Normális esetben, hogy minden szervet és szövetet oxigénnel láthasson el, a bal kamra a vért az aortába nyomja, ahonnan a billentyű működése miatt eltávolodik a testen keresztül. Ha az utóbbi csúcsai nem záródnak be teljesen, a vér egy része a diasztolés során visszakerül a szívbe, ami bal kamra túlcsordulását okozza. Ezt a helyzetet aortabillentyű-elégtelenségnek nevezik.
A hibák okai és típusai
Kétféle betegség létezik, amelyek eredete különbözik: veleszületett és szerzett. Az aortabillentyű elégtelensége gyermekeknél leggyakrabban a szervek és rendszerek méhen belüli lerakásának időszakában alakul ki. A szelepek fejlődésének megsértésének okai genetikai hiba vagy egyes anyagok magzatra gyakorolt hatása.
A hiba szerzett formája a következő tényezők hatására következik be:
- Fertőzések (mandulagyulladás, szepszis, szifilisz). Az endocardium gyulladása a billentyűkészülék károsodásával jár.
- Reuma. A fejlődés mechanizmusa a növekedések és megvastagodások megjelenésében áll a szelepeken, ami megakadályozza, hogy szorosan zárjanak. Megfigyeléseim szerint a mitralis vagy aorta defektusban szenvedő betegek több mint 85%-ának pozitív a reumatesztje.
- Más okok. Valamivel ritkábban az etiológiai tényezők az aorta atherosclerosisának elváltozásai, a boncolási aneurizma, a Marfan-szindróma vagy a mellkasi trauma.
Az aortabillentyű elégtelensége tiszta formájában hosszú ideig kompenzált hiba marad. De idővel bal kamrai hipertrófia alakul ki, és kifejezett hemodinamikai zavarok jelei jelennek meg.
Tünetek
A betegség a patológia figyelmen kívül hagyásának mértékétől függően különböző módon nyilvánul meg. Összehasonlításképpen táblázatot adhat a betegség jeleiről szakaszonként:
| Színpad | Regurgitáció mértéke százalékban | Panaszok | Jelek a vizsgálaton |
| I. Teljes kártérítés | 15 | hiányzó | nincs eltérés, enyhe zaj megjelenése a diasztolé idején auskultáció során |
| II. 2. fokozatú aorta-elégtelenség (látens) | 15-30 | kellemetlen érzés megjelenése a szegycsont mögött fizikai megterhelés után, lüktetés a fejben és a nyakban, szívdobogás | fokozott pulzusszám |
| III. Alkompenzáció | 50 | az angina típusú fájdalom szindróma nyugalmi állapotban, szédülés, fülzúgás, látásromlás, ájulás, fejremegés, a pupillák és a körömágy ereinek lüktetése | máj megnagyobbodás, pépes lábak, sápadtság, ugráló pulzus, az I és II tónusok gyengülése, a szisztolés és a diasztolés nyomás közötti különbség növekedése |
| IV. Dekompenzáció | 50-től és többtől | progresszív kudarc, minden szerv működési zavara, aritmia, súlyos ödéma | acrocyanosis, anasarca, hepatosplenomegalia, egyenetlen pulzus, a szívverés vizuális meghatározása, elmozdulása a 7. bordaközbe |
A kompenzációs szakasz hosszú ideig tarthat anélkül, hogy megnyilvánulna, ha az ok krónikus folyamat.
Diagnosztika
A diagnózis tisztázása érdekében számos műszeres vizsgálatra van szükség:
- A röntgenfelvételen az aorta-elégtelenség tünetei a bal és a jobb kamra növekedéseként jelentkeznek.
- A kardiogramon a bal kamra növekedésének jelei, tachycardia és a köteg ágából származó méhen kívüli ritmus láthatók. Edzés után megkezdődik az ST szegmens depressziója, és a szívizom ischaemia egyéb tünetei is megjelennek.
- A fonográfia során diasztolés zörej észlelhető a bal kamra vér regurgitációja és a falak rezgései miatti III hang következtében. A szisztolés zörej a módosított szórólapokon keresztüli véráramlás turbulenciája miatt jön létre.
