Hogyan mérjünk nyomást kézi tonométerrel?

Életbevágóan fontos a nyomást a normál értékek szintjén tartani, ezért azoknak a betegeknek, akik hajlamosak az indikátorok emelkedésére, tudniuk kell, hogyan kell helyesen mérni a nyomást automatikus tonométerrel, félautomata vagy kézi készülékkel, és hogy van-e különbség bennük.

A vérnyomásmérés általános szabályai

A nyomásszámok sok tényezőtől függően változhatnak, ezért tudnia kell, hogyan kell helyesen mérni a vérnyomást, és be kell tartania bizonyos feltételeket, többek között:

• Testhelyzet. A nyomás mérése fekve, ülve és állva megengedett, feltéve, hogy a testtartás nem okoz kényelmetlenséget, mert a feszült helyzet reflex érgörcshöz és nyomásnövekedéshez vezet.
• Kéz helyzete. A kéz könyökének megközelítőleg a szív szintjén kell lennie, vagyis mielőtt ülő helyzetben mérné a nyomást, a kezét az asztalra kell helyeznie. Ugyanakkor ügyelnie kell arra, hogy a kéz laza legyen.
• Betöltés. Elfogadhatatlan a vérnyomás mérése közvetlenül fizikai megterhelés, például lépcsőzés után.
• Pszichológiai izgalom. A nyomás helyes méréséhez meg kell próbálnia eltávolítani az összes provokáló tényezőt. Például egy kisgyerek a szobában sírni kezdhet, ami a szám növekedését idézi elő, ezért jobb lenne, ha valamelyik rokon vigyázna a babára.
• Kézi kiválasztás. A vérnyomás mérése lehetséges elektronikus vagy mechanikus tonométerrel mindkét kézen, de 10 mm-es vagy annál nagyobb tartomány regisztrálásakor. Hg, érdemes nagy számokkal rendelkező kezet választani.
• Szövet. A mérés megkezdése előtt meg kell győződnie arról, hogy a hüvely nem szorítja össze a kezét. Ezenkívül nem szívhatja fel a hüvelyt, ha az elég keskeny - a BP-számok torzulhatnak.
• Idő. A nyomásméréshez ugyanazt az időpontot kell kiválasztani, lehetőleg reggel és este, akkor megbízhatóan meg lehet becsülni a napi nyomásszintet.
• Kávé. Kávézás után fontos, hogy tartsunk legalább egy órás szünetet, majd végezzünk méréseket.
• Dohányzó. Mielőtt tonométerrel mérné a vérnyomást, fél órás szünetet kell tartania a dohányzás után.
• Mandzsetta. Győződjön meg arról, hogy a mandzsetta megfelel a mandzsettán feltüntetett méretnek.
• Újramérés. Ha többszöri mérésre van szükség, a tonométerrel végzett nyomás második vagy harmadik alkalommal történő mérése előtt 1-2 perc szünetet kell tartani a mandzsetta kötelező gyengítésével.

Azt is meg kell említeni, hogy a helyiség hőmérsékletének kényelmesnek kell lennie, mivel a túl meleg vagy hideg éghajlat elősegíti az erek tágulását, illetve összehúzódását, ami befolyásolja a nyomást.

Ez a megelőző mérési helyzetekre vonatkozik. Ha az ember megbetegedett, és a nyomásmérés előtt ablakot nyitottak, hogy friss levegő jusson a helyiségbe, akkor azt nem szabad bezárni, és a nyomás meghatározásánál a hőmérsékleti tényezőt elhanyagolhatjuk.

Melyik tonométert válasszam?

A tonométerek típusait és összehasonlító jellemzőit a táblázat tartalmazza.

Annak eldöntéséhez, hogy melyik tonométert válassza egy adott személy számára, számos tényezőt kell figyelembe vennie, például:

• a készülék használatának képessége vagy a képzés lehetősége;
• kor;
• együtt élni valakivel, aki segít a mérésben;
• egyidejű betegségek, amelyeket a kéz gyengesége vagy remegés kísér;
• hallás és látás szintje;
• egyéb egyéni tényezők.

Amint az a táblázatból látható, a vérnyomást könnyebb mérni elektronikus tonométerrel, mint mechanikussal, mivel nem igényel különleges készségeket a hangok fonendoszkóppal történő meghallgatásához. Ez a tényező fontos szerepet játszik az idős emberek készülékének vásárlásakor.

Egyes betegek számára nehézséget okozhat a hasi billentyű beállítása a mandzsetta felfújása és leeresztése során, ezért jobb, ha automata vérnyomásmérőt használ.

Ezenkívül az eszköz kiválasztásakor emlékeznie kell arra, hogy ki fogja használni: ha egy személy egyedül él, akkor jobb, ha elhagyja a mechanikusat, és félautomata tonométerrel vagy automatával méri a nyomást.

