Torokbetegségek

A torokrák tumormarkere

A rosszindulatú daganat kezelésének hatékonysága függ annak elhelyezkedésétől, szövettani formájától, valamint a betegség stádiumától. A diagnózis korai szakaszban történő tisztázása előfeltétele a kezelés időben történő megkezdésének és az optimista előrejelzéseknek. Különösen nehéz a torokrák korai diagnózisa, amikor a daganat klinikai tüneteit más gyulladásos folyamatok takarják. A korai diagnózis módszerei közé tartozik a megfelelő tumormarker meghatározása a vérben. Mivel a markerek a szervezetben előforduló különféle kóros folyamatokat képesek jellemezni, fontos tisztázni, hogy melyik tumormarker mutat torokrákot, és vizsgálatot kell végezni.

Elemzés és értelmezés

A tumormarkerek olyan vegyi anyagok, amelyeket a szervezet szintetizál. Némelyikük folyamatosan képződik a szervezetben, mások - csak sejtmutációval, azaz rosszindulatú daganat kialakulásával. Ezek az anyagok érdekesek az onkológia számára. Ezeknek a kémiai vegyületeknek a vérben történő meghatározása ígéretes módszer a daganatos folyamatok korai diagnosztizálására.

Miután a rákos sejt tumormarkereket fejleszt ki, ezek egy része a véráramba kerül, ami lehetővé teszi, hogy ott kimutathatóak legyenek. Az ilyen tumormarkerek mennyiségileg vagy minőségileg eltérhetnek az egészséges sejtek által termelt anyagoktól. Ezen alapul a diagnosztikai technika.

Az összes jelenleg ismert tumormarker nem specifikus egyetlen szervre sem. Ez a kutatás hibája. A tumormarker meghatározása nem egy adott lokalizációjú daganat megbízható specifikációja.

Az elemzés értelmezését más vizsgálatok eredményeivel, a klinikai képpel és egyéb tényezőkkel összefüggésben kell elvégezni.

A torokrákban a leginformatívabb tumormarkerek az SCC, CYFRA 21-1, ahol az SCC a laphámsejtes karcinóma antigénje, a gége rosszindulatú elváltozásainak leggyakoribb formája, a CYFRA 21-1 bármely onkológiai folyamat markere. Normális esetben az SCC szintje a vérben legfeljebb 1,5 ng / ml. Ha a vérvizsgálat ennek a mutatónak a növekedését mutatja, ez a laphámsejtes karcinóma jelenlétét jelzi bármilyen lokalizációjú szervezetben. A gége vagy más, laphámmal bélelt szerv érintett lehet.

Ezen elemzés értelmezésére és a folyamat lokalizációjának tisztázására csak az egyéb vizsgálatok eredményein alapuló, meglévő feltételezéseket, a betegek panaszait figyelembe véve lehetséges. Ezenkívül a szervezetben előforduló súlyos betegségekben a tumormarker szintjének növekedése is megfigyelhető. A mutató felső határának enyhe túllépése jellemző olyan szomatikus betegségekre, mint pl

  • tuberkulózis;
  • a bőr ekcémája;
  • a máj és a vesék patológiája.

A torokrákra nagyon jellemző a 2ng/l tartományba eső vizsgálati eredmény. A dinamika értékeinek 3 ng / l-ig történő növekedése a terápiás intézkedések hatástalanságát és a daganatos folyamat folyamatos fejlődését jelzi. Ugyanezek az eredmények úgy értelmezhetők, mint a nem kellően radikális sebészeti beavatkozás, ami azt jelzi, hogy a daganatot nem távolították el teljesen. A leginformatívabb SCC-vizsgálat célja a betegség visszaesésének tisztázása és a terápia hatékonyságának nyomon követése.

A CYFRA 21-1-et hasonlóan vizsgálják. Normális esetben ennek a tumormarkernek a mutatói nem haladhatják meg a 2,3 ng / l-t. A torokrák kialakulásával ez a szám eléri a 3,5 ng / l-t. Ha a metasztázisok távoli szervekben alakulnak ki, akkor ez meghaladja az 5 ng / l-t. Ez az elemzés megmutathatja a kemoterápia, a sugárterhelés vagy a műtét hatékonyságát.

Módszertan

A tumormarkerek mennyiségi tartalmára vonatkozó vérvizsgálathoz bizonyos követelmények vonatkoznak. A tanulmány rendkívül érzékeny. A norma feletti ingadozások megfigyelhetők azoknál az alkoholizmusban szenvedő betegeknél, akik hosszú ideig dohányoztak. A lehetséges hiba csökkentése érdekében bizonyos diagnosztikai követelményeknek kell megfelelni:

  • a beteg a vizsgálat előestéjén nem fogyaszthat alkoholos italokat és nem dohányozhat;
  • az elemzést reggel üres gyomorban veszik;
  • az eredmények értelmezését a beteg kezelőorvosának kell elvégeznie.

Figyelembe kell venni, hogy a meghatározott tumormarker normájának határai a különböző módszerekben eltérőek lehetnek.

Minden laboratóriumnak fel kell tüntetnie az elfogadható számszerű határokat az eredménylapokon.

A tumormarker meghatározása nem nyilvánosan elérhető tanulmány. A kerületi poliklinikák laboratóriumai nem rendelkeznek a kutatáshoz megfelelő eszközökkel. Ráadásul ennek az elemzésnek a költsége még nem megfizethető a lakosság minden kategóriája számára. Tekintettel arra, hogy a bemutatott eredmény nem diagnózis, és a beteg állapota további kutatást igényel, a tumormarkerek nem használhatók megelőző vizsgálatként. Céljuk a kezelés eredményének nyomon követése, a betegség visszaesésének megállapítása.

Megelőző kutatás

Vannak más vizsgálatok is, amelyek könnyebben hozzáférhető formában lehetővé teszik az onkopatológia jelenlétének gyanúját a betegben. Ezek közé tartozik az általános vérvizsgálat, amely szerepel a kötelező vizsgálatok listáján a beteg bármely rutinvizsgálatához, orvosi vizsgálatokhoz, kórházi kezeléshez.

A rosszindulatú folyamat kialakulását a szervezetben az ESR növekedése, a leukocitózis és a vérszegénység kialakulása bizonyítja. Mindezek a jelek a szervezet más folyamatait is jellemezhetik. Lehetnek gyulladásos természetűek, vagy egy adott kórokozó hatása miatt alakulhatnak ki. Ha ilyen eredményeket találnak, a panaszok és az anamnézis alapján a beteget kivizsgálásra kell küldeni egy megfelelő szakorvoshoz a diagnózis tisztázása és a rosszindulatú folyamat kizárása érdekében.