és egy év alatti gyermekek dobüregét myxoid szövet béleli, amely laza szerkezetű. Amikor a kórokozók bejutnak a középfülbe, az embrionális kocsonyás szövet gyorsan átadja magát a fertőzésnek, ami gyulladásos folyamatok kialakulásához vezet.
Gyermekeknél az Eustachianus cső nagyon közel helyezkedik el az adenoidokhoz. Ezért még az orrfolyás vagy a torokfájás is kiválthatja a középfülgyulladás kialakulását a gyermekben.
A középfülgyulladás kialakulásának jelei
Az ENT-betegség kialakulását a tünetek élénk megnyilvánulása kíséri, amelyek közül a fő a fájdalom és a füldugult érzés. A középfülgyulladás 7-10 napon belül átmegy fejlődésének minden fő szakaszán, de ha nem kezelik, a gyulladásos folyamat lassú formába fordulhat. Az akut középfülgyulladás fő tünetei a következők:
- zajok a fülben;
- torlódás érzése;
- lövő vagy sajgó fájdalmak;
- az étvágy romlása;
- halláskárosodás;
- rezonáló hang a gyulladt fülben.
Ha a fül külső részei megsérülnek, az érintett szövetek hiperémiáját észlelik, bőrpír és kelések lehetséges megjelenésével.
Középfülgyulladás és belső középfülgyulladás kialakulása esetén a fülben lévő fájdalomérzetet fokozza a tragus tapintása.
A dobüreg exudatív gyulladásának lefolyása általában a hallás enyhe csökkenésére és a külső hallójárat savós váladékozására korlátozódik.
Az akut középfülgyulladás típusai
Felnőtteknél és gyermekeknél többféle akut középfülgyulladás létezik, ami a gyulladásos gócok lokalizációjából adódik. Az emberi fül három fő részből áll: külső, középső és belső, amelyet leggyakrabban labirintusnak neveznek. Ebben a tekintetben a fül akut gyulladásának kialakulásával a következő típusú ENT-betegségek diagnosztizálhatók:
- Az otitis externa egy gyulladásos folyamat, amely a külső hallójáratban és a fülkagylóban fordul elő. Hagyományosan két típusra oszlik: korlátozott és diffúz. Az elsőt a bőr egy kis részének gyulladása jelenti, amelyen furuncle képződik, a második pedig a külső fül minden részének kiterjedt elváltozása;
- középfülgyulladás - patológiás változás a dobüreg, az Eustachianus cső és a mastoid folyamat szöveteiben. A patológia klinikai megnyilvánulásaitól függően lehet hurutos, exudatív vagy gennyes;
- labirinthitis - a labirintus csontjának és lágy szöveteinek gyulladása, amely félkör alakú csatornákból és spirális cochleából áll. A középfülgyulladás fellépése miatt hematogén, timpanogén és meningogén osztályokra oszthatók.
Az esetek 25% -ában, amikor fülpatológiákat észlelnek, akut középfülgyulladást diagnosztizálnak.
Az akut középfülgyulladás kezelésének alapelveit az elváltozások lokalizációja, a gyulladás prevalenciája, a fertőző ágens típusa és a beteg életkora határozza meg. Emiatt az otolaryngológusok azt javasolják, hogy probléma esetén forduljanak szakemberhez, és ne öngyógyítást végezzenek.
A kezelés általános elvei
A fül-orr-gégészetben több irányt alkalmaznak az akut középfülgyulladás kezelésében, amelyet a hallószerv nyálkahártyájának gyulladása jellemez. A betegség tüneteinek enyhítésére helyi gyógyszereket alkalmaznak, amelyek dekongesztáns, antibakteriális és fájdalomcsillapító tulajdonságokkal rendelkeznek. A széles hatásspektrumú szisztémás antibiotikumok lehetővé teszik a patogén flóra eltávolítását a gyulladásos gócokban. A szöveti trofizmus javítása és az Eustachianus cső vízelvezető funkciójának helyreállítása érdekében fizioterápiás eljárásokat alkalmaznak.
Fontos! Ha a gyermekek kezelésében antibiotikumokat kell alkalmazni, akkor a hangsúly a penicillin és cefalosporin sorozatú gyógyszereken van. Kevésbé mérgezőek, ezért nem váltanak ki allergiás reakciókat.
A gyermek szervezetének csökkent reakcióképessége miatt fennáll a betegség kiújulásának veszélye. Az ENT patológia súlyosbodásának valószínűségének csökkentése érdekében az immunstimulánsok és a nem toxikus immunkorrektorok szerepelnek a gyermekgyógyászati terápia rendszerében. Különös figyelmet fordítanak a vitaminkészítmények bevitelére, amelyek közé tartozik az aszkorbinsav.
A hatékony gyógyszerek áttekintése
Az akut középfülgyulladás kezelését felnőtteknél helyi és szisztémás hatású gyógyszerek alkalmazása kíséri. Az egyes gyógyszercsoportok kiválasztását a fertőző ágens típusa, a betegség fejlődési stádiuma és a kísérő tünetek határozzák meg. A konzervatív terápia részeként a szakemberek a következő típusú gyógyszereket használják:
- helyi dekongesztánsok ("Galazolin", "Nazivin") - csökkentik az erek permeabilitását, ami segít megszüntetni a puffadást;
- antibiotikumok ("Aksitin", "Ecobol") - megakadályozzák a mikrobák szaporodását, ami a patogén flóra eltávolításához vezet a gyulladásos gócokban;
- kortikoszteroidok (Sofradex, Candibiotic) - csökkentik a gyulladást, ami felgyorsítja a nyálkahártya epithelializációját;
- antiszeptikumok ("Dioxidin", "Miramistin") - gátolják a kórokozók fejlődését a hallójáratban, ami fokozott helyi immunitást eredményez;
- antimikotikumok ("Pimafukort", "Candide") - megölik a patogén gombákat, amelyek gyulladást okoznak a fülben.
A kívánt terápiás eredmény elérése érdekében tanácsos a gyógyszeres terápiát fizioterápiás eljárásokkal kombinálni. Az ENT patológia progressziójának szakaszában katéterezést, iontoforézist és a hallójárat faradizációját lehet igénybe venni.