A kézi tonométer használatának jellemzői

A mechanikus vagy kézi tonométert tartják a legnehezebbnek, azonban egy ilyen készülék segítségével a legmegbízhatóbb vérnyomásmérők érhetők el. A kézi készülék használatának megkülönböztető jellemzői és a vérnyomás mérése egy ilyen típusú tonométerrel:

• A mandzsettát 2 cm-rel a könyökhajlat fölé helyezzük úgy, hogy a fonendoszkóp feje kissé alatta legyen.
• Kb. 200 Hgmm-ig szükséges levegőt pumpálni. Art. azonban először tisztáznia kell, milyen számokra nőtt korábban a nyomás.
• A levegőt lassan, a hangokra hallgatva, fonendoszkóp segítségével, szemmel a manométer nyilát követve kell kiengedni.
• A manométeren látható szám, amelynél tiszta, hangos hangokat kezdtek hallani, szisztolés nyomást jelent.
• A nyomásmérőn lévő szám, amikor a hangok megszűntek, a diasztolés nyomást jelenti.

A legtöbb esetben a mechanikus tonométer akkor indokolja magát, ha több együtt élő rokon is tudja, hogyan kell nyomást mérni kézi tonométerrel, és meg tudják határozni egymásnak a mutatókat.

Nyomásmérési algoritmus

A kézi, félmechanikus és mechanikus vérnyomásmérők használata némileg eltérő, ezért az alábbiakban a különböző eszközökkel történő nyomásmérés szakaszait vesszük figyelembe.

Kézi tonométer

Nyugodt testhelyzet felvétele és 5-10 perces pihenés után a nyomás méréséhez:

1. Helyezze a mandzsettát a vállára úgy, hogy a cső, amelyen keresztül a levegő áramlik, a könyökhajlat felett legyen.
2. Egy ujjnak kényelmesen illeszkednie kell a mandzsetta és a kéz közé, vagyis nem szabad túl szorosan felhelyezni.
3. A fonendoszkóp füldugóját behelyezzük a fülekbe, majd a membránnal a fejét a könyök bőrére helyezzük és bal kézzel tartjuk.
4. Vegyünk egy körtét a jobb kezünkbe, zárjuk le a szelepét, és elkezdjük pumpálni a levegőt a mandzsettába, és megfigyeljük a nyíl mozgását a nyomásmérőn.
5. Amikor a szám eléri a 200 Hgmm-t. fokozatosan nyissa ki a körte szelepét olyan mértékben, hogy biztosítsa a levegő lassú kibocsátását.
6. Követjük a készüléken lévő nyilat, amely a mandzsetta nyomásának fokozatos csökkenését mutatja, és közben hallgatjuk a hangokat.
7. A hangok kezdetének, végének meghatározása és a számok manométeren történő rögzítése után a levegőt teljesen kiengedjük és a mandzsettát eltávolítjuk.

Néhány mérés után az eljárás már nem nehéz.

Félautomata tonométer

A félautomata készülék megjelenése leegyszerűsítette a mérési folyamatot, azonban itt is vannak árnyalatok, és különbségek vannak attól, hogyan kell helyesen mérni a nyomást elektronikus tonométerrel:

1. Bekapcsoljuk a készüléket.
2. A mandzsettát ugyanúgy tesszük fel, mint a kézi készülék használatakor.
3. Vegyünk egy körtét, és elkezdjük pumpálni a levegőt a mandzsettába.
4. Egy bizonyos szám elérése után, amely megjelenik a készülék elektronikus kijelzőjén, nyissa ki a körteszelepet, és kezdje el fokozatosan kiengedni a levegőt a mandzsettából.
5. A készülék önállóan határozza meg és rögzíti a szisztolés és diasztolés nyomás számát, valamint kiszámítja a pulzust.
6. Kapcsolja ki a készüléket.

Félautomata készülék használatakor az orvosok azt tanácsolják, hogy legalább három mérést végezzenek és határozzák meg az átlagos nyomásértéket.

Elektronikus tonométer

A legkönnyebben használható az ilyen típusú tonométer, de itt is ismeretek szükségesek a nyomás elektronikus tonométerrel történő helyes mérésére vonatkozóan:

1. Bekapcsoljuk a készüléket.
2. Helyezze fel a mandzsettát a fent leírtak szerint.
3. Nyomja meg a gombot a mérés megkezdéséhez, és várja meg, amíg a készülék önállóan felfújja és elengedi a mandzsettát.
4. Megnézzük a készülék kijelzőjét, ahol a nyomást és a pulzust látjuk.
5. Távolítsa el a mandzsettát, és kapcsolja ki a készüléket.

A félautomata és automata készülékek sajátossága, hogy figyelemmel kell kísérni az akkumulátorok állapotát, mert lemerülésükkor pontatlan adatokat fog mutatni a készülék.

A vérnyomás helyes mérésének ismerete mindig hasznos lesz mindenki életében. A fejfájás, szédülés, hányinger magas és alacsony vérnyomás jele is lehet, kezelésük alapvetően eltérő. Egészen más kérdés, amikor az önmérés után világossá vált, hogy egy csésze aromás kávé elegendő a vérnyomás normalizálásához és a jó közérzet enyhítéséhez.