Kardiológia

Thrombus a szívben: okok, hatások, kezelés és prognózis

A szívkamrák trombózisa egy széles körben elterjedt patológia, amelyet a rendszerek és reakciók komplexumának rendellenességei okoznak. Leggyakrabban az előfordulás szívbetegségeken alapul, és a trombus kialakulásában a fő szerepet a plazma koagulációs faktorok patológiás aktiválása játssza. A patológia morfológiai szubsztrátja a vérrögök kialakulása a szívüregben. Ez a folyamat nemcsak súlyos szövődmények megjelenésével, hanem a halál lehetőségével is fenyeget.

Mi a vérrög és hogyan jön létre?

A trombusképződés folyamatának elindításához több feltétel szükséges:

  • sérült érfal;
  • csökkent véráramlási sebesség;
  • a vér reológiai tulajdonságainak rendellenességei.

Ezek a tényezők számos, a vérrögképződésben szerepet játszó biokémiai reakció kiváltói.

A folyamatnak három fő szakasza van:

  1. A tromboplasztin enzim felszabadulása az elpusztult vérlemezkékből.
  2. Tromboplasztin Ca-ionok felhasználásával2+ felgyorsítja az inaktív plazmafehérje protrombin átalakulását trombinná.
  3. A trombin hatására a fibrinogénből oldhatatlan fibrin képződik. Ez utóbbi szálaiból háló alakul ki, amelyben a vérsejtek megmaradnak. A kapott szerkezet szorosan lezárja a sérült területet, megállítja a vérzést. Általában ez a folyamat 5-10 percet vesz igénybe.

Az érintett terület gyógyulása után a kialakult trombus felszívódását a fibrinolízis rendszer biztosítja. A két rendszer kölcsönhatása közötti egyensúlyhiány meghatározza a trombózis előfordulásának és kialakulásának kockázatát.

Miért képződik vérrög?

Normális esetben a trombusképződés fiziológiás folyamat, amely nem vezet patológiák kialakulásához. És csak bizonyos tényezők hatására a képződött vérrögök nem oldódnak fel, hanem az edényekhez tapadnak, blokkolják lumenüket és megzavarják a véráramlást.

A kockázati tényezők közé tartoznak a következő szív- és érrendszeri betegségek:

  • a szív aneurizma;
  • pitvarfibrilláció;
  • miokardiális infarktus;
  • szív ischaemia;
  • veleszületett és szerzett szelephibák;
  • dilatált kardiomiopátia;
  • krónikus szívelégtelenség (CHF).

A trombózis kialakulásának kockázata jelentősen megnő, ha a beteg a fenti betegségek közül többben is szenved.

A szívben kialakuló trombust jobb- vagy baloldali, pitvari és kamrai (parietális) trombusra osztják. Egy speciális típusú vérrög (globuláris) fordul elő mitrális szűkület esetén.

Komplikációk és következményeik

A szívtrombózis legveszélyesebb szövődménye a lebegő rész szétválása és az erek elzáródása. Ha a vérrög a szisztémás keringés vénáiban, a jobb pitvarban vagy a kamrában található, a tüdőembólia a legveszélyesebb. Az állapot súlyossága az elzáródott ér méretétől függ.

Nagyméretű tüdőinfarktus következik be. Ebben az esetben a betegek mellkasi fájdalmat, légzési elégtelenséget, lázat és súlyos gyengeséget érezhetnek. Lehetséges a vérnyomás csökkenése és a pulzusszám növekedése. A prognózis rossz - a legtöbb esetben azonnali halál következik be.

A vérrögök a bal oldali részekből jutnak be a szisztémás keringésbe, ahonnan két irányba - fel és le - mozoghatnak. Ha egy vérrög letörik a szívben és felfelé mozdul el, végül bejut az agyi erekbe (CM). Ennek eredményeként az ischaemiás stroke tünetei alakulnak ki.

Az alsó végtagok artériáinak thromboemboliája, a vese- és a mesenterialis erek károsodása a vérrög lefelé mozdulásakor jelentkezik. A legnehezebb a mesenterialis artériák trombózisa - a hashártyagyulladás klinikája alakul ki, majd a mesenteriális nekrózis. Az alsó végtagok elzáródása a bennük kialakult kollaterális véráramlás miatt kedvezőbb kimenetelű.

A vérrög elválasztása a szív bal felétől a következő következményekkel járhat:

  • a GM artériáinak trombózisa az ischaemiás stroke klinikájával;
  • a jugularis véna elzáródása, amelyet erős fejfájás, szédülés, szívdobogásérzés és látászavar jellemez;
  • akut szívinfarktus (MI) klinikája, amikor az embólia a koszorúerekbe kerül;
  • a veseartériák trombózisát súlyos fájdalom kíséri az ágyéki régióban, károsodott vizeletürítés;
  • a mesenterialis erek elzáródása peritonitisben nyilvánul meg, amelyet bélelhalás követ;
  • a vérrög jelenléte a végtagok artériáiban a bőr sápadtságával, kékes elszíneződésével, a pulzálás megszűnésével jár együtt, időben történő segítség hiányában gangréna képződhet.

Ezen szövődmények mindegyike speciálisan kiválasztott terápiát igényel, melynek fő célja a levált vérrög eltávolítása és az újak megjelenésének elkerülése. Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy a vérrög leválása, függetlenül annak elsődleges helyétől, a szívroham leggyakoribb oka.

