A fülszag okai és kezelése

A fülből származó szag egy olyan tünet, amely fertőző betegség kialakulását jelzi, amelyet a külső vagy a középfül nyálkahártyájának gyulladása kísér. A hurutos folyamatok provokátorai olyan kórokozók, amelyek tubuláris, hematogén vagy dobhártya útján hatolnak be a hallóanalizátorba.

Leggyakrabban a fülpatológia kialakulásával további tünetek figyelhetők meg, amelyek az érintett szövetek destruktív változásait jelzik: hipertermia, fejfájás, váladék felhalmozódása a külső hallójáratban, halláskárosodás, viszketés stb. A kórokozó flóra fejlődése miatt kellemetlen rothadó szag keletkezik a gyulladásos gócokban. Az ENT-betegség idő előtti kezelése a jólét romlásával és szövődmények megjelenésével jár.

Etiológia

Kóros folyamatok hiányában a fülkagyló és a külső hallójárat nem szagol. Ritka esetekben a szervezetben végbemenő hormonális változások során finom kénszag árad a fülből, ami a hallójárat porcos részében található külső váladékmirigyek működésének köszönhető. Miért büdös a fül?

A szag megjelenése gyakran társul a gyulladás kialakulásához, amelynek provokátorai lehetnek:

• torokgyulladás;
• gégehurut;
• krónikus rhinitis;
• mandulagyulladás;
• orrpolip;
• másodlagos immunhiány;
• károsodott kénkiválasztás.

A rothadó szag megjelenése mindig annak köszönhető, hogy a hallószerv szöveteiben gennyes gyulladás van jelen.

A szervezet reaktivitásának csökkenését nemcsak a hormonális változások okozhatják, hanem a rossz higiénia vagy a hormonális gyógyszerekkel való visszaélés is. A helyi immunitás csökkenése patogén mikrobák, vírusok vagy gombák aktív fejlődéséhez vezet, amelyek gyulladásos folyamatokat váltanak ki a szövetekben.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

A legtöbb esetben a fülből származó kellemetlen szagot a betegek nem tekintik oknak arra, hogy otolaryngológushoz forduljanak. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy egy tünet fellépése mindig a hallásszerv kóros folyamatainak kialakulását jelzi. Ne halassza el a fül-orr-gégészeti orvos látogatását, ha egy adott aroma megjelenését a következő jelek kísérik:

• súlyos viszketés;
• fejfájás;
• rossz közérzet;
• fülzúgás;
• halláskárosodás;
• a hallójárat duzzanata;
• a bőr hámlása a fülben;
• fájdalmas érzések a tragus tapintásakor.

Csak egy hozzáértő szakember tudja meghatározni az ENT-betegség típusát és a további kezelési rendet. Az antibakteriális és gombaellenes szerekkel végzett öngyógyítás pontos diagnózis nélkül a pH-szint csökkenését idézheti elő a hallójáratban, ami negatívan befolyásolja a helyi immunitást.

Otitis externa

A probléma egyik leggyakoribb oka az otitis externa. Az ENT-betegséget hurutos folyamatok kialakulása jellemzi a fülkagyló lágy és porcos szöveteiben és a külső hallójáratban. A patológia kórokozói lehetnek staphylococcusok, streptococcusok, Pseudomonas aeruginosa, Proteus stb. A fertőzés a bőr mechanikai károsodásával, a fülbe jutó folyadékkal, szennyezett fejhallgató vagy hallókészülék viselésével következik be.

Fontos! Az otitis externa késői kezelése a fülhártya gyulladásához és miringitis kialakulásához vezet.

A forralás kinyitásakor (korlátozott középfülgyulladás) kellemetlen szag jelenik meg a fülből, ami a gennyes váladék kiáramlásának köszönhető. A tályogok általában a hallójárat mélyén helyezkednek el, így szemrevételezéssel nem láthatók. Diffúz középfülgyulladás esetén a bűzös váladékkal teli hólyagok nemcsak a hallójáratban, hanem a fülüregben is lokalizálódnak. Spontán kinyílásuk a kellemetlen szag súlyosbodásához vezet.

Otomikózis

Gyakran a fül-orr-gégészhez fordulnak a fül-orr-gégészhez a fülszag, viszketés, torlódás és halláscsökkenés panaszai. A tünetek gombás középfülgyulladás (otomycosis) kialakulására utalnak, melynek kórokozói élesztőszerűek és penészgombák, mint az Aspergillus, Candida vagy Penicillium. A gombás fertőzés kialakulását a következők provokálhatják:

• fülsérülések;
• hipovitaminózis;
• hormonális egyensúlyhiány;
• trauma a hallójáratban;
• szomatikus betegségek;
• posztoperatív szövődmények.

Cukorbetegeknél az otomycosis sokkal gyorsabban fejlődik ki, a szervezet csökkent ellenállása miatt.

A szövetek patológiás elváltozásainak előjele a kellemetlen szag, amely akkor jelenik meg, amikor savós vagy gennyes váladék szabadul fel a hallójáratból. A patológia progressziójának szakaszában a dobhártya érintett, ami mycoticus myringitis kialakulásához vezethet. A gombaellenes terápia idő előtti áthaladása perforált lyukak kialakulásához vezet a fülmembránban, ami tele van a középfül üregében lévő nyálkahártya károsodásával.

