Torok tünetek

Miért halmozódik fel nyálka a torkomban?

A köpet viszkózus nyálka, amelyet a hörgők és a légcső nyálkahártyájának mirigyei termelnek. Immunkompetens sejtekből - limfocitákból és makrofágokból áll, amelyek megakadályozzák a kórokozók szaporodását a légutakban. A sűrű konzisztenciájú titok elősegíti az idegen részecskék, metabolitok, sejttörmelékek eltávolítását (megsemmisítését), amelyek a nyálkahártya-tisztítás során kiürülnek a légzőrendszerből. Miért halmozódik fel a nyálka a torokban?

A nyálka túlzott elválasztása kóros tünet, amely a légzőrendszeri rendellenességek kialakulását jelzi. A viszkózus váladék felhalmozódása a garatban összefüggésbe hozható az exogén és endogén tényezők negatív hatásával.

A légutakban fellépő kóros folyamatok jelenlétében a kiválasztott köpet mennyisége többszörösére nőhet.

A patológia kialakulásának mechanizmusa

Miért halmozódik fel nyálka a torkomban? A szeptikus gyulladás az egyik legfontosabb oka a túlzott kiválasztódásnak és a váladék felhalmozódásának a légutakban. Patológiás folyamatok hiányában a tracheobronchiális nyálka naponta elválasztott mennyisége nem haladja meg a 100 ml-t. A fül-orr-gégészeti szervek hurutos gyulladása serkenti a baktericid tulajdonságú váladék képződését, aminek következtében a köpet térfogata ½ l-re emelkedhet.

A színtelen nyálkát a kehelysejtek termelik, amelyek a csillós hámban helyezkednek el. Megakadályozza a nyálkahártyák kiszáradását és a kórokozók bejutását a szövetekbe. A köpetet nemcsak a tracheobronchiális fa, hanem a nasopharynx is termeli. Térfogatának növekedése a fertőzések kialakulásával, az allergéneknek való kitettséggel és az idegen testek légzőrendszerbe való behatolásával jár.

A köpet hiperszekréciója a szervezet természetes válasza a patológiás exogén és endogén tényezők hatására.

Provokáló tényezők

Mi a teendő, ha nyálka gyűlik össze a torkodban? A csillós hámsejtek fokozott aktivitásának oka a fertőző és nem fertőző patológiák kialakulásában rejlik. A betegségek optimális kezelési rendjének meghatározása csak differenciáldiagnózis és diagnózis elvégzése után lehetséges.

A viszkózus váladékok légutakban történő felhalmozódását kiváltó fő tényezők a következők:

  1. allergének - irritálja a nasopharynx nyálkahártyáját, aminek következtében a nasopharynxben túl sok nyálka kezd termelődni;
  2. neoplazmák - serkentik a serlegsejtek szekréciós aktivitását, ami ezt követően a köpet mennyiségének növekedéséhez vezet a torokban;
  3. mikroorganizmusok - megzavarják a csillós hám funkcionális aktivitását, és serkentik a köpet termelését a tracheobronchiális fa által;
  4. a gyomor-bél traktus patológiája - a gyomor nyombéltartalma a nyelőcső felső részébe behatolva irritálja a csillós hámot, ami serkenti a kehelysejtek aktivitását.

Miért gyűlik össze folyamatosan a váladék a torokban? A fül-orr-gégészeti szervek nyálkahártyájának hiperaktivitásának okait gyakran a dohányszmog, a kémiai reagensek, a poros vagy száraz levegő negatív hatásai okozzák. Mindezek a tényezők romboló hatással vannak a légutak szöveteinek állapotára, ami nagy mennyiségben serkenti a nyálkaképződést.

