Vegetovaszkuláris dystonia gyermekeknél akkor fordul elő, ha megsértik az idegrendszer szabályozó funkcióját és aktivitását, vegetatív részlegét. Ez az erek tónusának csökkenéséhez, anyagcsere-elégtelenséghez, a belső szervek munkájában fellépő rendellenességekhez vezet. Szív-, légúti, neurotikus szindrómákként jelentkezik, kezelés hiányában pszichoszomatikus betegségek kialakulásához járul hozzá. A neurokeringési zavar, az NCD bármely életkorban, gyakrabban 5-10 éves korban kimutatható. A patológiás szindróma azonosítása érdekében az orvosok vizsgálatot végeznek, amely után takarékos gyógyszeres kezelést, fizioterápiát és pszichológiai támogatást írnak elő.
A vaszkuláris dystonia tünetei gyermekeknél
Az autonóm idegrendszer egyes részeinek felépítésében és működésében fellépő eltérések a belső szervek szomato-zsigeri rendszerének különböző rendellenességeihez vezetnek, amelyek különböző tünetekben nyilvánulnak meg, amelyek nem felelnek meg egy szerv patológiájának. 6-9 éves korban a nagy aktivitás és érzelmesség hátterében nehezebb azonosítani a dystonia. Ezenkívül a gyermekek VSD tüneteit gyakran összetévesztik a hipochondriával, az óvodába vagy iskolába való nem hajlandósággal, de az esetek 80% -ában a rossz egészségi állapot dystóniával jár. Az osztályozás szerint az orvosok a vegetatív-érrendszeri rendellenességek három típusát különböztetik meg a gyermekeknél:
- Vagotonic. Kimerültségben és gyengeségben, a bőr sápadtságában nyilvánul meg, éjszakai alvás után a gyermek álmos, ásít, nem akar játszani. Az elalvással kapcsolatos problémák is megjelennek. Az ilyen gyermekek kevésbé mozgékonyak, gyakrabban megnövekedett testsúlyuk van. A csökkent memória és teljesítmény a VSD jellemző tünetei serdülőknél. Panaszkodnak hidegrázásra, légszomjra és erős nyáladzásra, izzadásra a legkisebb tevékenységre is. Alacsony vérnyomás, a dystonia hipotóniás formája alakul ki. Gyakran aggódik a hasi fájdalom, hányinger, szédülés miatt.
- Szimpatikotonikus. Az ilyen típusú dystonia esetén a gyermek hiperaktív, gyors indulatú, könnyező. Az alvás szakaszossá válik, nem mély. A rémálmok, a félelem, amely megakadályozza az elalvást, zavarhatnak. Gyakori hangulatingadozás, hisztéria és engedetlenség jellemzi. A psziché érzelmi labilitásának hátterében a gyermekek még elegendő táplálkozás mellett is fogynak. A bőr száraz, forró és sápadt lesz. A nyomás enyhén emelkedik, kialakul a dystonia hipertóniás formája. A subfebrilis állapot meghatározható. A pulzusszám fokozódik, sinus tachycardia jelenik meg.
- Vegyes. Az ilyen típusú dystonia esetében nehezebb meghatározni a konkrét tüneteket, mivel a fenti jelenségek mindegyike megnyilvánul.
A VSD okai serdülőknél: miért fordulnak elő exacerbációk?
Számos tényező járul hozzá a VSD kialakulásához és progressziójához. A gyermek idegrendszerének állapotára gyakorolt legnegatívabb hatás a vaszkuláris agyi rendellenességek, a cerebrospinális folyadék dinamikájának veleszületett károsodása és a megnövekedett koponyaűri nyomás, szerkezeti patológia. Idősebb korban a pszicho-érzelmi egyensúlyhiányt és a neurotikus zavarokat traumatikus hatások okozzák. Az alábbiakban felsoroljuk a főbb "irritáló anyagokat":
- krónikus stressz a családban, óvodában vagy iskolai intézményben;
- mentális és fizikai stressz és elégtelen pihenés;
- negatív családi környezet, gyakori veszekedések, botrányok;
- konfliktusok az iskolában;
- az óvodába és iskolába nem járó gyermekek elszigetelése a kortársaktól;
- gyermek megfélemlítése más gyerekekkel;
- alacsony fizikai aktivitás;
- a hormonális szint változásai a pubertás során;
- egyidejű patológia, endokrin, neurológiai betegségek jelenléte.
Kezelés: hogyan lehet segíteni a gyermeken?
Gyermekkorban rendkívül fontos a kezelés integrált megközelítése. Ennek középpontjában kellő figyelmet kell fordítani a pszichológiai támogatásra és segítségnyújtásra, az életmód korrekciójára, a táplálkozásra, a munka- és pihenőrendszerre. És csak a serdülők és gyermekek vegetatív vaszkuláris dystonia gyógyszeres kezelését követően. Rendkívül fontos az alábbi ajánlások betartása is:
- Biztosítson teljes pihenést a gyermek számára, éjszakai és nappali alvást.
- A megfelelő fizikai aktivitás, a sport mérsékelt és adagolt legyen.
- A táplálkozás teljes, kiegyensúlyozott.
- Nem szabad kiabálnia a gyerekkel, könnyekre és hisztire késztetni.
- Konfliktushelyzetekben ne beszéljen emelt hangon.
A vegetatív-vaszkuláris dystonia kezelésében a következő módszereket alkalmazzák:
- Fizioterápia, elektroforézis, elektroalvás.
- Fizioterápiás gyakorlatok, mozgásterápia, úszás.
- Masszázs, általános, nyak és fej területei, hát.
- Beszélgetés pszichológussal és kérdezősködés az óvodai, iskolai, családi problémahelyzetek azonosítására.
- Növényi gyógyszer, erős fekete tea helyettesítése gyógynövényes és homeopátiás szerekkel.
A gyógyszeres terápiát kizárólag súlyos dystonia gyermekeknél alkalmazzák, ha a fenti módszerek nem voltak hatékonyak. A vegetatív-vaszkuláris dystonia tüneteinek azonosításával és kezelésével csak a klinika szakembere, gyermekorvos, neurológus vagy kardiológus foglalkozhat. A protokollnak megfelelő diagnosztikai vizsgálat és a végső diagnózis megszerzése után terápiát írjon elő.
Következtetéseket
A dystonia kialakulásának fő oka az autonóm rendszer megsértése, amely az idegrendszeri, légzőszervi, szív- és érrendszeri, emésztőrendszeri és vizeletkiválasztó rendszerek munkájának megzavarásában nyilvánul meg. Gyakran előfordul az endokrin, szív- és érrendszeri és neurológiai betegségek hátterében. Gyermekeknél a VSD lehet örökletes vagy veleszületett patológia következménye. Az első jelek figyelmen kívül hagyása komolyabb pszichoszomatikus betegség kialakulását idézheti elő. Ezért a jellegzetes tünetek megjelenésekor gyermekorvoshoz vagy gyermekneurológushoz kell fordulni.
