A szívizom normál ritmusában bekövetkező változások negatívan befolyásolják a szervezet működését. A szabálytalan (aritmiás) vagy túl gyakori összehúzódások különféle szövődményekhez vezetnek, különösen, ha más patológia hátterében fordulnak elő. De nem mindenki érti a különbséget e jelenségek között. Nézzük meg, miben különbözik az aritmia a tachycardiától.
Mit jelentenek ezek a kifejezések
Az aritmia a szív vezetési rendszerének zavara, amely az elektromos impulzusok képződésének és vezetésének zavarával jár. Ennek eredményeként a szívizom szabálytalan összehúzódásai lépnek fel. A tachycardiát egyenletes frekvencia jellemzi, de a pulzusszám növekszik, eléri a 90 vagy több ütemet percenként. Normális esetben ez a test reakciója stresszre vagy fizikai túlterhelésre adott válaszként fordulhat elő.
Az aritmiával vagy tachycardiával járó impulzus származási helyétől függően ezek lehetnek:
- sinus;
- pitvari;
- kamrai;
- atrioventrikuláris.
A szívösszehúzódások normál gyakoriságától és egyenletességétől való bármilyen eltérés aritmiának minősül. Ez a tág fogalom magában foglalja:
- növekedés vagy csökkenés, valamint a fő forrásból származó impulzus egyenetlen generálása (sinus brady-, tachycardia és aritmia);
- extrasystole;
- flutter, pitvar- vagy kamrafibrilláció;
- méhen kívüli ritmusok;
- vezetési zavarok (aszisztolia, blokád, korai kamrai gerjesztés);
- beteg sinus szindróma.
Az aritmia fogalma tágabb, és magában foglalja a szívritmuszavarok minden típusát, beleértve a tachycardiát is.
Származási különbség
Az aritmia és a tachycardia hasonló eredetű, ezért előfordulásuk okai általában azonosak. A ritmus fiziológiai zavara a következő esetekben fordul elő:
- erős érzelmi felfordulás;
- nehéz fizikai munka;
- sportolni;
- evészavar;
- alváshiány;
- koffeint tartalmazó italok használata;
- nyomelemek hiánya;
- a környezeti hőmérséklet hirtelen változásai.
Az aritmia vagy a szívizom-összehúzódások megnövekedett gyakoriságának összes kóros oka kardiálisra és extrakardiálisra osztható. Az első esetben a fő betegség:
- Gyulladásos folyamatok (myocarditis, pericarditis).
- Ischaemiás betegség (angina pectoris).
- Hegek megjelenése posztinfarktus vagy kardiomiopátiás szklerózis következtében.
- Szelep hibái.
- Mellkasi trauma.
A normál sinusritmustól való eltérés más betegségek vagy állapotok esetén is előfordulhat:
- Szívglikozidok, diuretikumok és antiaritmiás szerek túlzott bevitele.
- Az endokrin rendszer betegségei fokozott adrenalin-, pajzsmirigy- és mellékvese-hormonok termelésével.
- Nehézfémekkel és más mérgező anyagokkal való mérgezés.
- Súlyos fertőzések súlyos lázzal és mérgezéssel.
- Vese- vagy májelégtelenség esetén káros anyagok feleslege a vérben.
- Drog, alkohol fogyasztás, dohányzás.
Egyes esetekben a kontrakciók ritmusának megsértése ismeretlen okból következik be, akkor idiopátiásnak minősülnek.
Az aritmiák közötti fő különbség a szívizom összehúzódásai közötti intervallumok egyenetlensége. Tachycardia esetén az intervallumok azonosak, de gyakoriságuk eléri a 90 vagy több ütemet percenként.
Jelek és panaszok
A két patológia kialakulásában szenvedő beteg szubjektív érzései általában nem különböznek egymástól, a következő panaszokat fogalmazza meg:
- légszomj, légszomj;
- fáradtság, a szem sötétsége, szédülés;
- fájdalom a szegycsont mögött a bal oldalon.
