A jobb kamrai infarktus jellemzői: a folyamat anatómiája és élettana
A jobb kamra (RV) egy vékony falú szívkamra, amely az oxigénhiányos vért a tüdőartériákon keresztül a tüdőbe tolja. Ennek eredményeként a hasnyálmirigy alacsony nyomás és hipoxiás körülmények között működik. Szisztoléban és diasztoléban is vérrel látják el – mind a szívizom feszülése, mind ellazulása esetén. Ezek a tényezők a jobb kamrát ellenállóbbá teszik a szívinfarktussal (MI) szemben, mint a bal kamrát. Azonban nem mentes az érelmeszesedés negatív hatásaitól.
A szívizomsejtek izolált nekrózisa akkor fordul elő, ha a jobb koszorúér terminális (terminális) ágait vérrögök blokkolják vagy kritikusan beszűkülnek.
A bal kamra nagyfokális szívinfarktusa jobbra nyúlhat, miközben a szív teljes hátsó fala érintett. Ez a gasztralgiás szívinfarktus gyakori oka, jellegzetes hasi fájdalommal, hányással és hányingerrel.
Ha a szívizom teljesítménye megzavarodik, megváltoznak a vezetőrendszer működési feltételei (elektromos impulzusokat küld, amelyek összehúzzák a szívet). Ez elkerülhetetlenül a különösen veszélyes formájú aritmiák kialakulásához vezet - pitvarfibrilláció, sinus bradycardia és atrioventricularis blokk.
A klinika és a diagnózis különbségei más formákhoz képest
Jobb kamrai infarktus az inferoposterior (diafragmatikus) bal kamrai infarktusban szenvedő betegek körülbelül 30%-ánál fordul elő. A jobb oldali izolált nekrózis sokkal ritkábban fordul elő, csak az esetek 10% -ában.
A szövetelhalás miatt csökken a hasnyálmirigy összehúzódása, fokozódnak az akut szívelégtelenség tünetei. A jobb kamrai infarktus fő jellemzője a vér stagnálásának hiánya, a folyadék felhalmozódása a tüdőkeringésben (tüdőben), valamint az alacsony nyomás.
Jobb kamrai infarktus EKG-n úgy néz ki, mint az ST szegmens emelkedése az alsó mellkasi vezetékekben (V3R és V4R) az alapvonal felett. Minden akut miokardiális infarktusban és angina pectorisban szenvedő betegnél értékelik.
A diagnosztikában is a szívenzimek és a szívizom nekrózis faktorok tartalmának mérése a vérszérumban továbbra is az arany standard.
A jobb kamrai infarktus fő klinikai tünetei:
- A nyaki (nyaki) vénák duzzanata belégzéskor.
- Alacsony vérnyomás, amely gyengeségben, szédülésben, hányingerben nyilvánul meg.
- A máj megnagyobbodása. Megnyúlik a rajta áthaladó megnövekedett vérmennyiség miatt. Fájdalom lép fel, például futás vagy megerőltető edzés közben.
- Folyadék felhalmozódása a hasüregben.
- Az alsó végtagok duzzanata, amely a bokától a has felé emelkedik. A szívinfarktus előrehaladtával az egész test ödémája lesz.
- Megszakítások a szív munkájában a vezetőrendszer károsodásával. A tünetek a csökkent pulzustól és szédüléstől a pitvarfibrilláció miatti eszméletvesztésig terjednek.
- Fájdalom a szív régiójában besugárzással, amely általában a szívrohamra jellemző, akkor is előfordul, ha a jobb kamra érintett. Időseknél azonban előfordulhat, hogy a cukorbetegeknek egyáltalán nincsenek tünetei. Ezekben az esetekben a kontroll-kardiográfián gyakran találnak cicatricial változásokat.
A rehabilitáció előrejelzése és árnyalatai
A beteg egészsége és élete attól függ, hogy az orvos képes-e felismerni a tüneteket és a kóros elváltozásokat az elektrokardiogramon, diagnosztizálni és előírni a megfelelő kezelést.
Fontos tudni, hogy jobb kamrai infarktus esetén szigorúan tilos önállóan nitrátot (nitroglicerint) szedni. Felírásukkor a beteg gondos megfigyelése szükséges kórházi körülmények között. A morfium szintén nem alkalmas fájdalomcsillapításra, és csak sürgős esetben alkalmazzák, mivel kitágítja az ereket, és vérnyomáscsökkenéshez és hemodinamikai károsodáshoz vezet.
A terápia fő feladata a jobb kamra terhelésének mérsékelt csökkentése, a szívösszehúzódások gyakoriságának és ritmusának szabályozása, az alacsony vérnyomás szabályozása intravénás sóoldat és egyéb, a hiányzó vérmennyiséget helyreállító gyógyszerek (Reopolyglucin, Reosorbilact) segítségével. , Styrofundin).
A kezelés folyamatát EchoCG és EKG segítségével követik nyomon. Fontos, hogy a beteg nyugodt maradjon, hiszen a felesleges mozdulatok, például a vízszintes helyzetből függőleges helyzetbe való mozgás az ágyból való felkeléskor, megerőltetik a szívet, és az állapot súlyosbodásához vezethetnek.
A szívinfarktus utáni felépülés másik árnyalata a gyógyszeres kezelés preferálása, mivel az invazív beavatkozások és kutatások destabilizálhatják a szív- és érrendszer munkáját. A trombolitikumok időben történő kinevezése esetén előfordulhat, hogy a műtét nem szükséges.
A transzmurális jobb kamrai infarktus következménye gyakran szívritmuszavar, melyet a felépülési időszakban kontrollálni kell, rendszeres elektrokardiográfiát és antiarrhythmiás gyógyszereket kell alkalmazni.
Következtetéseket
A jobb kamra szívinfarktusának klinikája atipikus tünetekkel jellemezhető, ezért az orvostól és magától a betegtől is gondos figyelmet igényel. Az akut és az infarktus utáni időszakoknak a legkíméletesebbeknek kell lenniük, tekintettel a vérnyomás destabilizálására való hajlamra.
Az infarktus utáni időszakra vonatkozó ajánlások közé tartozik az állandó elektrokardiográfiás monitorozás, az életmód megváltoztatása és a szívritmust szabályozó gyógyszerek szedése.
