A torokrák egy rosszindulatú daganat, amely a hámszövetből fejlődik ki. A torok onkopatológiáját más szövetekből származó daganatos folyamatok kifejlődése okozhatja, ami ugyanolyan súlyos betegségek kialakulásához vezet, mint az adenokarcinóma és a szarkóma. Ezek azonban lényegesen kevesebb megbetegedést okoznak. A torokrák az összes torokrák 95-98%-át teszi ki. Az ilyen betegek életének prognózisa a következő tényezőktől függ:
- a folyamat lokalizálása;
- a betegség stádiuma;
- a megfelelő kezelés időpontja.
A garatrák jellemzői
A garatot és a gégét nem egyformán érinti a rosszindulatú folyamat. Ritka esetekben a garat onkopatológiájának kialakulását figyelik meg. Ezenkívül a korai diagnózis jellemző a garatrákra. Az előzetes diagnózis már a pharyngoscopiával is felállítható, ez a vizsgálat minden egészségügyi intézményben elérhető. Gyakran előfordul, hogy a fogorvosok, akik patológiás fókuszt találtak a torok nyálkahártyáján, a betegeket otolaryngológushoz utalják.
A garatrák korai diagnózisa ellenére a felső szakasz elváltozását nehéz prognózis jellemzi.
Ez annak köszönhető, hogy a kóros fókusz helyének anatómiai közelsége van az agy struktúráihoz. A betegek halála a létfontosságú központok károsodása következtében következik be.
A gégerák osztályozása
A felső légutakat alkotó többi szervhez képest a gégét leggyakrabban érinti a daganatos folyamat. Ráadásul az anatómiai sajátosságok miatt a betegséget meglehetősen késői diagnózis jellemzi.
Mint minden onkopatológia, a gégerák fejlődésében 4 szakaszon megy keresztül, ami tükrözi a kóros folyamat által a szervezetben okozott károsodás mértékét. A rosszindulatú folyamat stádiumát a nemzetközi TNM rendszer szerint határozzák meg. T - daganat, mérete, előfordulása a gégen belül, N - metasztázisok jelenléte a regionális nyirokcsomókban, M - a metasztatikus folyamat további terjedése a szervezetben.
A rosszindulatú folyamat állapotának felmérése négypontos rendszer szerint történik, 0-tól 3-ig. Ha az első szakasz megfelel a T1N0M0-nak, akkor a betegség negyedik szakaszát a T3N3M3 jellemezheti. Ezek a jelölések a daganat növekedését jelzik, amely a gége minden részére terjed. Ezenkívül a negyedik szakaszt a nyaki nyirokcsomók áttétes elváltozásai és más szervek metasztázisai is jellemzik.
A gégerákot az elváltozás helye szerint is osztályozzák. A gége három részből áll, a hangszálakból, a felső és az alsó részből. A terápiás intézkedések végrehajtásához fontos meghatározni a daganat pontos helyét. A felső, szupraglottikus szakasz rosszindulatú folyamatának vereségét a legkétesebb prognózis jellemzi. Ez a szakasz nagy mennyiségű laza rostot, zsírszövetet és nyirokereket tartalmaz, ami elősegíti a daganat terjedését és áttétét.
A kezelési folyamat legkedvezőbb lokalizációja a gége középső szakasza, amelyet a hangszalagok képviselnek.
Ebben a szakaszban nincs olyan nyirok- vagy vérerek koncentrációja, amelyek hozzájárulnak a daganatos folyamat terjedéséhez. A betegség meglehetősen lassan, a hangszálakon belül alakulhat ki. Ezenkívül jó prognosztikai eredmények érhetők el az időben történő sebészeti beavatkozással, amely a chordectomia.
A művelet a hangszalag eltávolításából áll, ami az egyik izolált helyi elváltozásával lehetséges. A várható élettartam ilyen időben történő kezelés esetén majdnem 100%. Egy ilyen művelet azonban csak a betegség kezdeti szakaszában látható. A gégerák harmadik stádiumának kialakulásával és a folyamat terjedésével az ilyen beavatkozás már nem elegendő. Ebben az esetben az érintett terület kiterjedtebb eltávolításáról beszélünk.
Az alsó gége csak az esetek 2%-ában vesz részt a rosszindulatú folyamatban. A gégerák ezen lokalizációját azonban a késői diagnózis jellemzi. A betegséget hosszú ideig gyulladásos folyamatok takarják. Az elhasználódott tünetek miatt a legtöbb beteg legkorábban a harmadik szakaszban fordul orvoshoz.
A betegség diagnózisa
A folyamat stádiumától függően a betegség laringoszkópos képe megváltozik. A gégerák első szakaszában egy jelentéktelen területű elváltozást határoznak meg, amely a gége bármely részének hámrétegét érinti. Úgy néz ki, mint egy tuberkulum, amely a változatlan hámszövet hátteréből kiálló. Amikor a daganat mélyen a hámba nő, előfordulhat, hogy a tuberkulózis nem észlelhető. Ebben az esetben a rosszindulatú folyamat kialakulásának bizonyítéka az erek befecskendezése korlátozott területen.
