Kardiológia

A szív hátsó falának szívrohamának jellemzői, kezelése és következményei

Mindannyian számos szív- és érrendszeri problémával szembesülhetünk. Az egyik leggyakoribb betegség a szívinfarktus. De még az orvostudomány modern fejlettségi szintjével sem mindig lehetséges a patológia diagnosztizálása. Vannak a szív "néma" zónái, amelyeket nem lehet megjeleníteni, és ezekhez tartozik a bal kamra hátsó fala. Egy cikkben szeretnék beszélni az érkatasztrófa lefolyásának sajátosságairól ebben az anatómiai szegmensben.

Röviden az anatómiáról és élettanról

Először is próbáljuk meg kitalálni, mi a bal kamra hátsó fala. A szív egy üreges izmos szerv, amely a vért az egész testben keringeti. 4 kamrából áll: 2 kamrából és 2 pitvarból. Az izompumpa fő összetevője a bal kamra, amely oxigénben gazdag vérrel látja el a test minden szövetét.

A bal kamrai szívizom vastagsága körülbelül 2-3-szor nagyobb, mint a szerv más részei, átlagosan 11-14 mm. Ezért a szív ezen része nagy mérete miatt nagyobb mennyiségű vért igényel, amelyet a jobb koszorúéren és annak cirkumflex ágán keresztül kap. A friss oxigént szállító erek bármilyen károsodása gyorsan befolyásolja a funkcionális aktivitást, és a szívizomsejtek pusztulásához vezethet.

Tekintettel a fent leírt jellemzőkre, a szívinfarktus az esetek 99,9%-ában kizárólag a bal kamrát érinti.

A vaszkuláris balesetek körülbelül 10-15%-a a hátsó falon történik, amely az orvosok kényelmét szolgálja két fő részre osztva:

  • rekeszizom;
  • bazális.

A szívsebészek legújabb kutatómunkája, valamint személyes tapasztalataim lehetővé tették ennek a problémának a sürgősebbé tételét. Ha a bal kamra hátsó falán szívinfarktus alakul ki, akkor az EKG-n gyakorlatilag láthatatlan, gyakran az angina pectoris maszkja alatt rejtőzik. Ennek eredményeként a beteg nem kapja meg a szükséges terápiás intézkedések komplexumát. A szerv sejtjei továbbra is elpusztulnak, ennek számos káros következménye van a jövőben.

Szerencsére az esetek 60-70%-ában a szív hátsó falának infarktusa a szomszédos területek (posterior inferior, posterior septum, posterolateral) nekrózisával párosul, ami egyértelműen tükröződik az elektrokardiogram görbén.

Okoz

Valójában a koszorúerek károsodásához vezető tényezők hatalmas listája létezik, de a legjelentősebbek a következők:

  1. Érelmeszesedés. A legtöbb 60 év feletti embernél lipidanyagcsere-zavarok hátterében fordul elő (emelkedett összkoleszterin, LDL és TAG, csökkent HDL). Az erek falán kóros átfedések kialakulása következtében elzáródásuk következik be. Az állapotot tovább súlyosbítja a trombózisos tömegek ülepedése. Nem találkoztam olyan kardiológiai profillal rendelkező betegekkel, akiknek ne lennének e betegség jelei.
  2. A vérrögök vándorlása távoli helyekről. Hasonló jelenség a legjellemzőbb az alsó végtagok varikózisában szenvedőkre, sokkal ritkábban a hosszan tartó fizikai inaktivitás (súlyos szomatikus betegségek lefolyása) hátterében, trombocita-ellenes terápia hiányában. A középkorú és idős emberek általában nem figyelnek a lábak vénás ágyának változásaira. A vonzerejük miatt aggódó fiatal lányok azonban sokkal többet törődnek ezzel.
  3. Vaszkuláris görcs. Megtörténhet a központi idegrendszer rendellenességei (neurózisok, szisztematikus stressz) hátterében.

