Melyek az agyi dystonia fő jelei?

Az agy vegeto-vaszkuláris dystonia nem önálló patológia, amely tünetegyüttes formájában nyilvánul meg, amely az alapbetegséget kíséri:

Szisztémás intraorgan betegségek (széles körben elterjedt érelmeszesedés, hasnyálmirigy-gyulladás);
A krónikus fertőzés gócainak fennmaradása;
Az endokrin rendszer rendellenességei - pajzsmirigy, mellékvese, agyalapi mirigy, petefészek;
A központi és perifériás idegrendszer patológiája, az agy térfogati folyamatai;
A nyaki gerinc degeneratív betegségei;
Túlmunka, stressz.

A fizikailag és érzelmileg kimerülteknél a legnagyobb a kockázata a neurocirkulációs dystonia kialakulásának. További provokáló tényezők a dohányzás, az alkoholizmus, a mentális instabilitás, a hisztérikus személyiségtípus, a depressziós állapotok, az alkati jellemzők, a hosszan tartó alváshiány, a krónikus fáradtság és a helytelen táplálkozás. A férfiak gyakrabban szenvednek ettől a patológiától, mint a nők. Az angiodystonia gyakran társul genetikai hajlamhoz, kóros terhességhez, születési traumához, szülés közbeni hipoxiához.

Gyermekeknél az agyi dystonia tünetei a hormonális túlfeszültségre, a szív- és érrendszeri és izomrendszer inkonzisztens fejlődésére adott válaszként jelentkeznek, amelyek egy intenzív oktatási folyamatra (vizsgákra) helyeződnek. Felnőtteknél a betegség látens, lassú, az őszi-tavaszi időszakban súlyosbodik, pszicho-érzelmi túlterheltséggel vagy az immunitás csökkenése hátterében.

Az agyi dystonia tünetei

A betegségnek sokféle megnyilvánulása van, sok tényezőtől (típus, a betegség formája, háttérfeltételek) függően. Minden típusú betegség aggodalomra ad okot fejfájás... Különböző etiológiájú, karakterű, és a temporális, parietális, occipitalis régiókban lokalizálódik.

További jelek:

Szédülés;
Megnövekedett koponyaűri nyomás - hányinger, hányás, a szemhéjak puffadása;
A memória, a figyelem, az intellektuális potenciál romlása;
Zaj a fülben;
Ideg- és mentális rendellenességek;
Alvászavarok, apátia;
Szubjektív levegőhiány érzés, testfájdalmak, teltségérzet a fejben;
Fokális tünetek - látási és hallási zavarok, görcsök, csökkent érzékenység, paresztéziák, a végtagok petyhüdt parézise, izom hipotenzió, tics, bizonytalan járás.

A fent leírt tünetek eltérőek a különböző típusú dystonia betegeknél.

Emlékeztetni kell arra, hogy az agyi erek angiodystonia görcs vagy az érrendszer kiterjedése formájában jelentkezhet.

Ezért megkülönböztetik:

Hiperkinetikus típus (hipertóniás) megnövekedett nyomás az erekben és megnövekedett pulzusszám jellemzi, és a fej hátsó részén jelentkező fájdalom, a halántékok lüktetése. Az ilyen típusú disztóniát gyakrabban bonyolítja a magas vérnyomás és a stroke.

Hipokinetikus típus (hipotóniás) paretikus értágulat, valamint a vérkeringés és a nyomás csökkenése jellemzi bennük. Hirtelen fellépő szédüléssel, gyengeséggel, eszméletvesztéssel, hideg végtagokkal nyilvánul meg.

Normotoniás típus jellemző, hogy a tünetek csak az erős pszicho-érzelmi stressz hatására jelentkeznek. Az érfal hiper- és hipokinézisének tünetei egyaránt ebben a típusban rejlenek.

Szív típusú különbözik a szívműködési zavar tüneteinek gyakoriságában. Kellemetlen érzések a szív régiójában, a ritmus hirtelen felgyorsulása vagy lassulása, extrasystoles, aritmia.

Mi a teendő a VSD megnyilvánulásai esetén az agyi változat szerint?

Amikor a fenti tünetek megjelennek, a beteg átfogó vizsgálaton esett át a szerves patológia kizárása, a VSD kialakulásának okainak feltárása érdekében. A további kezelési taktika ettől függ.