Az intrakardiális trombózis megelőzése

A betegség kialakulásának és progressziójának megelőzése a megfelelő táplálkozásból, a rendszeres fizikai aktivitásból és a normál vérviszkozitás fenntartásából áll. Szintén fontos helyet foglal el a trombózis kialakulásának megelőzésében az azt okozó betegségek időbeni és megfelelő kezelése.

Vannak speciális skálák, amelyek segítségével osztályozhatja a vénás vagy artériás thromboembolia kialakulásának kockázatát. Ez utóbbiak közé tartozik:

  • a beteg életkora 65 év feletti;
  • rosszindulatú daganatok jelenléte;
  • fokozott véralvadás;
  • terhesség;
  • hosszan tartó ágynyugalom sérülés után;
  • elhízottság;
  • hormonális gyógyszerek szedése (orális fogamzásgátlók, szteroid terápia reumatológiai patológiák esetén);
  • nagy hasi műtétek;
  • egyidejű vaszkuláris patológiák jelenléte (atherosclerosis, thrombophlebitis, varicose veins).

Ezenkívül felmérik a beteg általános állapotát, a szívelégtelenség jeleinek jelenlétét (teljes vagy egy-egy kamrára), valamint más szervekből és rendszerekből származó tüneteket.

Az intrakardiális trombózis diagnosztizálásának nehézségei abból fakadnak, hogy a mozdulatlan vérrögök semmilyen módon nem jelentkeznek, ami csak fokozza az alapbetegség jellegzetes tüneteit.

A beteg diagnózisa és kezelése

A magas kockázatú csoportból származó beteg azonosítása után vizsgálati komplexumot kell végezni. A standard elektrokardiográfiás (EKG) eljárás ebben az esetben nem tájékoztató jellegű. A fokozott véralvadás és a fibrinolízis gátlásának laboratóriumi markerei nem specifikusak, mivel a szív- és érrendszer számos betegségére jellemzőek.

A diagnózis megerősítéséhez a következőkre lesz szüksége:

  • Doppler ultrahang - megjeleníti a véráramlás sebességét és irányát a szívben;
  • szcintigráfia - meghatározza a koszorúerek rendellenességeinek lokalizációját és a szívizom vérellátásának mértékét;
  • MRI - megjeleníti a szívszövetek állapotát;
  • szívröntgen - lehetővé teszi az aneurizma, a szívizom hipertrófiájának, a dilatált kardiomiopátiának, valamint a trombózisos plakkok jelenlétének diagnosztizálását;
  • roentgenokymogram - lehetővé teszi a trombus lokalizációjának helyének diagnosztizálását.

A trombózis diagnózisa a kezelés megkezdését igényli. Választható gyógyszerek a hosszú távú gyógyszeres kezeléshez:

  • vérlemezke-aggregációt és adhéziót csökkentő thrombocyta-aggregációt gátló szerek.Ezek közé tartozik az acetilszalicilsav, a dipiridamol, a klopidogrél;
  • antikoagulánsok, amelyek hatásmechanizmusa a véralvadási faktorok aktiválódásának gátlására irányul. A leggyakrabban használt Dabigatran, Rivaroxaban, Heparin.

A tüdőembóliában, szívinfarktusban és ischaemiás stroke-ban szenvedő betegek trombolitikus terápiát (Alteplase, Urokinase, Tenectoplaza) kapnak, majd thrombocyta-aggregációt gátló és véralvadásgátló szereket adnak hozzá.

A thrombolysis eljárás ellenjavallt aorta aneurizma, bélvérzés, stroke és súlyos koponyasérülés esetén. A retina betegségek, terhesség és szoptatás, magas vagy alacsony vérnyomás relatív ellenjavallatok.

A mellékhatások mellett a trombolitikus kezelést a következő szövődmények kísérhetik:

  • reperfúziós aritmiák;
  • a "kábított szívizom" jelensége;
  • újbóli elzáródás;
  • vérzés;
  • artériás hipotenzió;
  • allergiás reakciók.

A trombolitikus terápia abbahagyása javasolt, ha alkalmazása nagyobb veszélyt jelent a beteg életére, mint maga a betegség.

Az intrakardiális vérrögök műtéti eltávolítása csak speciális osztályokon lehetséges. A műtét lényege a trombózisos tömegek szívüregben tartott endoszkóppal történő eltávolítása.

Koszorúér-trombózis esetén is hatásos lesz a koszorúér bypass beültetés és stentelés röntgen vezérlés mellett (a képernyőn folyamatosan jelennek meg a valós idejű fényképek). Az első művelet lényege az érintett terület megkerülésében rejlik vaszkuláris protézisek segítségével, a második pedig egy speciális keret létrehozásában az edény lumenében annak bővítésére.

Fontos megjegyezni, hogy a műtét nem szünteti meg magát a kóros folyamatot, hanem a véráramlás helyreállítása vagy a lehetséges szövődmények elkerülése érdekében a vérrög felszakadása esetén.

A kezelési módszer megválasztása és a rehabilitációra vonatkozó ajánlások minden helyzetben egyediek. A legpozitívabb eredmény elérése érdekében figyelembe kell venni az összes lehetséges kockázatot és ellenjavallatot.

Következtetéseket

Ma a szívüreg trombózisának megelőzése és kezelése a kardiológia fejlett területe. Magának a trombusképződés folyamatának két oldala van: egyrészt a szervezet megóvása a nagy vérveszteségtől, másrészt a halálveszélyes súlyos betegségek előfordulása. Ezért tudni kell, hogy milyen betegségek vezetnek kóros vérrögképződéshez, milyen tüneteket és lehetséges szövődményeket okoz a szívtrombózis, hogy legyen időnk időben orvosi segítséget kérni és esélyt a teljes gyógyulásra.