Az alábbi tényezők hajlamosítanak a szívinfarktus kialakulására:

  • artériás magas vérnyomás;
  • elhízás (30 kg/m2 fölé emelkedett BMI2);
  • fizikai inaktivitás (a WHO napi legalább 8000 lépés megtételét javasolja);
  • lipidprofil rendellenességek;
  • rossz szokások jelenléte (dohányzás, alkoholos italok és kábítószerek szisztematikus használata);
  • férfi nem;
  • életkor 45 évtől.

Önállóan értékelheti a kockázati tényezők jelenlétét. Ha a fentiek közül legalább 3 van, akkor a szív- és érrendszerből származó halálos szövődmények valószínűsége 2,5-szeresére nő. Még nem késő mindent megváltoztatni, és egészséges jövőt biztosítani magának.

Klinikai megnyilvánulások

Otthoni környezetben nagyon lehetséges gyanítani egy közelgő hátsó szívinfarktust és egyéb érrendszeri szövődményeket (például stroke vagy vérzés a szemgolyóban).

Általában olyan feltételek előzik meg őket, mint például:

  • hipertóniás válság;
  • instabil angina pectoris rohama (ischaemiás szívbetegség kórtörténetében);
  • aritmiás epizódok;
  • az általános állapot és a viselkedés változásai (hirtelen éles fejfájás, fokozott izzadás, gyengeség, hidegrázás).

Fájdalom

A szegycsont mögötti fájdalom és kényelmetlenség az egyetlen dolog, ami összeköt minden fejlett szívinfarktusban szenvedő embert.

A fájdalomnak sajátos jellemzői vannak:

  • időtartama több mint 15 perc;
  • lokalizáció a szegycsont mögött;
  • a nitroglicerin és más nitrátok hatásának hiánya;
  • a bal lapocka, a váll, az alkar és a kisujj besugárzásának lehetősége.

Rendkívül ritka, hogy "néma kép" derül ki, amikor a fájdalom teljesen hiányzik, de csak gyengeség és fokozott izzadás figyelhető meg.

Szakértői tanács

Fontos jel a fájdalom időtartama. A stabil terheléses angina soha nem olyan hosszú. Ha a szegycsont mögött több mint 15 percig kellemetlen érzés tapasztalható, sürgősen hívjon orvosi csoportot, mivel a szívsejtek már most is akut hipoxiát tapasztalnak, amely hamarosan visszafordíthatatlan stádiumba (nekrózisba) vezethet.

A szív funkcionális aktivitásának megsértése

A bal kamra hátsó falában fontos utak nem haladnak át, ezért ritmuszavarok nem jellemzőek, de néha előfordulnak (emlékezetem szerint ilyen helyzeteket még nem figyeltek meg). A szívizom jelentős tömegeinek kikapcsolásával a kis (légszomj, köhögés vércsíkokkal) és a nagy (lábak és testüregek ödémája, a máj méretének növekedése) pangásos jelenségei, a bőr sápadtsága a distalis részeken kékes árnyalattal) körbejárja a vérkeringést.

Diagnosztika

A diagnózis alapvető módszere az elektrokardiográfia.

Az akut bazális izolált miokardiális infarktus általában semmilyen körülmények között nem mutatható ki. A hátsó fal diafragmatikus részének veresége közvetett jelekből ismerhető fel. A vaszkuláris patológia szakaszaira jellemző EKG-változások (akut, akut, szubakut, hegesedés) hiányoznak.

Tehát az orvos a következő kritériumok szerint gyanítja a szívroham jelenlétét:

  • az R hullám amplitúdójának növekedése V-ben1 és V2;
  • az S hullámok mélységének csökkenése 1 és 2 mellkasi vezetékben;
  • az S és R hullámok feszültsége az első két vezetékben azonos;
  • az R-hullám bifurkációja (gyakran jobb oldali köteg ág blokkjaként diagnosztizálják);
  • a T hullám felemelése V1-V-ben

Az orvosoknak szóló nemzeti irányelvek leírják a kisfokális rekeszizom infarktus lehetőségeit jellegzetes kóros Q-hullám megjelenésével és az ST szegmens megemelkedésével. A személyes gyakorlatban azonban soha nem lehetett ilyen változásokat rögzíteni a kardiogramon, bár a klinika jelen volt.

