Kardiológia

Szívkoszorúér-elégtelenség

Okoz

A koszorúér-elégtelenség ok-okozati összefüggését a kardiológusok határozzák meg:

  • Elsődleges jogsértések. Közvetlenül az erekben keletkeznek (gyulladás, trauma, plakk).
  • Másodlagos jogsértések. A szívizom metabolizmusának éles növekedésével alakulnak ki. Ez a koszorúerek károsodásának következménye. Az ilyen jogsértések a test más részein is előfordulnak.

A szívkoszorúerek szívelégtelensége genetikai szinten és külső tényezők hatására is előfordulhat. A fejlődés gyakori okai a következők:

  • Anémia.
  • Feszültség.
  • Gázmérgezés.
  • Érelmeszesedés (elősegíti a plakk kialakulását az érfalakon).
  • A koszorúerek közelében vagy a közeli szerveken kialakult daganatok.
  • Vaszkuláris gyulladás.
  • Rossz szokások (dohányzás, alkoholizmus vagy kábítószer-függőség). Hozzájárulnak az érfalak görcseihez.
  • Koszorúér-szklerózis. A koleszterin plakkok elhagyják az erek falát, amelyek a vérbe kerülve zavarják a normál csatornát.
  • Vénás trombózis. A vérrögök részben vagy teljesen elzárhatják a szívhez vezető csatornát.
  • Veleszületett szívelégtelenség.
  • Diabetes mellitus, amely hozzájárul a vérrögképződéshez.
  • Elhízottság.
  • Anafilaxiás sokk.

A szívbetegséget genetikai hajlam is kiválthatja. Sajnos a genetikai típusú veleszületett vagy szerzett betegségek nem fordíthatók vissza.

A statisztikák szerint a helytelen életmód másoknál nagyobb valószínűséggel idézi elő a szívelégtelenség kialakulását. A helyzet az, hogy a rossz szokások vagy a helytelen táplálkozás számos súlyos betegséget provokál, amelyek viszont rossz hatással vannak az erek állapotára.

Az elhízás, a gyakori nassolás, a nagy mennyiségű zsír és szénhidrát fogyasztása, a túlzott édesség cukorbetegséghez vezet. Emelkedik a káros koleszterin szintje, nő a vér viszkozitása, vérrögök és koleszterin plakkok képződését provokálják.

Az alkohol olyan tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek deformálják az érrendszert. A szűkülettől a kitágulásig tartó éles változások visszafordíthatatlanul érintik az ereket, és a dohányzás az, ami minden nap megöli őket.

A genetikai hajlam mind a veleszületett, mind a szerzett vaszkuláris patológiákkal jár. A cukorbetegség a felnőttkorban előforduló betegségek egyike. Mindenki veszélyeztetett, de a szervezet károsodásának százalékos aránya nő, ha endokrin problémát diagnosztizáltak a szülőknél vagy az idősebb generációnál. A veleszületett érpatológiák a magzat fejlődése során, még az anyaméhben jelentkeznek, és külső hatások nem befolyásolhatják.

A koszorúér-elégtelenség további provokátorai közé tartozik a stressz, a kedvezőtlen lakókörnyezet miatti mérgezés (gyárak, gyárak közelében, mérgező hulladékkal való munka stb.). Az utolsó tényező a legravatalosabb, hiszen csak hosszú idő után fejti ki hatását, amikor a szervezetnek sikerült felhalmoznia magában a mérgező anyagokat. Nemcsak a szív- és érrendszer működési zavaraihoz vezetnek, hanem más szervek kóros állapotaihoz is.

Osztályozás

A koszorúér-elégtelenség kétféleképpen fejezhető ki. A kardiológusok megkülönböztetik:

  • Éles forma. Az állapotot a koszorúerek éles változása vagy a véráramlás ritmusa jellemzi. Súlyos stresszes helyzetekben (félelem, fájdalom, hőmérsékletváltozás), más gyorsan fejlődő betegségekben fordul elő. A tünetek élesek és kifejezettek. Az akut formát gyakran szívizom stroke kíséri, és ez növeli a halálozás kockázatát.
  • Krónikus forma. Az a sajátossága, hogy hosszú ideig fejlődik. Az erek fokozatos deformációját mind külső tényezők, mind veleszületett patológiák (alkoholizmus, vérszegénység, szívhibák) provokálhatják. A folyamatot számos tünet kíséri, amelyek az egészségi állapot romlásával nyilvánulhatnak meg. A szervezet jelei a betegség krónikus formájában meglehetősen hosszúak.

A krónikus koszorúér-elégtelenség fokozatos érkárosodáshoz vezet. A szakértők a patológia súlyosságának 3 fő fokát azonosítják.