Szívritmuszavarok esetén néhány beteg egyedi szívverést vagy „lefagyást” tapasztal. A tachycardiát erős és gyakori remegésként érzékelik. Az eltérések sok esetben nyilvánvaló tünetek nélkül jelentkeznek, és csak további kutatási módszerekkel határozhatók meg.
A jogsértés jelei általában a következők:
- egyenetlen és/vagy gyors pulzus;
- a bőr kifehéredése;
- kék nasolabialis háromszög;
- nyomás csökkenése vagy növekedése.
A patológia kimutatásának legobjektívebb módja az EKG. Abban az esetben, ha egy személy ritmusát epizodikusan megzavarják, a roham elhárítása érdekében Holter monitorozást alkalmaznak.
A sinuscsomóból származó tachycardia a kardiogramon így néz ki:
Itt elolvashatja a sinus tachycardia jeleinek és tüneteinek részletes leírását, valamint szakértői tanácsot kaphat a rendellenességgel kapcsolatban.
Akciótaktika: mi a különbség?
Ha a szív fiziológiás természetében rendellenességek vannak, általában nincs szükség kezelésre. Elég, ha megszüntetjük megjelenésük okát, és minden visszatér a normális kerékvágásba. Más kérdés, hogy a betegség az etiológiai tényező. Ebben az esetben teljes körű kezelést kell végezni, amelynek célja a betegség teljes megszüntetése vagy a patológia átvitele a stabil remisszió állapotába.
Eltávolítjuk a provokáló tényezőket
A ritmus normalizálása érdekében ajánlott eltávolítani azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a tachycardia vagy az aritmia megjelenéséhez:
- Tekintse át a táplálkozást. Egyél gyakran kis adagokban, kizárja az étrendből a fűszeres, sós, koffeintartalmú italokat.
- Próbálja meg elkerülni a fizikai és pszicho-érzelmi túlterhelést.
- Ügyeljen a munka- és pihenési módra.
- Sétáljon átlagos ütemben, és lélegezzen tiszta levegőt.
- Hagyja abba az alkoholfogyasztást és hagyja abba a dohányzást.
A paroxizmális tachycardia megállítható a vagus ideg expozíciójával. Ehhez nyomást gyakorolnak a szemgolyókra, masszírozzák a carotis sinus zónát.
Részletesebb információkat kaphat arról, hogy mi a tachycardia, milyen típusai vannak, és megtudhatja a patológia megszüntetésének módjait is.
Gyógyszereket használunk
A gyógyszeres kezelési módszerek a következő gyógyszerek alkalmazásából állnak:
- nyugtatók (motherwort, Valokordin);
- béta-blokkolók (Atenolol, Bisoprolol);
- kalcium antagonisták (amlodipin).
Az általános terápiához gyógynövényes főzetek is hozzáadhatók. A szívműködés javítása érdekében kamillát, valerianát, galagonyát használnak. De nem használhatók támadások elsődleges kezelésére.
A tabletták és egyéb gyógyszerek részletes leírása, valamint a tachycardia kezelésére való alkalmazásuk jellemzői ide kattintva tekinthetők meg.
Súlyos patológia sebészeti kezelése
A ritmus- és vezetési zavarok súlyos formái sebészeti kezelési módszerek alkalmazását teszik szükségessé. Az októl függően a szakember a következő radikális módszereket javasolja:
- rádiófrekvenciás abláció;
- mesterséges pacemaker beszerelése;
- kardioverter-defibrillátor beültetése;
- szelep helyreállítása;
- bypass műtét a károsodott véráramlás miatt.
Az aritmia prognózisa a megjelenés etiológiai tényezőjétől függ. De általában a tachycardiához képest súlyosabb, és gyakran különféle szövődményekhez és akár halálhoz is vezet.
Ha mindent meg szeretne tudni a tachycardiáról, javasoljuk, hogy nézze meg az alábbi videót a linken. Okok, tünetek, diagnózis és jelek, hogy ideje orvoshoz fordulni – minderről 7 percben. Jó nézelődést!