Műszeres diagnosztika

Az Echo-KG-t a szívfal diszfunkciójának megállapítására használják. Az ultrahanghullámok nagy pontossággal feltárják a szívizom hipo- vagy akinéziás területeit, ami lehetővé teszi bennük nekrotikus vagy már cicatriciális átalakulások gyanúját.

A koronográfiát széles körben használják a koszorúerek elzáródásának helyének meghatározására.A kontrasztanyag beadása után röntgenfelvételek sorozata készül, amelyen jól láthatóak a szűkülő területek.

Laboratóriumi diagnosztika

A diagnózis megerősítéséhez a következők vehetők igénybe:

  1. Teljes vérkép (megnövekedett leukocitaszám és ESR);
  2. Troponin teszt - a szív vagy bármely vázizom nekrózisa esetén fokozódik. A hátsó fal elváltozása mindig jelentéktelen, ezért előfordulhat, hogy a troponinszint nem emelkedik, ami diagnosztikai hibákhoz vezet.

Mindkét módszer csak 6-7 óra elteltével teszi lehetővé a szívinfarktus megerősítését. Az aranyablak pedig, amelyen keresztül az elzáródás oka megszüntethető és az "alig élő" szívizomsejtek helyreállíthatók, már csak 3 óra. Rendkívül nehéz választás, nem? Az Echo-KG és más rendkívül informatív módszerek (MRI) nem állnak rendelkezésre minden egészségügyi intézményben.

Sürgősségi segítség

Ha találkozik szívinfarktuson átesett személlyel, az eljárás a következő lesz:

  1. Azonnal hívjon mentőt.
  2. Fektesse a beteget az ágyra, felemelve a test fejét.
  3. Biztosítson friss levegőt (nyitott ablakok).
  4. Könnyítse meg a légzést (vegye le a szűk felsőruházatot).
  5. 5 percenként adjon be bármilyen nitro-gyógyszert ("nitroglicerint") a nyelv alá, miközben az új adag beadása előtt mérje meg a vérnyomást és a pulzusszámot. Ha pulzusa 100 ütés/perc fölé emelkedik, vagy vérnyomása 100/60 mm alá esik. rt. Művészet. a terápia leáll.
  6. Javasoljuk az "acetilszalicilsav" (0,3 g) lenyelését.

Nem szabad megkísérelni a koszorúér-fájdalmat hagyományos fájdalomcsillapítókkal megszüntetni. Megakadályozhatja-e a fájdalomcsillapító a szívsejtnekrózist? Ezenkívül a klinikai kép törölhető, ami megnehezíti a diagnózist.

Kezelés

Közvetlenül a diagnózis felállítása után sürgősségi terápiát végeznek a következő gyógyszerekkel:

A gyógyszer neveDózis

Aszpirin (ha korábban nem adták)

0,3

Metoprolol

0,0250

morfium 1%

1 ml

Heparin

Akár 4000 egység

Clopidogrel

0,3

Oxigénterápia (40% O2)

Amíg a szívelégtelenség jelei meg nem szűnnek

A beteget sürgősen kórházba helyezik a kardiológiai profil intenzív osztályán. Szisztémás vagy helyi trombolízist végeznek (ha kevesebb, mint 6 óra telt el a betegség kezdete óta). Hosszú távon stentelés vagy koszorúér bypass beültetés javasolt.

A terápia fő területei a következők:

  1. A ritmuszavarok megelőzése. Béta-blokkolókat (Metoprolol, Carvedilol, Bisoprolol), kalciumcsatorna antagonistákat (Amlodipin, Verapamil, Bepridil) alkalmaznak.
  2. Vérlemezke- és véralvadásgátló terápia (Clopidogrel, Ksarelto, Pradaxa).
  3. A fájdalom tüneteinek enyhítése.
  4. Statinoterápia (Rosuvastatin, Atorvastatin, Simvastatin).

Komplikációk

A szívroham következményei jelentősek lehetnek. Általában több életfenntartó rendszert érint egyszerre.

Szív elégtelenség

Az elhalt szívsejtek már nem képesek teljes térfogatban vért pumpálni. A folyadék elkezd aktívan átjutni az érrendszerből a környező szövetekbe, többszörös ödéma kialakulásával. A szervek hipoxiában szenvednek, amelynek hátterében dystrophiás változások gócai képződnek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az agy veszi el először a találatot (minden funkcióban csökken: figyelem, memória, gondolkodás stb.). Vannak eszméletvesztési epizódok, szédülés, tántorgás járás közben.

A legveszélyesebb a tüdőödéma. Lehet akut (azonnal jelentkezik) vagy krónikus (több nap vagy hónap alatt felépül). A váladék elkezd beszivárogni a páros szerv alsó részeibe, aminek következtében nagyszámú alveolus megszűnik ellátni a légzési funkciót.

IHD progresszió

Mint tudják, testünk széleskörű alkalmazkodóképességgel rendelkezik. A hatékony szívszövet hipertrófián (izomtömeg-gyarapodás) megy keresztül, ami jelentősen megnöveli a szükséges oxigén mennyiségét, de a koszorúérágy fennmaradó szegmenseinek funkcionalitása nem korlátlan. Az anginás rohamok gyakorisága nő, kifejezettebbé és elhúzódóbbá válnak. 3-5-szörösére növekszik a szívinfarktus újbóli kialakulásának kockázata.

Szívizom remodelling

A nem megfelelő terhelés és a szívizom hipertrófia hátterében néhány év elteltével kitágulás figyelhető meg - a falak elvékonyodása kidudorodással - aneurizmák. A következmény mindig ugyanaz - szövetrepedés szívtamponáddal (vér kiömlése a szívburok üregébe). Ez a szövődmény 10 betegből 8-nál végzetes.

Előrejelzés

A szív hátsó falának infarktusának prognózisa a sürgősségi segítség hiánya miatt a fejlődést követő első órákban feltételesen kedvezőtlen. Fokozatosan növekszik a szívizom diszfunkciója, ami végül egy személy halálához vezet. A nemkívánatos következmények elkerülése érdekében minden tőle telhetőt meg kell tennie a szívroham megelőzése érdekében, különösen, ha veszélyben van.

Az aneurizma kialakulásának folyamata

Klinikai eset

Befejezésül egy érdekes esetet szeretnék idézni személyes tapasztalatból, amely bizonyítja a bal kamra hátsó falának ischaemiás elváltozásainak felismerésének összetettségét.

D. beteg, 66 éves. Akut koszorúér-szindróma diagnózissal többször is felvették kardiológiai osztályunkra mentőautóként. Referenciaként szeretném elmondani, hogy ez a kifejezés két patológiát jelent. Ez szívinfarktus és instabil angina pectoris epizódja. Csak a kivizsgálás (EKG, troponin teszt) után kerül sor a pontos nozológiai készletre.

A pácienst a szegycsont mögötti, 35-50 percig tartó fájdalom panaszai zavarták. Minden alkalommal vizsgálatot végeztünk (EKG, KLA, troponin teszt), amely nem mutatott nekrózis jeleit. Használt "Nitroglicerin" 1% -os oldat formájában, "Aspirin".

Sajnos néhány napja a beteg meghalt egy autóbalesetben. A boncolás során kiderült, hogy a beteg élete során 3 kis gócú szívinfarktuson esett át, amit a hátsó koszorúér körkörös ágának elváltozása okozott. Több mint 2 év telt el az utolsó óta.

Így a bal kamra hátsó falának infarktusa a modern kardiológia kolosszális problémája az időben történő diagnózis lehetőségének szinte teljes hiánya miatt. Bár egy ilyen vaszkuláris szövődmény rendkívül ritka, kialakulásának valószínűségét nem lehet figyelmen kívül hagyni. A profilaxis alapja mindig az egészséges életmód és bármely betegség megfelelő kezelése (különösen a szív- és érrendszer részéről).