Myringitis

Miért büdös a fülem? A kellemetlen szag kialakulása gyakran a fülhártya gyulladásával jár. A szövetekben bekövetkező pusztító változások elkerülhetetlenül ahhoz vezetnek, hogy a fülcsatornába szúrós szagú vérváladék távozik. Az általános fertőzések (mandulagyulladás, influenza), a külső fül mechanikai és kémiai sérülései vagy a szepszis provokálhatják a fül-orr-gégészet betegségeinek kialakulását.

A hurutos folyamatok kialakulásával a membránon váladékkal telt bullák (vezikulák) képződnek. A fertőző ágens típusától függően a váladék halszagú vagy rothadó szagú lehet. A buborékok felnyílása során a tartalom a külső fülbe jut, aminek következtében a beteg kellemetlen szagot érez. A következő tünetek jelzik a miringitis kialakulását:

• lövő fülfájdalmak;
• véres váladékozás;
• a dobhártya hiperémiája;
• enyhe halláskárosodás;
• a parotis nyirokcsomók megnagyobbodása.

A fülcseppek alkalmazása előtt a miringitisz gyanújában szenvedő betegeket fül-orr-gégész differenciáldiagnosztikai vizsgálatának kell alávetni.

Gennyes középfülgyulladás

A szakértők szerint az ember füléből bűzös szagot gyakran a középfül üregében kialakuló gennyes gyulladás okozza. A fülpatológiát a gyulladásos folyamatok akut vagy krónikus lefolyása jellemzi a dobüreg és az Eustachianus cső nyálkahártyájában, valamint a mastoid folyamat csontszerkezeteiben. Leggyakrabban a fertőző ágensek behatolnak a hallószervbe tubuláris módszerrel a kórokozók kialakulásával a nasopharynxben.

Túlzott mértékű nyálkahártyás váladékozás esetén nem zárható ki a belső fül fertőzése, amely tele van labirinthitis kialakulásával.

A betegség előrehaladtával a gyulladásos gócokban polimorfonukleáris leukociták, patogén baktériumok és limfoid sejtek infiltrátumai jelennek meg. A gennyes tömegek túlzott nyomása a fülmembránon perforált lyukak kialakulásához vezet (perforációs szakasz). Amikor a kóros váladékot a hallójáratba evakuálják, rothadó szag keletkezik.

Gyógyszeres kezelés

A fülből származó szag az emberekben kizárólag akkor fordul elő, ha kóros változások következnek be a halláselemző szöveteiben. A tünet megszüntetése érdekében meg kell szüntetni az előfordulásának kiváltó okát. A fülpatológiák komplex kezelése olyan szisztémás és helyi gyógyszerek alkalmazását jelenti, amelyek kifejezett antiflogisztikus, antimikrobiális és antimikotikus tulajdonságokkal rendelkeznek.

A gombás, vírusos és bakteriális fertőzések kezelésére szolgáló farmakoterápia keretében a következőket alkalmazzák:

1. fülcseppek ("Uniflox", "Garazon", "Anauran") - helyi készítmények, amelyek hozzájárulnak a patogén flóra elpusztításához a sérülésekben és a fájdalom enyhítésében;
2. szisztémás antibiotikumok (Cefprozil, Amoxicillin, Cefdinir) antimikrobiális szerek, amelyek kifejezett bakteriosztatikus hatással rendelkeznek. Megszüntesse a gennyes gyulladás helyi megnyilvánulásait a hallásszervben;
3. gombaellenes szerek ("Clotrimazol", "Candibiotic", "Amphotericin") - elpusztítják a gyulladásos folyamatokat kiváltó penész és élesztőszerű gombák sejtszerkezetét;
4. gyulladásgátló szerek ("Betametazon", "Fenazon", "Dexametazon") - a hisztamin, szerotonin stb. szintéziséből származó mediátor reakciók kaszkádjának blokkolói. Gyorsan enyhíti a duzzanatot és a gyulladást az érintett nyálkahártyákon;
5. helyi érzéstelenítő gyógyszerek (Xylocaine, Naropin, Ubistezin) - csökkentik az idegsejtek érzékenységét, ezáltal enyhítik a fájdalmat.

Ha a betegnek kellemetlen szaga van a fülből, ez kóros váladék jelenlétét jelzi a külső hallójáratban. A fül öblítéséhez és ennek megfelelően a tünet megszüntetéséhez a "hidrogén-peroxid" és a "Burov-folyadék" használható, de csak hígított formában. Az oldatok fertőtlenítő hatásúak, ami elősegíti a helyi immunitás növelését és a gyulladás visszafejlődését.

A fülben a hurutos folyamatok időben történő felismerése és megszüntetése megakadályozhatja a vezetőképes halláskárosodás, a mastoiditis és más súlyos koponyaűri szövődmények kialakulását. A gyógyszeres kezelés mellett a szakértők fizioterápiát javasolnak, amelynek célja az érintett szövetek regenerációs folyamatainak felgyorsítása.