  1. Könnyűsúlyú. Az elsőfokú elégtelenség kialakulásával a beteg enyhe mellkasi fájdalmat érezhet. Erős érzelmi vagy fizikai stressz esetén jelenik meg.
  2. Átlagos. A második fokozat tapintható fájdalmat okoz a szív régiójában. A fizikai aktivitást légszomj és fokozott pulzusszám kíséri. A hosszú távú fájdalom bizonyos esetekben emésztési zavarokat, hányingert és hányást okoz.
  3. Nehéz. A fejlődés legveszélyesebb formája. A beteg akut és hosszan tartó mellkasi fájdalmat érez még nyugalomban is. Az állóképesség csökken, még a normál ház körüli mozgás is nehézséget okoz. A betegnek pihenésre és alvásra van szüksége a felépüléshez.

A szívkoszorúér-elégtelenség krónikus formája nem vezet halálhoz vagy szívizom stroke-hoz. Gyakran provokálja a szívkoszorúér-betegséget.

Tünetek

A szívkoszorúér-elégtelenségnek számos jellegzetes tünete van. Több észlelése jelzi a vizsgálat szükségességét.

Kiejtett jelek:

  • Légszomj kis testmozgás mellett.
  • Hányinger és hányás.
  • Az arc sápadt bőre.
  • Edzés utáni merevség érzése.
  • Fáradt légzés.
  • Éles fájdalom a mellkas területén.

Az időben történő diagnózis hozzájárul a hatékony kezeléshez. A szív fő ereinek patológiáinak enyhe formájával a folyamat megfordítható, de ez szinte lehetetlen a betegség hosszú lefolyása esetén.

Kezelés

A szívkoszorúér-elégtelenség kezelését az első jelek megjelenésekor el kell kezdeni. A betegség súlyos formája a gyógyulás lehetőségének teljes hiányához, a műtéti beavatkozás szükségességéhez vezethet. A kardiológusok átfogó kezelést dolgoztak ki. Több szakaszból áll.

  1. Életmód korrekció. Ez magában foglalja a rossz szokások feladását, a megfelelő étrend megválasztását, a fizikai aktivitás fokozatos növelését, a napi rutin normalizálását (alvás, aktivitás és pihenés - egyszerre). Ha a koszorúér-elégtelenség más betegségek hátterében (vérszegénység, diabetes mellitus, elhízás) jelentkezett, akkor egy kezelést vagy a test karbantartását kell végezni.
  2. Gyógyszerek. A szakember a szíverek károsodásának mértékétől és okától függően írja elő őket.
  3. Wellness eljárások. Készülék a helyes légzéshez, szanatórium látogatáshoz. Ezek a tevékenységek megszilárdítják a gyógyulás eredményeit, és hozzájárulnak az érrendszer egészségének megőrzéséhez.

Elsősegélynyújtás súlyosbodás esetén

Akut roham esetén azonnal mentőt kell hívni. A beteg szíve bármelyik percben leállhat, és speciális felszerelés nélkül lehetetlen újrakezdeni a munkáját.

A fő feladat befejezésekor figyelni kell a beteg állapotának stabilizálására. Amíg a sürgősségi csapatra vár, a következőket kell tennie:

  1. Békét nyújtani. A beteget azonnal ágyra vagy kanapéra kell helyezni. Ha a támadás során súlyos légszomj vagy köhögés lép fel, a beteget egy székre kell ültetni.
  2. Szüntesse meg az esetleges mellkasi szorító érzést. Szívinfarktus esetén a kis terhelések, beleértve a ruházatot is, hatással vannak a mellkas területére. A páciensnek teljesen le kell fednie az emelő felső részét, nem csak a dolgokat, hanem az ékszereket is el kell távolítania (gyöngyök, láncok, medálok). Ha lehetséges, mérje meg a vérnyomást
  3. Biztosítson friss levegőt. Akut koszorúér-elégtelenségben szorító érzés jelentkezik a mellkasban, ami nehezíti a légzést. Az összes ablak kinyitásával növelheti az oxigén áramlását és keringését a helyiségben. Ez megkönnyíti a beteg légzését és megterheli a szívét.
  4. Adj gyógyszert. A leggyakoribb és leghatékonyabb gyógymód a Validol. A mentőautó érkezése előtt képes csillapítani a fájdalmat. A Validol a páciens nyelve alá kerül, és hatása néhány perc múlva jelentkezik.

A "nitroglicerin" a szívroham második lehetősége. Azt is a nyelv alá kell helyezni. Gyorsabban hat, az első percben. Ha a fájdalom nem csökkent, vagy a változások csekélyek voltak, akkor 10 perc elteltével ismét be kell adni a tablettát. Ez a gyógyszer ellenjavallt alacsony vérnyomású betegeknél.

A koszorúér-elégtelenségnek számos oka van. A szervezet súlyos belső károsodása és külső tényezők egyaránt kiválthatják. A szív egészségének megőrzése érdekében gondoskodnia kell magáról, megelőző intézkedéseket kell tennie és fel kell hagynia a rossz szokásokkal.