A középfül betegségei a hallásbántalmak leggyakoribb formája. Felnőtteket és különösen gyermekeket érintenek. A mai napig az orvosok számos modern technikát fejlesztettek ki, amelyek a középfül kezelését biztosítják, az alábbiakban tárgyaljuk a lokalizáció leggyakoribb betegségeinek tüneteit és kezelését.
Akut középfülgyulladás
Ez a középfül-betegség két fő formában fordul elő: hurutos és gennyes.
A hurutos formában a dobüreg, a mastoid folyamat és a hallócső érintett. A fő kórokozók a baktériumok (pneumococcusok, streptococcusok, staphylococcusok). A betegség kialakulását a következők is elősegítik:
- fertőző betegségek;
- hypothermia;
- cukorbetegség;
- avitaminózis;
- vesebetegség.
A kórokozó mikroflóra behatolása főként az orrüregből a hallócsövön keresztül történik nyálkahártya-betegségek (influenza, ARVI, akut légúti fertőzések, rhinitis) esetén.
Ezt elősegíti a helytelen orrfújás (két orrlyukon keresztül egyszerre), tüsszögés és köhögés.
Gyermekkorban a cső szerkezeti jellemzői miatt könnyebb a fertőzés (széles és rövid). Ezenkívül gyakoriak a véren keresztüli fertőzések skarlát, kanyaró, tuberkulózis esetén. A hallócsövek száját átfedő adenoidok növekedése gyakran visszaeséshez és krónikus formába való átmenethez vezet.
A középfül-betegségre jellemző tünetek:
- súlyos fájdalom (fájdalmas vagy lüktető), amely a fej temporális és occipitalis régiójába sugárzik;
- fülledtség és zaj érzése;
- halláskárosodás;
- hőmérséklet-emelkedés;
- az alvás és az étvágy romlása;
- dobhártya kivörösödött és fájdalmas megérinteni.
A kezelést általában otthon végzik, és ágynyugalmat írnak elő. A kórházi kezelést csak szövődmények jelei esetén (meningitis, mastoiditis) végezzük. A hurutos középfülgyulladás konzervatív kezelése a következőképpen történik:
- A fájdalom szindróma eltávolítása speciális cseppekkel (otinum, otipax) vagy más eszközökkel (novokain, karbolikus glicerin, 70% alkohol). Használhat enyhén felmelegített vodkát vagy folyékony paraffint. 5-7 csepp gyógyszert csepegtetünk a hallójáratba, és gézzel vagy vattával lezárjuk.
- A hőmérséklet csökkentése lázcsillapító szerek (paracetamol, ibuprofen, analgin, aszpirin) segítségével.
- Helyi hő használata a fájó hely felmelegítésére (fűtőpárna, kék lámpa, UHF, vodka borogatás).
- Érszűkítő cseppek és aeroszolok az orrba (sanorin, naftizin, galazolin, efedrin) 5 csepp naponta legalább 3 alkalommal.
- Baktericid cseppek (protargol, collargol);
- Szulfonamidok, antibiotikumok.
Az orrüreg öblítése, különösen gyermekeknél, orvosi felügyelet nélkül nem kívánatos az állapotromlás elkerülése érdekében.
Az akut gennyes forma főként előrehaladott hurutos középfülgyulladás következményeként alakul ki. A szervezet fertőzések miatti gyengülése, csökkent immunitás, vér- és felső légúti betegségek (sinusitis, orrsövény görbület, adenoidok) hozzájárulnak a betegség kialakulásához. Ez egy súlyos középfül-betegség, a felnőttek és a gyermekek tünetei a következő klinikai képet alkotják:
- suppuráció a hallójáratból (időszakos vagy állandó);
- a dobhártya perforációja;
- halláskárosodás (a mértéke a hallócsontok károsodásától függ).
A fülből származó váladék leggyakrabban gennyes-nyálkás és szagtalan. Néha az egyoldalú elváltozások évekig is eltarthatnak komoly szövődmények nélkül. A diagnózis felállítása a szerv és a jellegzetes tünetek vizuális vizsgálatával történik, esetenként a fej halántéklebenyének röntgenfelvétele és baktériumtenyésztés történik.
A perforáció előtti stádiumot fejbe sugárzó fájdalom, torlódás és halláscsökkenés, a dobhártya megduzzadt, kiálló érzete jellemzi. A dobhártya törése után a genny kifolyik, és a beteg állapota jelentősen javul. A kis lyukak nyomtalanul benőnek, a nagyobbak után hegek, összenövések jelenhetnek meg.
