Az aortabillentyű szerkezete és működése

Aortabillentyű készülék, funkciója

Az aortabillentyű (AK) elválasztja a bal kamrát az aortától, megakadályozva a vér visszaáramlását a diasztoléba (miokardiális relaxációs fázis). Másik neve - Hold - a szerkezeti jellemzőket tükrözi, mivel az AK-t három domború zseb (szárny) alkotja.

Anatómia

Az AK az ér kezdeti szakaszában található - az aorta izzójában, amely a mellkasra vetül a szegycsont közepén, a harmadik bordák porcai között.

Az AK szerkezete nagyon összetett, a szelep a következőkből áll:

• három holdszárny (vagy szárnyak);
• rostos gyűrű;
• népbiztos.

Néha Valsalva sinusokkal és Henle háromszögekkel egészül ki. Ezek az elemek anatómiailag nem tartoznak az aortához, hanem részt vesznek a szerkezet munkájában.

Az annulus fibrosus kötőszöveti kötegekből áll, amelyeket kollagén és rugalmas rostok alkotnak. Az elem képezi a határt a kamra és az aortaburok között, a szórólapok rögzítési pontja.

A lengéscsillapítók az AK fő funkcionális részei. Alakjukban olyan zsebekre hasonlítanak, amelyek az aorta falaiból nyúlnak ki, alapjuk a rostos gyűrűhöz kapcsolódik. Mindegyik szelep szabad széle kissé megnyúlt, és a végén Arrancius csomót tartalmaz.

Három szárny van: jobb, bal és hátsó. Mindegyikkel szemben találhatók a Valsalva úgynevezett sinusai (vagy melléküregei) - a szívizomot tápláló koszorúerek bejárati kapuja.

Commissures - a csappantyúk éleinek érintkezési vonalai a szelepek zárásának pillanatában. A szív normális tevékenysége nagymértékben függ artikulációjuk sűrűségétől.

Szövettan

Az összes billentyű, beleértve az aortabillentyűt is, az endocardiumból - a szív belső béléből - áll, amely főként hámsejtekből áll. Azonban minden szerkezetnek megvannak a maga sajátosságai:

1. Az annulus fibrosust kötőszövet alkotja, amely bizonyos merevséget és sűrűséget ad. Az ilyen szerkezet szükségességét az elem nagy hemodinamikai terhelése okozza.
2. A szárnyakat három kötőszövetréteg alkotja: rostos (vagy aorta), szivacsos és kamrai. Nagy mennyiségű kollagént és kis mennyiségű elasztint tartalmaznak. Kívül minden szórólapot vékony endothel membrán borít.
3. A Valsalva sinusok fala vékonyabb az aortához képest. Ez utóbbi két rétegből áll: az intimából és a médiából. A szív felé a kollagén csökken, az elasztin pedig nő.

Az embriogenezis során az AK a mesenchymából fejlődik ki, mint a bal kamra összes szövete.

Fiziológia

Az AK élettani jelentősége óriási, hiszen a billentyű szabályozza a vér normál áramlását a kamrából a nagykör rendszerébe, amely az egész szervezetet táplálja. Ezenkívül a megfelelő billentyűzárás részt vesz a koszorúerek feltöltésében.

A szelep passzívan működik, a szívből érkező vér hatására. Az egész folyamat két szakaszra oszlik - a szárnyak nyitásának és zárásának időszakára.

A nyitó szakasz több szakaszból áll:

1. Előkészítő. Ebben a pillanatban a szív az izovolumetrikus (a kamra állandó mérete és térfogata) összehúzódásának fázisában van. Ebben az esetben az összes szelep zárva van, és a bal kamra izomfeszülése során a nyomás gyorsan emelkedik. Ezenkívül az aortagyök kitágul, aminek következtében a szárnyak még azelőtt elkezdenek kinyílni, hogy mindkét oldalon nyomáskülönbség keletkezne.
2. Gyors nyitás abban a pillanatban kezdődik, amikor a kamrában a nyomás meghaladja az aortában lévő értéket, majd a vér kiáramlik a szívből, átnyomva a szárnyakat.
3. Nyitási csúcs egybeesik a gyors kilökődési fázissal. A szárnyak ebben az időben szorosan a Valsalva melléküregeihez vannak nyomva, a lumen megközelíti a kör alakját.

A zárási időszak két szakaszból áll:

1. Fenntartható felfedezés a lassú kilökődési fázisnak felel meg. A nyomás kezd kiegyenlítődni, a szárnyak részben eltávolodnak a falaktól, a lumen inkább háromszög alakú.
2. Gyors zárás. A lassú véráramlás miatt a falak közelében kis turbulenciák képződnek. Az orrmelléküregeket elérve behatolnak a szelepzsebekbe, és a szórólapokat a középpont felé mozgatják, ezáltal bezárják azokat.

