Miért van levegőhiány a VSD hátterében?
A légszomj normális esetben is előfordulhat, kompenzációs reakcióként. A fizikai aktivitás több oxigént igényel, mint nyugalomban.
A légzés folyamata autonóm, nem szükséges tudatosan irányítani. Az autonóm idegrendszer hierarchikusan rendezett mechanizmusai miatt hajtják végre. A neurocirkulációs dystonia a légzési mozgások gyakoriságának növekedését provokálja a szabályozás különböző szintjein.
| Disfunction site | A jogsértés lényege | Ok |
|---|---|---|
| Idegkapcsolatok az agykéreg és a kéreg alatti struktúrák között | A kéregből érkező impulzusok nem megfelelő áramlása a hipotalamusz (a belső szervek és rendszerek tevékenységének szabályozója) működési zavarához vezet. | A valóság megfelelő érzékelésének megsértése egy személy túlmunka, trauma, stressz, a pszichológiai személyiségtípus jellemzői miatt |
| Hipotalamusz, középagy | Túlzott sympathoadrenalis stimuláció, katekolaminok mellékvese felszabadulása | A stresszhelyzetben lévő test megtalálása érte |
| Az egyes belső szervek (tüdő, mellhártya) funkcióiért felelős vegetatív csomópontok | Az idegrendszernek ez a része túl aktívan reagál a fedőrészekből érkező impulzusok normál áramlására. | A ganglionsejtek hiperergikus reakciója |
A légszomjat a szabályozás bármely szintjén fellépő zavar okozhatja: központi, útvonali vagy perifériás. A levegő hiánya VSD-vel csak szubjektív jelenség lehet, amely az autonóm idegrendszer meghibásodásának hátterében merült fel. Azonban a perctérfogat csökkenésével (aritmia, hipotenzió hátterében) a szerkezeti változásokból eredő objektív hipoxia nehézlégzéshez vezet.
Hogyan kezeljük az asztmás rohamokat?
A légzési rendellenességek különböző módon nyilvánulhatnak meg:
- felgyorsult felületes légzés epizódjai (terhelés vagy izgalom okozta);
- időszakos elégedetlenség az inspiráció minőségével, mélyebb légzőmozgások szükségessége, hasonlóan az ásításhoz (a lábak gyengeségének érzése kísérheti);
- neurotikus asztma, 30-50 légzés/perc légzésszámmal (vérnyomás és pulzusszám emelkedés);
- légúti krízisek (szédülés, tachycardia, pánik, köhögés, fulladástól és haláltól való félelem kíséri).
Ha a légszomj nem jelent közvetlen veszélyt a beteg életére és egészségére, először nem gyógyszeres korrekciós módszereket alkalmaznak. Mivel a légzési aritmia pszichogén jellegű, ajánlatos elvonni a figyelmet a jelenlegi állapotról, próbálni nem akadozni a problémán, és megnyugodni. Ekkor az agykéregben és az ennek számlájára írható szabályozórendszerekben a túlzott izgatottság lecsillapodik, az automatikus korrekciós mechanizmusok visszaállítják a légzésszámot a normális szintre.
Ha a VSD alatti légzési zavar veszélyes a beteg egészségére, a támadást gyógyszerekkel állítják le:
- nyugtatók (gátolják az idegrendszer túlzott aktivitását).
- béta-blokkolók (eltávolítják a sympathoadrenalis apparátus túlműködésének tüneteit).
A támadás megelőzése sokkal könnyebb, hatékonyabb és biztonságosabb, mint megállítani.
Mi a teendő a légszomj epizódjainak megelőzése érdekében a dystonia hátterében?
Érdemes a helyes életmód kialakításával kezdeni. Javasoljuk a munka és a pihenés szétválasztását, cselekvési tervet szervezni, hogy lehetőleg elkerüljük a stresszt és a túlterheltséget. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a stimuláló anyagok (kávé, alkohol, nikotin) minimalizálása szintén segít az idegrendszer tónusának rendbetételében.
A valóság érzékelésének korrigálása segít elkerülni a hirtelen légzési nehézséggel járó pánikrohamokat. A pszichoterápiás ülések segíthetnek a szükségtelen szorongás kezelésében és megelőzhetik a felszínes légzés epizódjait.
Növelni kell a tüdő funkcionális tartalékait, akkor még VSD-vel sem lesz nehéz lélegezni. A légúti képzés önállóan vagy szakember felügyelete mellett végezhető:
- futás (cél - 1 kilométer légszomj nélkül; az egyik legmegbízhatóbb és legbiztonságosabb módja a légzőrendszer munkájának korrigálásának) Ha légzési nehézség tünetei jelentkeznek, azonnal le kell állítani és normalizálni kell. A hatás eléréséhez 2-3 hónapos edzés szükséges. Ha a sportedzés hiányzik, érdemes sétával kezdeni;
- sportok (úszás, síelés, torna) Szakember felügyeletére van szükségünk, aki megtanítja a helyes légzést minden terheléstípushoz.
- autogén edzés (önhit a légzőrendszeri problémák hiányában, hosszas felkészülést igényel a hatás elérése érdekében);
- légzési gyakorlatok (jóga, csikung, holotróp légzés);
A gyakorlatokat hozzáértő oktató felügyelete mellett és a kezelőorvos jóváhagyásával kell végezni.
A holotróp légzést hallucinációkkal kísért eufória érzésének keltésére használták. Hatékonysága VSD-ben nem minden esetben igazolt. Az önálló légzésgyakorlatok súlyosan károsíthatják egészségét.
A pszichológiai technikák elégtelen hatékonysága esetén gyógyszeres kezelés javasolt. Szükség esetén orvosa enyhe gyógynövény-nyugtatókat és nyugtatókat írhat fel. A légszomj a VSD-vel a terápia megkezdése után csökkenni fog: a rohamok ritkábbak és rövidebbek lesznek, esetleg teljesen leállnak.
Következtetéseket
Sok VSD-ben szenvedő embernek folyamatosan légszomjja van. A külső légzés hiánya görcsérzetet okoz a torokban, levegőhiányt okoz. Ez a fulladástól és a haláltól való félelem rohamához vezet. Az ilyen támadások gyakran intenzív élmények során jelentkeznek.
A nyugalmi pihenés hatékony módja a légszomj megelőzésének. Az érzelmi stabilitást pszichoterápiával, keleti gyakorlatokkal érik el. A futás és egyéb tevékenységek jó kezelések.
Ha roham során a légzés szaggatottá válik, a szervezet alapvető funkciói megzavaródnak, gyógyszereket kell alkalmazni.