- Az echokardiográfia meghatározza a szelepek szerkezetének megsértését, a bal szívizom hipertrófiáját, a mitrális szelep lebegését.
Modern kezelések
A patológia kezdeti szakasza nem igényel speciális kezelést. A betegnek rendszeresen (6 havonta egyszer) kardiológust kell látogatnia, EchoCG-n, EKG-n és egyéb további diagnosztikai módszereken kell átesni, ha szükséges. Javasoljuk, hogy csökkentse a fizikai aktivitást, reuma esetén pedig antibiotikumot szedjen, és ne tartózkodjon fokozott nedvesség mellett.
Az első tünetek kialakulásával a relatív kompenzáció szakaszában a kezelés diuretikumok, vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazásából és antibakteriális szerek alkalmazásából áll a fertőző szövődmények megelőzése érdekében. A segítségnyújtás orvosi módszere nem tudja teljesen megszüntetni a problémát, csak az okára hat, és javítja az ember életminőségét.
A protézisek típusai és a köztük lévő különbségek
A hemodinamikai dekompenzáció kezdeti szakaszában javasolt a billentyű és az aorta felszálló részének plasztikája vagy cseréje. Sürgősségi műtétet is végeznek akut aneurizma vagy billentyűsérülés esetén, erős mellkasi ütéssel.
Az aortabillentyű-elégtelenség sebészeti kezelését általában mesterséges és biológiai implantátumok alkalmazásával végzik. Az előbbiek ép bevonatú fémekből készülnek, míg az utóbbiak három típusra oszthatók:
- xenograftok (állati szövetből készültek);
- homograftok (más személy anyagát használják fel);
- autograftok (az operált személytől vették).
Korábban minden műtétet nyitott szívvel végeztek. Jelenleg a transzkatéteres beültetés folyik. Ez egy minimálisan invazív technika, amely magában foglalja a mesterséges szelep behelyezését az érben lévő lyukon keresztül anélkül, hogy a mellkason bemetszenek.
Az ilyen műveletekhez többféle protézis létezik a piacon:
- Medtronic CoreValve. Transzfemorálisan (a femorális artérián keresztül) behelyezve, egy keretből és három szelepből áll, amelyeket a sertés szívburokból állítanak elő.
- A transzapicalis hozzáférés módszerével kerül elhelyezésre (a szív csúcsán keresztül).
- Bika szívburokból készült, rögzítésként rozsdamentes acél gyűrűt használnak.
Egy hét kórházi kezelés után az érintettet orvosa felügyelete mellett hazaengedik. Néha a kórházi tartózkodás 10 napig meghosszabbodik.
Az alapvető rehabilitáció a helyesen megválasztott gyógyszeres támogatásból áll, amely megakadályozza a lehetséges szövődményeket és felgyorsítja a normális életmódhoz való visszatérés folyamatát. A kezelési protokoll ebben az esetben a következő gyógyszercsoportokat tartalmazza:
- immunszuppresszánsok szükségesek a graft kilökődési folyamatának visszaszorításához;
- az antibiotikumok megakadályozzák a fertőző szövődményeket;
- Az antikoagulánsok megakadályozzák a vérrögképződést a mesterséges billentyűkön
- vérhígító szerek.
A páciens műtét utáni orvosi kezelése olyan gyógyszereket fog tartalmazni, amelyek olyan állapotok kezelésére szolgálnak, amelyek a rendellenességet okozták vagy súlyosbították a betegség lefolyását.
Prognózis: hogyan befolyásolja az aorta regurgitáció a várható élettartamot
Az aortabillentyű-elégtelenség prognózisa a bal kamrába visszajutott vér mennyiségétől függ. A relatív kompenzáció szakaszában a várható élettartam 5-10 év. Súlyos ödéma és a károsodott vérellátás egyéb tünetei esetén 2 éven belül minden kezelési és megelőzési intézkedés elvégezhető, ha ilyen vagy olyan okból nem hajtanak végre sebészeti beavatkozást. Ebben az esetben a beteget fogyatékossággal rendelik el, és terápiát adnak a tünetek enyhítésére.
