A bal kamrai elülső fali infarktus jelei és következményei

Okok, kockázati tényezők és fejlődési mechanizmus

Kezdésként megpróbálom röviden felvázolni a probléma lényegét. Az akut miokardiális infarktus a szívkoszorúér-betegség (CHD) egyik változata. A patológia alapja továbbra is a szívizom oxigén- és tápanyagszükséglete közötti kritikus eltérés. Egyszerűen fogalmazva, a szívizom egyes részeit egyszerűen nem látják el vérrel, ami először izolált sejtek (kardiomiociták), majd az izomszövet teljes területeinek halálához vezet.

Pácienseim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi történhet a szívet vérrel tápláló ér elzárásával. Az esetek 70-80%-ában a probléma az érelmeszesedés. A betegséget zsírlerakódás kíséri az érfal felszínén és belső rétegének sejtjeinek gyulladása. Idővel ezek az elemek tuberkulumot képeznek, amely után az artéria lumenének szűkítése következik be. Az eredmény a lepedék felszakadása lehet vérrög képződésével és az ér teljes elzáródásával. A bal kamra elülső falának akut szívinfarktusa gyakrabban fordul elő praxisomban, mint más formák. Ennek oka a szív vérellátásának anatómiai jellemzői.

A kardiológusok modern nézetei szerint a szívinfarktus kialakulásának okairól érdemes kiemelni a következő kulcsfontosságú tényezőket, amelyek hozzájárulnak a patológia progressziójához:

1. Helytelen táplálkozás. A gyors szénhidrátokban és zsírokban gazdag ételek túlzott fogyasztását értem (gyorséttermek, különféle édességek, energiaitalok, alkohol).
2. Elhízottság. A túlsúly az érfalban aktív zsírlerakódási folyamatot jelez. A linket követve meghatározhatja testtömeg-indexét.
3. Dohányzó. A nikotin hozzájárul a koszorúerek további görcséhez.
4. Fizikai inaktivitás. Minél kevesebbet mozog, annál nagyobb az esélye az elhízás kialakulásának az érelmeszesedés további progressziójával.
5. Magas vérnyomás (BP). Az anterior, lateralis vagy inferior szívizominfarktus kialakulásának esélye hipertóniás betegekben nagyobb, mint normál vérnyomású betegeknél.
6. Feszültség. Az érzelmi stressz érgörcshöz vezet, ami a plakkok jelenléte miatt növeli a szakadás kockázatát az akut trombózis kialakulásával és az artéria elzáródásával.
7. Kor, nem. Az 50 év feletti férfiak vezető helyet foglalnak el a különböző lokalizációjú szívrohamban szenvedők között.

A genetikai hajlam is szerepet játszik a betegség kialakulásában. Ha vannak közeli hozzátartozói, akik szívinfarktust szenvedtek vagy haltak meg, akkor jobban oda kell figyelni a kockázati tényezőkre, és gyakrabban kell orvoshoz fordulni.

Tünetek

A szív elülső falának infarktusát (valamint más lokalizációt) jellegzetes klinikai tünetek megjelenése kíséri, amelyek lehetővé teszik a betegség azonnali gyanúját.

Tipikus jelek

Magas vérnyomásban vagy más szívbetegségben szenvedő betegekkel való beszélgetés során mindig figyelek azokra a jelekre, amelyek a bal kamra elülső falának akut infarktusának kialakulására utalhatnak:

• Égő, nyomó fájdalom a szív régiójában. Sok páciensem úgy írta le a tünetet, hogy "beszorult egy satu" vagy "egy elefánt a mellkasára lépett". A szívinfarktus jellemzője a fájdalom besugárzása (terjedése) a bal karra, a nyakra, az állkapocsra vagy a lapocka alatt.
• A támadás időtartama meghaladhatja a 30 percet.
• Az alkalmazott tabletták hatástalansága. A pácienseim mindig tartanak otthon vérnyomáscsökkentő gyógyszereket, Nitroglicerint és Validolt. Szívinfarktus esetén ezek a gyógyszerek nem hoznak enyhülést.

A legtöbb páciensem egyértelműen jelzi a fájdalom pillanatát. A támadás gyakran stresszes helyzettel vagy túlzott fizikai erőfeszítéssel jár. A praxisomban azonban előfordultak olyan betegek is, akiknél provokáló tényező hiányában szívinfarktus alakult ki.

Atipikus megnyilvánulások

A fent leírt klinikai kép továbbra is klasszikus. Főleg elülső infarktusra jellemző. Azonban trombózissal járó lepedékrepedés azokban az artériákban is előfordulhat, amelyek a szív más részeit vérrel látják el.