Szükséges kutatási lista:

Vér, vizelet klinikai elemzése;
Funkcionális vizsgálatok - EKG, USDG (a fej és a nyak ereinek dopplerográfiája), roencephalográfia, EEG;
Röntgen a nyaki gerincről, a koponyáról;
Neurológus, nőgyógyász, endokrinológus, szemész, fogorvos, fül-orr-gégész szakorvos konzultációja;
Ha szükséges, MRI vagy CT.

Az agyi erek vegetatív-agyi diszfunkciójának szindrómájának diagnosztikai kritériumai a véráramlás romlása, az agyi artériák kis átmérője és az érfal ellenállásának csökkenése.

Az azonosított kóros állapotot meg kell különböztetni más organikus érrendszeri és pszichoszomatikus betegségektől.

Agyi angioödémában szenvedő betegek kezelése és monitorozása

A kezelés megkezdése előtt érdemes meghatározni a dystonia etiológiáját. A fő patogenetikai kapcsolatra gyakorolt hatás növeli a teljes gyógyulás esélyét.

A kezelés irányai:

Etiológiai kezelés - a VSD-t provokáló alapbetegség korrekciója;
Az érrendszeri tónus normalizálása;
Tüneti terápia;
Életmód-korrekció, pszichoterápia.

A szövődménymentes angiodystonia kezelése fizioterápiás módszereken (gyógytorna, hidromasszázs, manuálterápia, akupunktúra, gyógynövény, aromaterápia), valamint a provokáló tényezők (alkohol, dohányzás megtagadása, stressz-szint csökkentése, gócok rehabilitációja) kiküszöbölésére épül. krónikus fertőzés, szükség esetén munkahely- és lakhelyváltoztatás). Az autotréning elemekkel végzett pszichoterápia meglehetősen hatékony.

Az agy vaszkuláris dystonia orvosi kezelése a hipotalamusz és a limbikus rendszer és a többi belső szerv kapcsolatának normalizálására korlátozódik. A kezelést hosszú ideig írják elő.

A gyógyszerek csoportjai:

Növényi nyugtatók - valerian, anyafű tinktúra, Sedavit, Persen; ha hatástalan - barbiturátok vagy bromidok (Elenium, Sibazon, Fenozepam, Grandaksin, Afobazol; Enyhítik az érzelmi és mentális stresszt, a szorongást, a félelmet, normalizálják az autonóm reakciókat.
Az agyi véráramlást javító gyógyszerek (neuroangiokorrektorok) - Stugeron, Cinnarizin, Cavinton;
Nootrop hatású gyógyszerek - Piracetam, Nootropil;
Antidepresszánsok - amitriptilin, fluoxetin, paroxetin. Koffein alapú pszichostimulánsok, antipszichotikumok;
Alfa- vagy béta-blokkolók (hipertóniás típushoz) - anaprilin, fentolamin, prazosin, szotalol, bisoprolol; ACE-gátlók - Berlipril, Enalapril; Ca-blokkolók²⁺ csatornák - Amlodipin, Nifedipin;
Hipotóniás típussal - metil-xantinok (Eufillin, teofillin), M-antikolinerg szerek (atropin);
Vitamin komplexek, antioxidánsok, diuretikumok, adaptogének Eleutherococcus, Schisandra, ginzeng kivonattal;
Glicin - csökkenti az idegrendszer vegetatív kapcsolatának ingerlékenységét, javítja az agy anyagcsere-folyamatait.

A VSD rehabilitációjaként szanatóriumi tartózkodást alkalmaznak vízi eljárások (úszás, pakolás, kontrasztzuhany, hidromasszázs), friss levegőn való sétálással, fitofürdőkkel (tűlevelű, nitrogén, valerian, jód-bróm, hidrogén-szulfid, radon, szénsav). Elektroforézis, elektroforézis tanfolyam elvégzése is javasolt.

Következtetéseket

Érdemes megfontolni, hogy az angioödéma sikeres kezelése nagymértékben magától a betegtől függ. A terápia fontos eleme az egészséges életmód (napi rend, teljes alvás, a lelki és fizikai stressz váltakozása, a kütyükkel töltött idő csökkentése, séta a friss levegőn, sportolás, edzés).Enyhébb formákban gyógyszeres támogatás nélkül is megoldható.

Sajnos lehetetlen megjósolni az angioödéma szindróma kialakulásának lehetőségét. De a következmények és az állapotromlás másodlagos megelőzése valós: neurológus felügyelete, rossz szokások elutasítása, racionális munka- és pihenési mód, az egyidejű betegségek korrekciója.