A szívfrekvencia variabilitásának elemzése egy összetett mutató, amely lehetővé teszi a kardiovaszkuláris és a neurohumorális rendszerek funkcionális kapcsolatának felmérését. Mindenekelőtt a technikát az egészséges emberek funkcionális képességeinek felmérésére használják. A HRV-vizsgálatot széles körben használják sportolók és űrhajósok vizsgálatára. Ennek ellenére ez a módszer jól bevált a szív- és érrendszer funkcionális rendellenességeinek korai diagnosztizálásában. Ennek az eszköznek további előnyei az egyszerűsége (szemben a Holter EKG-val) és alacsony költsége.
Miért jelenik meg a ritmusváltozékonyság és mi ez?
Egyszerűen fogalmazva, a pulzusszám változékonysága a szisztolés közötti intervallumok változása, amely külső és belső tényezők hatására jelentkezik. Ezt a mutatót a szívösszehúzódások periódusainak egy bizonyos időtartamon keresztüli időtartamának tanulmányozásával mérik. Általában elektrokardiográfiás adatokat használnak erre, nevezetesen az R hullámok (vagyis az EKG legmagasabb csúcsai) közötti távolságot.
Az R-R intervallumok mérése mellett az N-N vizsgálatot is alkalmazzák - a normál összehúzódások közötti intervallumokat. Ez különösen fontos, ha a betegnek szívritmuszavarai vannak.
Köztudott, hogy az ember nyitott rendszer. T. a külső vagy belső környezet bármely változása a szervek és sejtek működésében tükröződik. Ez a változékonyság alapja - az életjelek változékonysága bizonyos tényezők hatására.
Ebből a szempontból a szív nagyon érzékeny szerv. Munkája nagymértékben függ az ember általános állapotától, különösen az idegrendszertől és az endokrin rendszertől.
A szervezet működésében bekövetkezett változások észlelésével az idegrendszer ennek megfelelően szabályozza a szív tevékenységét. A szimpatikus rész növeli a szívfrekvenciát, növeli a szívizom összehúzódásainak erejét. A vagus ideg viszont ellenkező módon működik - csökkenti az említett mutatókat.
A légzőrendszernek is van bizonyos befolyása. Tehát az inhaláció során a paraszimpatikus működés gátolt, és tachycardia lép fel. Éppen ellenkezőleg, kilégzéskor a központi idegrendszer szimpatikus részének tónusa csökken. Ez a jelenség a légúti aritmiák alapja.
Így a HRV elemzése lehetővé teszi a szívműködésben bekövetkezett változások és ebből adódóan a szabályozó rendszerek működésében fellépő zavarok azonosítását.
Diagnosztikai módszerek
A technika egyszerűsége ellenére általában kórházi környezetben használják. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy szigorúan ellenőriznie kell a test terhelését. Csak ebben az esetben lehet pontos következtetéseket levonni a szív állapotáról és a különféle ingerekre adott válaszáról.
A variabilitás diagnosztizálásának számos módja van.
A regisztráció időtartamától függően:
- rövid távú - legfeljebb 5 percig (tömeges vagy ambuláns vizsgálatokhoz használják);
- közepes időtartam - legfeljebb 2 óra (funkcionális tesztekkel);
- órák és napi nyilvántartások (műtétek alatt és intenzív osztályokon használják).
Leggyakrabban ötperces felvételeket használnak.
A céloktól függően vannak:
- párhuzamos tanulmányok (orvosi ellenőrzés eszközeként, például műtét során);
- specializált (a funkcionális diagnosztikában az egész szervezet vizsgálatára szolgál).
Ami az elemzési módszereket illeti, itt is jelentős arzenál van.
- A statisztikai módszerek az R-R és N-N rések közvetlen mérése, majd olyan értékek meghatározása, mint az intervallumok szórása vagy a variációs együttható.
- A geometriai módszerek (variációs pulzusszám monitorozás) a kapott adatok valószínűségi jellemzőinek kiszámításából és grafikus hisztogramok felépítéséből állnak.
- A korrelációs ritmográfia a kardiointervallumok sorozatának grafikus megjelenítése. Ebben az esetben jól láthatóvá válik a szív elvesztése, vagy fordítva, további összehúzódások.
- A spektrális módszerek lehetővé teszik a pulzusszám különböző frekvenciamutatóinak meghatározását. Ez lehetővé teszi a szabályozó szervek hatásának tanulmányozását. Emlékeztetni kell azonban arra, hogy az aritmiák jelenléte jelentősen torzíthatja az elemzés eredményeit.
További akciótaktika
Fontos megjegyezni, hogy a pulzusszám változékonyságának értékei nemcsak az egészségi állapottól, hanem sok más tényezőtől is függenek:
- nem (általában magasabb a nőknél);
- életkor (időseknél a szívvezetési rendszer egyes paraméterei csökkennek);
- súly (az elhízás hozzájárul a változékonyság csökkenéséhez);
- sportolni (egy képzett személy nagy variabilitási tartalékokkal rendelkezik);
- érzelmi állapot (rontja a teljesítményt).
Ezenkívül a HRV-t negatívan befolyásolják az alvászavarok, az étkezési zavarok, bizonyos gyógyszerek szedése és a szennyezett környezet. Általában minden, ami megzavarja a szervezet működését, különösen annak szabályozó rendszereit.
A ritmus változékonysága élesen csökken egyes akut patológiákban:
- ischaemiás szívbetegség (beleértve a miokardiális infarktust is);
- artériás magas vérnyomás;
- az agyi keringés akut rendellenességei (stroke);
- Parkinson kór.
Kisebb mértékben a mutató csökken a krónikus betegségekben:
- túledzés szindróma;
- kezdeti fokú krónikus szívelégtelenség;
- sclerosis multiplex;
- ortosztatikus magas vérnyomás;
- metabolikus kardiomiopátiák (diabetes mellitusszal, fertőző és autoimmun betegségekkel);
- alkalmazkodási zavar.
Ígéretes lehet ennek a technikának a magzattal és újszülöttekkel kapcsolatos alkalmazása a hirtelen halál szindróma kockázatának felmérésére.
Következtetéseket
A pulzusszám változékonyságának vizsgálata egyszerű és megbízható módszer a legfontosabb szervrendszerek állapotának tanulmányozására.
A technika alacsony költsége lehetővé teszi tömeges szűrővizsgálatok alkalmazását a látens patológiák korai szakaszában történő azonosítása érdekében. A sportban és az űrhajózásban elterjedt alkalmazása hangsúlyozza ennek a gyógyszernek a megelőző jellegét, amely megfelel az orvostudomány modern irányzatainak.
Ha ezt a mutatót megsértette, ez nem jelenti a kezelés szükségességét. Próbáljon ki olyan egyszerű gyógymódokat, mint a sport és a kikapcsolódás. A szívfrekvencia variabilitása azonban drámaian csökkenhet egyes akut patológiákban, például szívinfarktusban vagy stroke-ban.