Torok tünetek

Miért jelenik meg fehér lepedék a gyermekek manduláin?

A légzőszervek patológiás folyamatainak hiányában az oropharynx nyálkahártyája rózsaszínű. A fehér lepedék a gyermekek torkában a limfadenoid szövetek és a csillós hám gyulladásának kialakulását jelzi.

A hurutos és gennyes folyamatok oka a patogén vírusok, gombák vagy mikrobák szaporodása.

Az ENT-betegség kezelését gyermekorvos felügyelete mellett kell elvégezni a pontos diagnózis után.

A gyulladásos gócok idő előtti megszüntetése hozzájárul a fertőzés előrehaladásához és a kóros folyamatok terjedéséhez. A mandulákon és a torok falán lévő gennyes lepedékek eltávolítására mikroba-, gomba- és vírusellenes szereket lehet alkalmazni.

Plakk okok

Miért jelenik meg fehér lepedék a gyermek manduláin?

A plakkképződés a szervezet immunrendszerének intenzív munkájának jele.

Amikor a kórokozó flóra behatol a mirigyek réseibe, a neutrofilek, a fagociták és a T-limfociták megtámadják őket. Ennek eredményeként a limfadenoid szövetek felületén gennyes plakk képződik, amely degenerált kórokozókból, szöveti törmelékből és neutrofil leukocitákból áll.

A gennyes gyulladás késleltetett kezelése szepszis kialakulásához vezethet.

Idővel a gennyes váladék konzisztenciája sűrűbbé válik, és kellemetlen szagot kap. A lepedékben általában mindig jelen vannak a patogén sejtek, amelyek gennyedést váltottak ki. Emiatt a pontos diagnózis és a kórokozó típusának meghatározása érdekében a szakember tampont vesz a torokból mikrobiológiai elemzés céljából.

Betegségek

A torkon és a mandulákon lévő lepedék a nyálkahártya fertőző gyulladásának egyértelmű jele. Az ENT-patológia kezelésének elvei a léziók helyétől, a fertőző ágens természetétől és a kapcsolódó klinikai megnyilvánulásoktól függenek.

Mik az okai a plakkképződésnek a torokban? A tünet megjelenése a következő patológiák kialakulásának köszönhető:

  • pharyngomycosis;
  • mandulagyulladás;
  • angina Simanovsky-Vincent;
  • szájgyulladás; szájüregi leukoplázia;
  • diftéria;
  • ciszták a mandulákon.

Meg kell jegyezni, hogy a kisgyermekek gyakrabban szenvednek fertőző betegségekben, mint a felnőttek.

Ennek oka a szervezet alacsony reaktivitása és az adaptív immunitás hiánya, amely betegségek esetén jelentkezik. Ha az ENT patológusok helyi megnyilvánulásait észlelik, a gyermekorvos látogatását nem lehet elhalasztani. A betegség késleltetett kezelése súlyos szövődményeket okozhat, beleértve a paratonsillaris tályogot, középfülgyulladást, arcüreggyulladást stb.

Faringomikózis

A pharyngomycosis az oropharynx nyálkahártyájának fertőző elváltozása, amely gombás etiológiájú. A betegséget cheilitis, stomatitis, gingivitis és egyéb fogászati ​​patológiák előzhetik meg. A fertőzés kórokozói leggyakrabban élesztőszerű (Candida) vagy penészgombák (Geotrichum) gombák.

A betegség jellegzetes klinikai megnyilvánulásai a következők:

  • csiklandozás és nyersesség a torokban;
  • általános rossz közérzet;
  • fehér plakk jelenléte az oropharynxban;
  • subfebrilis láz;
  • nyaki lymphadenitis;
  • fejfájás;
  • nyeléskor gombóc érzése a torokban.

A gyermek amygdaláján egy fehér csík jelzi a gombás kórokozók helyét.

Leggyakrabban a kórokozók a mandulák tüszőiben és a garat hátsó falának limfoid szövetében szaporodnak el. A betegséget gombaellenes szerek intrapharyngealis és szisztémás alkalmazásával kezelik.

A gombás betegség és ennek megfelelően a mandulákon lévő fehér lepedék megjelenésében elsődleges szerepet játszik az immunitás csökkenése, amely összefüggésbe hozható az ARVI kialakulásával.

Mandulagyulladás

Az angina (akut mandulagyulladás) egy súlyos fertőző betegség, amelyet a garatgyűrű fő összetevőinek károsodása jellemez. Az ENT patológiája kórokozó baktériumok vagy vírusok, ritkábban élesztőszerű gombák szaporodása következtében alakul ki. A gyulladásos reakciók megjelenését a palatinus mandulák hipertrófiája és az oropharynx nyálkahártyájának ödémája bizonyítja.

A legtöbb esetben a fehér plakk a mandulákon az akut mandulagyulladás follikuláris vagy gennyes formáinak kialakulása miatt következik be. A betegség tipikus megnyilvánulásai a következők:

  • torokfájás;
  • subfebrilis és lázas láz;
  • a submandibularis nyirokcsomók megnagyobbodása;
  • rostos-gennyes lepedék a mandulákon;
  • a mérgezés általános tünetei.

A betegség klinikai megnyilvánulásai hasonlóak az ARVI tüneteihez, azonban vírusos betegség kialakulásával a nyirokcsomók hipertrófiája rendkívül ritka. Az akut anginát műszeres vizsgálatokkal lehet diagnosztizálni, amelyek során a szakember bioanyagot vesz a garatból mikrobiológiai elemzés és antigénvizsgálat céljából.

A gennyes plakk idő előtti eltávolítása a szövetek reaktivitásának csökkenésével és a kóros folyamatok általánossá válásával jár, ami garattályog kialakulásához vezet.

A patológia kezelését antibiotikumok, oldatos antiszeptikumok és gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító gyógyszerek segítségével végzik. Ha szükséges, a gyermek lázcsillapító és antiallergén gyógyszereket kap, amelyek csökkentik a szövetek duzzadását és megkönnyítik a légzést.

Angina Simonovsky-Paut-Vincent

A fekélyes hártyás mandulagyulladást a palatinus mandulák akut gyulladása jellemzi, melynek során a nyálkahártya felszínén törtfehér fekélyek képződnek. Az ENT betegség kialakulását elősegíti az immunvédelem gyengülése, a fogszuvasodás és az oropharynx mechanikai traumája. A fertőző folyamatokat kétféle baktérium - spirocheta és orsó alakú bacilus - provokálja, amelyek egészséges gyermekek szájüregében élnek.

A mandulákon hőmérséklet nélküli lepedék leggyakrabban a fekélyes hártyás mandulagyulladás kialakulását jelzi.

A betegség további klinikai megnyilvánulásai a következők:

  • megnagyobbodott mirigyek;
  • kellemetlen érzés lenyeléskor;
  • a regionális nyirokcsomók növekedése;
  • bőséges nyálfolyás;
  • szürkésfehér virágzás a lágy szájpadláson és a mandulákon.

Fontos! A gyulladásos folyamatok elhúzódó lefolyása lágyrész-nekrózishoz vezethet.

A gyermekek kezelését elsősorban helyi készítmények segítségével végzik.

Az oropharynx antiszeptikus és gyulladáscsökkentő oldatokkal történő öblítése megakadályozza a fertőzés terjedését. A fertőtlenítő eljárások hatástalansága esetén a kezelési rend magában foglalja a penicillin és cefalosporin sorozatú antibiotikumok szedését.

Leukoplakia

Az oropharynx nyálkahártyájának vereségét, amelyet a rétegzett hám keratinizációja jellemez, leukoplakiának nevezik. A fehér plakk kialakulása a nyálkahártyák exogén vagy endogén ingerekre adott reakciójának köszönhető. Leggyakrabban a leukoplakia gyomor-bélrendszeri refluxban szenvedő gyermekeknél fordul elő, amikor a gyomornedv a nyelőcsőbe kerül.

A betegség eróziós és verrucos formái rosszindulatú daganatokat okozhatnak az oropharynxben.

Az irritáló tényezők idő előtti megszüntetése a nyálkahártya hám érintett területeinek átalakulásához és rák kialakulásához vezethet. A fehér lepedék és a nyálkahártya keratinizált területeinek eltávolítására fertőtlenítő eljárásokat és konzervatív terápiás készítményeket alkalmaznak. Az illetékes kezelés megakadályozza a kóros folyamatok krónikussá válását, és hozzájárul a leukoplakia visszafejlődéséhez.

Szájgyulladás

A szájgyulladás az oropharynx nyálkahártyájának fekélyes képződményekkel járó elváltozása. A betegség kialakulása az immunrendszer nem megfelelő válaszával jár az exogén ingerek hatására. Autoimmun működési zavarok jelenlétében a leukociták elkezdik támadni a csillós hám sejtjeit, aminek következtében a torok, a mandulák, az íny és a lágyszájpad felszínén fehér eróziós képződmények jelennek meg.

Az oropharynx nyálkahártyájának patológiás elváltozásainak provokátorai lehetnek helmintikus inváziók, gyomorhurut, gyomor-bélrendszeri diszfunkció, vastagbélgyulladás, higiénia hiánya, duodenitis stb.

Gyermekeknél a szájgyulladás kialakulását elősegíti a hypovitaminosis, a vashiányos vérszegénység és a termikus égési sérülések.

A szájgyulladás kialakulását a következők jelzik:

  • fokozott nyálfolyás (nyálverés);
  • rossz lehelet;
  • fekélyek és fehér plakk a nyálkahártyán;
  • ínyvérzés.

A legtöbb esetben a szájgyulladás 1-2 héten belül magától elmúlik. Az eróziós képződmények gyógyulási folyamatának felgyorsítása érdekében orbáncfű, körömvirág, kamilla vagy zsálya alapú gyógyászati ​​főzetekkel öblítheti le a szájgaratot.

Diftéria

A diftéria egy ritka betegség, amelyben a gége és a oropharynx nyálkahártyája károsodik. A fertőzés kórokozója a diftéria bacillus (Leffler-bacillus), amely levegőben lévő cseppekkel terjed. A patológia kialakulását súlyos mérgezés jelzi, amelyben a gyermekek fejfájásra, kellemetlen érzésre a torokban, légszomjra, lázra és étvágytalanságra panaszkodnak.

A diftéria helyi megnyilvánulásai a következők:

  • a torok duzzanata;
  • a garat nyálkahártyájának hiperémiája;
  • a palatinus mandulák hipertrófiája;
  • hártyás plakk a mandulákon és a lágy szájpadláson;
  • a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása.

A diftéria bacillus károsítja az idegsejteket, ami a lágy szájpadlás, a hangszálak vagy a légutak bénulásához vezethet. Tekintettel a patológia összetett lefolyására, a gyermekek kezelését stacioner körülmények között, fertőző betegségek szakemberének felügyelete mellett végzik. Antitoxikus diftéria elleni szérum segítségével lehetséges a fertőzés kórokozójának eltávolítása a szervezetben. A szájüreg nyálkahártyájának károsodása esetén az oropharynx fertőtlenítő oldatokkal történő fertőtlenítése javasolt. A test általános mérgezésének jeleinek csökkentése érdekében glükóz-kálium keverék, albumin és aszkorbinsav csepegtető beadását írják elő.