A terápia a felső légúti betegségek kezeléséből, valamint a genny rendszeres eltávolításából, összehúzó és fertőtlenítő szerek használatából áll. A fül-orr-gégész 3%-os hidrogén-peroxid oldattal vagy antibiotikumokkal történő öblítést írhat elő, amelyeket szintén por formájában fújnak be a hallócsőbe. A gyógyszereket kéthetente cserélik, hogy megakadályozzák a mikrobák rezisztenciáját. A fizioterápia (UHF, UFO, lézerterápia) jó eredményeket ad. A polipokat és granulátumokat műtéti úton távolítják el.
Ha nem végez megfelelő kezelést, súlyos szövődmények lehetségesek - halláskárosodás, mastoiditis, meningitis. Emellett nagyszámú durva összenövés és heg előfordulásakor a hallócsontok mobilitása erősen korlátozott, a hallás romlik, azaz tapadó középfülgyulladás alakul ki.
Exudatív középfülgyulladás esetén az Eustach-csövek elzáródnak, és a folyadék felhalmozódik a középfülben, a kezelés némileg eltér más típusú gyulladásoktól. Ha másfél hónapon belül az orrlégzés helyreállásakor a váladék (ragadós vagy vizes) nem jön ki természetesen, akkor leszívják (myriigotomia) és szellőztetik az üreget, vagyis adenoidectomiát.
Mastoiditis
Ez a halántékcsont mastoid folyamatának gyulladása, amely főként az akut középfülgyulladás szövődményeként jelentkezik. Ezzel egyidejűleg a vakbél sejtjeiben gennyes folyamat alakul ki, amely destruktív stádiumba tud fordulni, amelyben a mastoid nyúlvány csontos hídjai megsemmisülnek, és egyetlen gennyel teli üreg (empyema) alakul ki. belül. A betegség azért veszélyes, mert a genny bejuthat az agyhártyába és agyhártyagyulladáshoz vezethet.
Tipikus tünetek:
- a beteg rossz általános állapota;
- változások a vér összetételében;
- magas hőmérsékletű;
- a fülből származó gennyedés és lüktető fájdalom;
- bőrpír és duzzanat a fül mögött;
- a héj kiemelkedése.
A vizsgálat során észrevehető a hallójárat hátsó felső falának túlnyúlása. Különösen fontos szerepet játszik a halántékcsontok röntgenfelvétele és a hallószervek egymással való összehasonlítása. Emellett MRI és számítógépes tomográfiai adatokat is használnak.
A konzervatív terápia széles spektrumú antibiotikumok alkalmazásából, a genny kiáramlásának enyhítéséből, a nasopharynx és az orrmelléküregek nyálkahártyájának párhuzamos kezeléséből áll. Ha a destruktív szakasz jelei vannak, azonnal sebészeti beavatkozást kell végezni. Ez a mastoid folyamat trepanálásából és az összes érintett szövet eltávolításából áll a fülkagyló mögötti bemetszéssel. Endotracheális vagy helyi infiltrációs érzéstelenítést alkalmaznak. A műtét normális kimenetelével a seb 3 hét alatt gyógyul. A műtét azonban néha károsíthatja az arc idegét, különösen gyermekeknél.
Glomus daganat
A középfül glomus daganata egy jóindulatú daganat, amely a dobüreg falán vagy a nyaki véna gumójában lokalizálódik, és glomus testekből képződik. Nem távolítható el teljesen. Jóindulatú természete ellenére a daganat növekedhet, és érintheti az egészséges szöveteket, beleértve a létfontosságú szerveket (agytörzs, medulla oblongata, erek), ami végzetes lehet.
A glomus daganat jelei a dobhártya mögött pulzáló vörös tömeg, az arc aszimmetriája, a halláskárosodás és a dysphonia.
A formáció lokalizációjának és méretének pontosabb meghatározásához MRI-t, CT-t, angiográfiát és szövettani vizsgálatot alkalmaznak.
Néha először a neoplazma embolizálását (a vérellátás leállítását) hajtják végre, ami a növekedés felfüggesztéséhez vezet.Ezt követően a daganatot műtéti úton eltávolítják (egészben vagy részben). Gamma kést vagy sugárterápiát is alkalmaznak. A pozitív eredmény valószínűbb korai felismerés esetén. Az időben történő beavatkozás jelentősen javíthatja a beteg életminőségét.
