Mi az a szív aneurizma?

Ami?

A hipoxia következtében (szívinfarktus után) elpusztult szívsejteket (kardiomiociták) hegszövet váltja fel. Jelentősen eltér az egészségestől. Megfelelő mechanikai szilárdság esetén a heg nem mutat rugalmasságot és nem tud összezsugorodni. A vér nagy nyomás alatt halad át a szíven. A szív elhalt részét nem pótolják azonnal erős hegek, ezért ezen a helyen a legyengült szövet megnyúlik és megduzzad a vér nyomása alatt. Így jelenik meg a szívüregben egy dudor - aneurizma. A kóros képződés gyorsan növekedhet, és a szívszövet felszakadásának veszélyét jelentheti.

Az aneurizmák leggyakrabban a kamrákban fordulnak elő, elsősorban a bal oldalon lévő fal anomáliája miatt. Ez azért történik, mert a szívnek ezen a részén a vérnyomás magasabb, mint az összes többiben.

A megnagyobbodott szív más patológiák következménye, amelyek következtében a szívszövet gyengül vagy károsodik. A szív régiójában a kitüremkedéshez hozzájáruló további tényező a szív erőltetett felfokozott munkája.

A szívaneurizmák fajtái

A szív aneurizmái eltérhetnek egymástól, a következőktől függően:

1. Kidudorodó formák.
2. Előfordulási mód.
3. A neoplazma méretei.
4. Helyszín a szív régiójában.
5. