Az orr tünetei

Miért van vérszagú az orrom?

A rhinitis tipikus megnyilvánulása a szaglófunkció megsértése. Egy személy nem különbözteti meg jól az aromákat, ami a nyálkahártya duzzanatának és a kifejezett orrfolyásnak köszönhető. Mit jelez a véres szag? Mennyire veszélyes? Az orrban lévő vérszag okai különböző eredetűek, nézzük meg a leggyakoribbakat.

A megfelelő terápia kiválasztásához orvoshoz kell fordulni. A teljes körű vizsgálatnak köszönhetően a szakember meghatározza a betegség okát és meghatározza a kezelési taktikát. A diagnosztikát fül-orr-gégész orvos végzi, de szükség esetén neurológus és onkológus konzultációra is szükség lehet.

A lehetséges okok közül érdemes a következőkre összpontosítani:

  • az orr szaglózónájának sérülései;
  • kábítószer-mérgezés;
  • az agy onkológiai neoplazmái;
  • perifériás idegkárosodás;
  • alkoholizmus;
  • craniocerebrális trauma;
  • krónikus nasopharyngitis.

Idegrendszeri rendellenességek

A személy az orrüregben található speciális sejtekből, valamint az agyban és a szaglóidegben lévő felismerő struktúrákból álló szagelemzőnek köszönhetően képes megkülönböztetni a szagokat. Figyelembe véve a szagérzékelés mechanizmusát, érdemes megjegyezni, hogy az idegrendszer meghibásodása mind a központi, mind a perifériás részében előfordulhat. Ennek eredményeként a szaglás megsértése megfigyelhető egészen annak teljes hiányáig (anosmia).

A központi rész patológiája

Az idegrendszer patológiájának hátterében szaglászavar figyelhető meg. A jogsértések természete jelezheti a kóros fókusz bizonyos lokalizációját, vagy jelezheti az idegszövet kiterjedt károsodását.

Ha agyrák gyanúja merül fel, a szaglászavar a koponyaüreg elváltozásának megnyilvánulása. Tünetileg a betegséget a következők jellemzik:

  • szagló hallucinációk;
  • mentális zavar;
  • fejfájás;
  • szédülés;
  • vizuális diszfunkció;
  • alvászavar;
  • epilepsziás rohamok.

Hasonló tünetek jelentkezhetnek a posztoperatív időszakban, amikor műtétet végeztek a koponya elülső üregének területén. A műtét indikációi közé tartoznak az agy neoplazmái, érrendszeri betegségek (aneurizmák), fejsérülés.

Az agyszövet gyulladásos folyamatában (arachnoencephalitis), Alzheimer-kórban, örökletes hajlamban szagló hallucinációk is megfigyelhetők.

Perifériás elváltozás

A trigeminus, glossopharyngealis ideg részt vesz a szagok felismerésének folyamatában. Klinikailag vereségüket az idegrostok mentén fellépő fájdalmas érzések, szaglási zavarok nyilvánítják. A szaglás teljes hiánya figyelhető meg az arc idegének károsodásával.

A vér szaga az orrban megjelenhet a funkcionális rendellenességek, neurózisok hátterében. Külön érdemes kiemelni a szenilis szaglászavart. Az életkor előrehaladtával az atrófiás folyamatok a szaglóideg rostjaiban előrehaladnak.

A szebbik nemnél jóval nagyobb a szaglás érzékenysége, így ők jobban is szagolnak.

A gyulladásos természetű trigeminus ideg vereségét a következők kísérik:

  1. fájdalom-szindróma támadások néhány percig. A fájdalom lokalizációja az arc egyik oldala. Szilárd étel fogyasztása, beszélgetés vagy ennek a zónának a huzatban történő lehűtése fájdalmas érzéseket válthat ki;
  2. alvászavar;
  3. az aromák észlelésének megváltozása, amikor az ember nem tudja pontosan megkülönböztetni a szagokat.

A terápiás taktika a következő időpontokat tartalmazza:

  1. Finlepsin. A gyógyszer az epilepszia elleni gyógyszerek közé tartozik;
  2. antineurológiai gyógyszerek;
  3. fizioterápiás eljárások, például UHF, elektroforézis novokainnal, száraz hő.

Ami az arcideg vereségét illeti, a betegséget gyakran hipotermia okozza. A klinikai tünetek a következők:

  • az arc izmainak érzékenységének, motoros képességének megsértése, ami miatt az aszimmetria megjelenik;
  • az arckifejezések változása. Az ember nem puffanhatja ki az arcát, nem ráncolhatja a homlokát, és nem húzhatja ki a fogát;
  • a kötőhártya szárazsága vagy könnyezés (az idegkárosodás helyétől függ);
  • dysosmia lehetséges vérszaggal;
  • fájdalom a fül előtt, a mastoid területen.

A terápiás intézkedések komplexuma a következőket tartalmazza:

  1. gyulladáscsökkentő gyógyszerek kijelölése. Tevékenységük célja az ideg duzzanatának, gyulladásának és fájdalmának csökkentése;
  2. a B csoport vitaminai (Milgamma, Kombilipen) - táplálkozásra, idegszövet helyreállítására;
  3. kortikoszteroid gyógyszerek, amelyek hatása a gyulladásos folyamat blokkolására irányul;
  4. vizelethajtó gyógyszerek, amelyek a szövetek duzzanatának csökkentésére szükségesek;
  5. Neoserin - a tónus helyreállításához.