A folyamat fejlődésével a laringoszkópos kép megváltozik. A 4. stádiumú torokrákot nem csak az érintett terület növekedése jellemzi. A daganat felszínén fehéres bevonattal borított kráter alakú mélyedések, vagy vérző fekélyes helyek találhatók. Ezeknek a jeleknek a megjelenése a daganat szétesését jelzi, ami negatív prognosztikai jel.
Az elsődleges fókusz bármely lokalizációja a folyamat negyedik szakaszában a hangszálakat is érinti.
Elveszítik mobilitásukat, egészen a teljes immobilizációig. A glottit a daganatos folyamat élesen szűkíti.
Biopszia értéke
A biopszia kulcsfontosságú a diagnózis felállításában és a folyamat szakaszában. A vizsgálat egy kórosan megváltozott szöveti hely kivonásából és mikroszkópos további vizsgálatából áll. Az anyagot fül-orr-gégész orvos veszi direkt vagy indirekt laringoszkópiával, a mikroszkópos vizsgálatot patológus végzi.
A gégerák esetében a szakembernek nemcsak meg kell erősítenie vagy cáfolnia kell a betegség rosszindulatú természetét. Konklúziót ad arról is, hogy milyen rákról beszélünk, laphámsejtes keratinizáló, vagy nem keratinizáló rákról. Ez a pontosítás nemcsak a helyes kezelési taktika kialakítása szempontjából fontos, hanem az életkivetítésekkel kapcsolatban is.
A keratinizálódó laphámsejtes karcinóma lefolyása kedvezőbb.
Ezt a betegséget lassú növekedés jellemzi, ritkán metasztatizál, ami segít meghosszabbítani a betegek várható élettartamát.
A test károsodásának jelei
Így a legkedvezőtlenebb lefolyást a laphámsejtes nem keratinizáló rák, a torokrák 4. stádiuma jellemzi, különösen, ha a folyamat a gége felső részén lokalizálódik. Ezzel a tanfolyammal olyan jelek alakulnak ki, amelyek az egész szervezet részvételét jelzik a folyamatban. Az atipikus sejtek életük során romboló hatással vannak az egészséges sejtekre és szövetekre, ami rákmérgezés kialakulásához vezet.
A klinikai tünetek nemcsak helyi elváltozások, amelyek a torok elváltozására utalnak, hanem az egész test károsodásának tünetei is:
- éles rossz közérzet;
- gyengeség;
- girhesség;
- légszomj nyugalomban;
- a bőr sápadtsága;
- anémia;
- fejfájás;
- alvászavar.
A páciens megjelenésére támaszkodik. Lesoványodott, erőtlen, tud nyögni a fájdalomtól. A bőr sápadt, fakó.
Torok tünetek
A torok rosszindulatú folyamatának negyedik szakaszát jellemző kötelező tünet a fájdalom.
A betegek először csak nyeléskor észlelik a fájdalmat. Idővel a fájdalom jellege állandósul, fülbe adható.
A fájdalomcsillapítók szedése nem képes enyhíteni a fájdalmat. A nyeléskor fellépő fokozott fájdalom a beteg étrendjének megváltozásához vezet. Először kizárja a durva ételt, majd nem hajlandó enni.
A betegség megnyilvánulása a súlyos fájdalom szindróma mellett az
- száraz paroxizmális köhögés;
- hemoptysis;
- asztmás rohamok;
- a hangok kiejtésének képtelensége, aphonia;
- rothadó szag a szájból;
- a nyirokcsomók megnagyobbodott csomagjainak jelenléte.
A gégerák negyedik szakaszát a távoli szervekbe történő áttétek jellemzik. Másoknál gyakrabban a hörgők, a tüdő, az agy és a gerinc érintett. Ebben a tekintetben a betegség klinikai tünetei a metasztatikus folyamat lokalizációjából is adódhatnak.
Terápiás tevékenységek
A beteg állapotát súlyosnak értékelik. Az ilyen betegek egyetlen lehetséges terápiás intézkedése a kemoterápiás gyógyszerek, a sugárterápia, a létfontosságú funkciók fenntartását célzó tüneti kezelés. A kezelési mód megválasztását korlátozza a beteg súlyos állapota és a folyamat elterjedése a szervezetben. Az általános előrejelzés csalódást keltő. A halál oka az
- ráksorvadás, cachexia;
- a daganat növekedése és a gégeszűkület miatti fulladás;
- vérzés, amelyet a nyak nagy ereinek daganatának inváziója okoz;
- tüdőelégtelenség.
Az ilyen betegek várható élettartama nem haladja meg a több hónapot.