A köpet természete

A nyálkás váladékozás szagtalan, de szeptikus gyulladás kialakulása esetén nem kizárt a rothadó szag kialakulása sem. Az állandó váladék a torokban nem különálló patológia, hanem csak tünet, amely bizonyos betegségek kialakulását jelzi. A patológia típusát a köhögéskor kivált nyálka színe és állaga alapján határozhatja meg:

  • nyálkás - közepes sűrűségű átlátszó, szagtalan köpet, amely a légúti patológiák kialakulásának hátterében fordul elő;
  • savós - színtelen, folyékony és habos nyálka, amely a tüdő elzáródásával együtt jelenik meg;
  • nyálkahártya-gennyes - sárga vagy zöld árnyalatú bűzös köpet, amely tuberkulózis, tüdőgyulladás, krónikus hörghurut stb. kialakulásából ered;
  • gennyes - félig folyékony állagú, kellemetlen szagú nyálka, amely leggyakrabban gennyes hörghurut, fül-orr-gégészeti tályog, tüdő gangréna stb.

Fontos! Egyes fül-orr-gégészeti betegségek atipikus formában is előfordulhatnak, ezért lehetetlen a patológia típusát csak a következetesség és az egyidejű klinikai megnyilvánulások alapján kideríteni.

Meg kell érteni, hogy a torokban lévő nyálka pontos okát csak egy illetékes szakember tudja meghatározni a páciens vizuális és műszeres vizsgálata után. A légzőszervek szeptikus vagy aszeptikus gyulladásának kialakulását csak a baktériumtenyésztés eredményei és a betegség helyi megnyilvánulásai alapján lehet megítélni.

Fertőző okok

Miért képződik váladék a torokban? A garat nyálkahártyájának hiperszekréciójának okai leggyakrabban szeptikus gyulladás kialakulásához kapcsolódnak. A szervezetbe kerülő, betegséget okozó gombák, vírusok, mikrobák gyulladást okoznak az orrüregben, torokban, hörgőkben, légcsőben stb. A szövetek patológiás reakcióinak kiküszöbölése érdekében a serlegsejtek fokozott üzemmódban kezdenek működni, ami viszkózus váladék felhalmozódásához vezet a légutakban.

Általában a nyálkahártya-csomó érzése a garatban olyan patológiák kialakulásának hátterében fordul elő, mint:

  • arcüreggyulladás - az orrmelléküregek hurutos vagy gennyes gyulladása, amelyet az orrjáratokból származó bőséges nyálka kísér;
  • mandulagyulladás–A garatgyűrű szöveteinek szeptikus gyulladása, melyben leggyakrabban a mandulák, a garat és a garat hátsó fala érintett; a betegség formájától függően, amikor a fül-orr-gégészeti szervekből kiürül, átlátszó vagy zöldes köpet távozik, ami bakteriális gyulladás kialakulását jelzi;
  • adenoiditis–A nasopharyngealis mandula növekedése és gyulladása, melynek térfogatának növekedése megakadályozza a légutak falán képződő nyálka normális kiválását;
  • hörghurut- a hörgőfa szöveteinek vírusos vagy bakteriális gyulladása, amely a tüdő elvezető funkciójának megsértéséhez és ennek megfelelően a kóros váladék felhalmozódásához vezet a garatban;
  • légcsőgyulladás– A légcső hurutos vagy gennyes gyulladása, amelyet a nyálkahártya hám kehelysejtjeinek hiperaktivitása jellemez, aminek következtében viszkózus nyák kezd összegyűlni a fül-orr-gégészeti szervekben;
  • tüdőgyulladás - A tüdőszövet fertőző elváltozása az alveolusok túlnyomó gyulladásával, amely váladékozáshoz vezet;
  • nasopharyngitis - a nasopharynx és a torok nyálkahártyájának hurutos gyulladása, amelyet a légzőszervekben túlzott mennyiségű váladék képződése kísér;
  • torokgyulladás - a garat limfoid szöveteinek és a torok nyálkahártyájának fertőző elváltozása, amelyben mérsékelt mennyiségű köpet kezd felhalmozódni a légutakban.