10 napig termikus eljárásokat végeznek az érintett arcrészen, majd masszázst és terápiás gimnasztikát írnak elő. A fizioterápiás eljárások közül az alkalmazások (paraffin, ozokerit, iszap), elektroforézis, elektromos stimuláció, ultrahang, akupunktúra is javasoltak.

A nasopharynx rosszindulatú elváltozása

A rosszindulatú fókusz kialakulásának okai a nasopharynx és az orrmelléküregek területén nem teljesen ismertek. Az onkopatológia kockázatát növelő tényezők közül érdemes kiemelni:

  1. hosszú dohányzási tapasztalat;
  2. alkohollal való visszaélés;
  3. függőség a fűszeres, fűszeres ételektől;
  4. a nasopharynx fertőző jellegű krónikus gyulladásos betegségei;
  5. ionizáló sugárzás;
  6. foglalkozási veszélyek (túlzott napfény, hőhatás);
  7. örökletes hajlam.

A rosszindulatú betegségeknek több osztályozása létezik, amelyek a daganat sejtszerkezetén, az onkológiai folyamatok elterjedtségén alapulnak.

A betegség klinikai képe a következőkből áll:

  • nazális megnyilvánulások. Ebbe a csoportba tartozik a visszatérő vérzés, orrdugulás, orrszag, vérszag az orrban, rothadó szag a szájból, fájdalom a paranasalis régióban;
  • füljelek (fájdalom a fül területén, hallási zavar, zaj, fülcsengés);
  • neurológiai tünetek, amelyek közé tartozik a gyakori fejfájás, beszéd-, nyelési, érzékszervi zavarok és az arcizmok motoros képessége.

A vérzés kockázata jelentősen megnő thrombocytopenia esetén (a véralvadási rendszer részét képező vérlemezkék számának csökkenése).

A folyamat során a rosszindulatú daganat átterjed a környező szövetekre, ezért:

  1. vizuális diszfunkció;
  2. az ízérzés zavara;
  3. légzési rendellenesség;
  4. száraz nyálkahártya vagy túlzott nyálfolyás;
  5. a regionális nyirokcsomók károsodása. Megnagyobbodnak, sűrűsödnek és mozdulatlanná válnak a szomszédos szövetekkel való tapadás miatt.

Amikor a daganat átterjed a belső szervekre, azok működési zavarai figyelhetők meg. Manapság a rosszindulatú patológiát gyakran diagnosztizálják a metasztázisok szakaszában. Az esetek egyharmadát kétoldali nyirokcsomó érintettség jellemzi.

Az orrgaratrákban az áttétes gócok elsősorban a májat, a csontstruktúrákat és a tüdőszövetet érintik. A betegség előrehaladtával rákmérgezés alakul ki, és a testsúly csökken.

A diagnózis felállítása az anamnesztikus adatok, panaszok, valamint diagnosztikai eredmények elemzése alapján történik. A recepción az orvos megvizsgálja az érintett területet, fizikális vizsgálatot végez.

Ezután rhinoszkópiát írnak elő, amelyben daganatot észlelnek.Az onkológiai folyamat terjedésének mértékének felmérésére radiográfiát, számítógépes tomográfiát, ultrahangvizsgálatot és MRI-t végeznek. A felsorolt ​​hangszeres technikák lehetővé teszik az oktatás típusának meghatározását, a környező szervek állapotának elemzését.

A neurológiai vizsgálat lehetővé teszi a koponyaidegek károsodásának mértékének megállapítását. A kezelések a következők:

  • sugárzás;
  • kemoterápia;
  • sebészeti beavatkozás (korlátozott folyamattal).

Dysosmia

Dysosmia (a szagok perverz érzése) vérszaghoz vezethet. A szaglászavar a következők miatt fordul elő:

  1. hormonális ingadozások a terhesség alatt;
  2. életkorral összefüggő változások az idegvégződések szerkezetében;
  3. hosszú távú dohányzás;
  4. receptor károsodás (allergia, fertőzés, gyógyszerek toxikus hatásai);
  5. agyi struktúrák károsodása, perifériás idegek cukorbetegségben, epilepszia, ideggyulladás, trauma, daganatok, Parkinson-kór.

A kezelés a szaglási zavar okán alapul.

Nasopharyngitis

Ritka esetekben a véres szag érzése figyelhető meg a nasopharyngealis nyálkahártya krónikus gyulladásával. A folyamat kronizálása az immunhiány hátterében történik. Ez lehet súlyos fertőzés (AIDS), autoimmun eredetű szisztémás betegségek, vagy erős gyógyszerek szedése (kemoterápia, tartós antibakteriális, hormonterápia).

A krónikus nasopharyngitis súlyosbodása hipotermia, hideg levegő belélegzése vagy hűtött italok használata után figyelhető meg.

Függetlenül attól, hogy mi okozza a vérszag megjelenését az orrüregekben, ez patológiának minősül, és kötelező szakemberrel való konzultációt igényel. A betegség időben történő diagnosztizálása után elkerülheti a progresszióját és a szövődmények kialakulását.