Becsukva a szárnyak hangot adnak ki, amely hallgatáskor 2. hangként kerül rögzítésre. További zaj keletkezik a diasztolé alatti fordított véráramlásból, amikor a folyadék egy zárt szelephez ér.

Alapvető billentyűpatológiák és korrekciójuk módszerei

Az AK veleszületett és szerzett betegségei vannak. Az első kategória a következő patológiákat tartalmazza:

1. A kéthéjú szelep veszélyes állapot, amelyben szklerózis és összenövések alakulnak ki a szárnyak között. A patológia szűkülethez (a lumen szűkületéhez) és progresszív AK diszfunkcióhoz vezet, ami sebészeti beavatkozást igényel.
2. A négyszárnyú szelepet a szórólapok nem teljes záródása jellemzi, ami elégtelenséghez és a vér visszaáramlásához vezet.

A veleszületett fejlődési rendellenességeket genetikai mutációk (például Marfan-szindróma) és külső tényezők (mérgező anyagok, gyógyszerek, sugárzás vagy anyai betegség) kölcsönhatása okozza a prenatális időszakban.

A szerzett anomáliák a következők hatására alakulnak ki:

• autoimmun betegségek (reuma, szisztémás lupus erythematosus, Paget-kór);
• érelmeszesedés;
• metabolikus kardiomiopátiák (toxikus, cukorbetegséggel vagy pajzsmirigygyulladással);
• fertőző patológiák (szifilisz, bakteriális szívizomgyulladás).

A hosszú távú károsodás a billentyűk szűkületét vagy elégtelenségét (regurgitációval összefüggésben) eredményezi.

Az AK szűkület a szárnyak közötti lumen összeolvadásuk miatti beszűkülése, melynek következtében megnehezül a vér kiáramlása a szívből az aortába. Ebben az esetben a kamrai szívizom hipertrófiája és ennek eredményeként kardiomiopátia lép fel. Minden szívelégtelenséggel végződik.

Eleinte a betegség semmilyen módon nem nyilvánul meg, de idővel a patológia előrehalad. Gyakrabban a pulmonális keringés stagnálása, ami pulmonális hipertóniához és szív-asztmához vezet. A beteg panaszkodhat az alsó végtagok duzzanatáról.

Ha a billentyű elégtelen, a szárnyak nem záródnak be teljesen a zárási fázisban, aminek következtében diasztoléban a vér az aortából a kamrába áramlik. A kóros folyamatot a klinikán ún regurgitáció... A további térfogat a szívkamra megnyúlásához és a szívizom hipertrófiájának kialakulásához, a jövőben pedig a keringési elégtelenséghez vezet.

A patológia klinikai tünetei:

• cerebrovaszkuláris baleset tünetei (gyengeség, szédülés, ájulás);
• alacsony vérnyomás (különösen a diasztolés);
• cardiopalmus;
• a nyaki artéria fokozott pulzációja;
• szívizom ischaemia jelei a koszorúerek elégtelen vérellátása miatt.

Külön forma az AK relatív elégtelensége, amely akkor jelentkezik, amikor az aorta kezdeti szakasza kitágul, aminek következtében a szárnyak nem tudnak teljesen bezáródni. A rendellenesség magas vérnyomásban, aneurizmában és atherosclerosisban fordul elő.

A billentyűpatológiák kezelésének jellemzői

Minden AK hiba sebészeti beavatkozást igényel, mivel progresszív jellegű. A korai szakaszban gyakran alkalmaznak konzervatív módszereket, azonban a gyógyszerek rövid távú hatást fejtenek ki, és csak a tünetek enyhítésére szolgálnak.

Az aortabillentyű patológiáinak kezelésében szívsebészeti beavatkozást alkalmaznak:

1. Protézis. A pácienst új – mesterséges vagy biológiai – szeleppel látják el. Annak ellenére, hogy ez a művelet a legjobb módja a hemodinamika normalizálásának, vannak hátrányai is: nagy a trombózisos szövődmények kockázata; idős korban a manipuláció ellenjavallt.
2. Ballon valvuloplasztika - szűkület esetén alkalmazott minimálisan invazív beavatkozás. A módszer leírása: a femoralis artérián keresztül speciális szondát vezetnek be, amely kiterjeszti a beszűkült lument.
3. Léggömb ellenpulzáció elégtelenség esetén alkalmazzák. A módszer technikája egy felfújható végű katéter bevezetéséből áll. Egy szerszám segítségével az érintett lengéscsillapítókat kiegyenlítik, aminek eredményeként az utóbbiak szorosan egymáshoz tapadnak.

Következtetéseket

A szív aortabillentyűjének hatékony munkája jelentős szerepet játszik a megfelelő vérkeringési paraméterek fenntartásában. A modern orvoslás eszközök széles skáláját kínálja a hatékony műtéti korrekcióhoz és gyógyszeres támogatáshoz az AK-hibás betegek számára.