A bal kamra alsó falának szívinfarktusa esetén a következő atipikus jelek kerülnek előtérbe:

1. Hányinger, hányás. Az egyik beteg elmesélte, hogyan evett egy nehéz ételt, és a hasi kellemetlenségei élesen növekedni kezdtek. Mielőtt segítséget kért, megivott 4 tabletta emésztést javító gyógyszert. A mentőcsapat inferior infarktust állapított meg.
2. Elszigetelt légszomj, amely hajlamos a tünet intenzitásának fokozására. Ebben az esetben a betegség asztmás "maszkjáról" beszélünk.
3. Gyengeség szédüléses epizódokkal. A betegek ritkán veszítik el az eszméletüket.
4. Az ischaemia fájdalommentes formája. A betegség kialakulásának viszonylag ritka változata. A beteg kizárólag gyengeségről és pihenési vágyról számolhat be.

Mindig elmondom pácienseimnek, hogy ha a fent leírt tünetek közül legalább egy jelentkezik, érdemes szakemberhez fordulni. A bal kamra alsó falában kialakuló szívrohamot meglehetősen könnyű kihagyni. Azonban értékes idő elvesztése után nem könnyű kezelni.

Diagnosztika

Ugyanígy diagnosztizálják az alsó, hátsó vagy elülső szívizominfarktust. Először mindig kórelőzményt veszek, és felmérem a beteg panaszait. Leggyakrabban a mellkasi fájdalom önmagában is elegendő a gyanúhoz.

A találgatás megerősítésére segédműszeres és laboratóriumi vizsgálatokat alkalmazok.

Instrumentális módszerek

Minden szívinfarktus diagnózisának alapja az EKG. Lehetetlen túlbecsülni az elektrokardiogram értékét IHD-ben. A technika lehetővé teszi, hogy papíron vagy képernyőn megtekinthesse a szív elektromos működésének legkisebb eltéréseit, amelyek mindig akkor fordulnak elő, ha a szívizom bizonyos részeinek vérellátása megsérül.

Lehetséges változtatások a filmen:

• az ST szegmens emelkedése (emelkedése) vagy depressziója (süllyedése) az izolinhoz képest;
• a T-hullám inverziója (a polaritás megváltozása az ellenkezőjére);
• mély és széles (kóros) Q hullám kialakulása.

Az EKG-n indirekt jelek láthatók, amelyek elülső infarktusra vagy a bal kamra másik falának károsodására utalhatnak.

A szívizom károsodásának helyének és mértékének tisztázása érdekében mindig a következő vizsgálatokat írom elő:

1. A koszorúerek angiográfiája. A kontrasztanyag koszorúerekbe való befecskendezése után a monitor képernyőjén látom az elzáródást, ami lehetővé teszi az ér átjárhatóságának gyors helyreállítását stenttel.
2. Echokardiográfia (Echo-KG). A szív ultrahangvizsgálata lehetővé teszi a szívizom érintett területének összehúzódásainak csökkenését vagy teljes hiányát (hipo- vagy akinézia).

Az esetek 98% -ában a fent leírt műszeres technikák elegendőek a végső diagnózis felállításához.

Laboratóriumi módszerek

A laboratóriumi vizsgálatok kiváló segítséget nyújtanak a betegség igazolásának korai szakaszában. A legmegbízhatóbb a troponin I vérvizsgálata. Ez utóbbi a kardiomiocitákban található fehérje. A szívizomsejtek halálával a troponin a véráramba kerül, ahol rögzíthető.Ha többet szeretne megtudni ennek módjáról, olvassa el a cikkben található linket.

További laboratóriumi vizsgálatok:

1. Általános vérvizsgálat. Szívinfarktus esetén megnőhet a leukociták száma, és megnőhet az eritrociták ülepedési sebessége (ESR).
2. Vérkémia. A C-reaktív peptid, AST, ALT mennyisége növekedhet.
3. Koagulogram. Az elemzés bemutatja a véralvadás funkcióját. Szívinfarktusban szenvedő betegeknél gyakran túl kifejezett.

A laboratóriumi vizsgálatok közül a kardiológusok többségéhez hasonlóan én is elsősorban troponin elemzést végzek. Más vizsgálatok másodlagos jellegűek.

Következmények és lehetséges szövődmények

A szívinfarktusban szenvedő betegek prognózisa mindig az orvos időben történő látogatásától függ. A támadás kezdete utáni első 2 órán belüli szakképzett segítségnyújtással a szívizom nekrózisának kialakulása valószínűsíthető. Hasonló prognózis érhető el a gyors trombolízisnek és a stentelésnek köszönhetően. Az emberek azonban gyakran elviselik a fájdalmat, remélik, hogy "magától elmúlik", ezáltal értékes perceket veszítenek, és megnövelik a lézió területét.

A betegség leggyakoribb szövődményei, amelyekkel gyakran találkozom:

1. A szív összehúzódási funkciójának romlása kudarc kialakulásával.
2. Különféle ritmus- és vezetési zavarok.
3. A szív krónikus aneurizma. Az érintett szívizom elvékonyodása miatt a falban dudor képződik, melyben vérrögök képződhetnek.

A szívroham legsúlyosabb következménye a halál. Megfelelő terápia és a körülmények sikeres kombinációja mellett azonban a betegek akár szívinfarktus után is akár évtizedekig jól élhetnek. Itt olvashat arról, hogy milyen gyógyszereket és mennyi ideig kell szednie a kórházból való kibocsátás után.