A hörgő-pulmonális rendszer patológiáit főként kórházi körülmények között kezelik, mivel ezek közül sok félelmetes szövődmények kialakulásához vezet.

A gyógyszerek felírása előtt a szakembernek átfogó köpetvizsgálatot kell végeznie, bronchoszkópiát, radiográfiát stb. A terápia integrált megközelítést foglal magában, amely nemcsak a légzőszervek gyulladásos reakcióinak megszüntetését, hanem a hörgők vízelvezető funkciójának normalizálását is biztosítja.

Nem fertőző okok

Miért gyűlik össze a nyálka a torkomban? Meg kell érteni, hogy az aktív köpetkiválasztás egy védőreakció, amely a nyálkahártya epitéliumának szeptikus vagy aszeptikus gyulladása következtében lép fel. Az extrapulmonalis patológiák és az exogén ingerekre adott allergiás reakciók köpet hiperszekréciót válthatnak ki.

A túlzott nyálkaképződés az ENT szervekben gyakran társul:

  • allergiás nátha - a nasopharyngealis nyálkahártya hurutos gyulladása, amely a szövetek allergiás reakciójával jár az allergének (por, állati szőr, pollen) hatására; a nasopharynxben felgyülemlett kóros titok a torok hátsó részén lefolyik, ami erős köhögést és könnyezést okoz;
  • a nyálkahártyák sérülései - a mechanikai és kémiai sérülések a csillós hám károsodásához vezetnek, ami gyulladást és ennek megfelelően túlzott köpetképződést eredményez a légzőszervekben;
  • gastrooesophagealis reflex - A gyomornedv a nyelőcső felső részébe dobása égési sérülést okoz a garat falán, ami elkerülhetetlenül a viszkózus nyálka fokozott szekréciójához vezet;
  • fűszeres ételek fogyasztása - a forró és fűszeres ételek irritálják az oropharynx nyálkahártyáját, ami serkenti a kóros váladék mennyiségének növekedését az ENT szervekben;
  • dohányzó - a dohányszmog szisztematikus hatása a légutakra szövetsorvadáshoz és a kehelysejtek általi nyálkakiválasztási folyamat megzavarásához vezet.

A vérrel csíkozott viszkózus váladék felköhögése tüdőembólia kialakulását jelezheti, ami szívmegálláshoz vezet.

A patológiák késleltetett kezelése súlyos szisztémás szövődményekkel és akár halállal is fenyegeti a beteget. Ezért, amikor a patológia első jeleit észlelik, szakemberrel kell megvizsgálni. Meg kell jegyezni, hogy a serlegsejtek hiperaktivitása jó- és rosszindulatú daganatok kialakulásához is társulhat. A rák nem megfelelő kezelése gyakran garatszűkülethez és fulladáshoz vezet.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A gombóc érzése a torokban, a nyelési nehézség és a zihálás a légzőrendszerben leggyakrabban túlzott mennyiségű viszkózus váladék jelenlétét jelzi a torokban. A tünetek reggel vagy közvetlenül étkezés után súlyosbodhatnak. Nem kívánatos elhalasztani a szakember látogatását, ha a következő patológiás jeleket találják:

  • torokfájás és égő érzés;
  • a köpet kifolyása a garat falai mentén;
  • köhögés viszkózus váladék köpésével;
  • képtelenség a nyálka lenyelésére vagy köhögésére;
  • büdös szag a szájból;
  • túlzott mennyiségű nyálkaképződés az orrban.

Ha a csillós hám hiperaktivitása a fül-orr-gégészeti szervek szeptikus gyulladása miatt következik be, a patológia tüneteihez hipertermia, láz, rossz közérzet, hányinger, izomfájdalom stb. Ha hasonló klinikai kép jelenik meg, érdemes orvoshoz fordulni. Csak ebben az esetben lehet a betegnek előírni a tüneti és patogenetikai hatáshoz szükséges gyógyszereket.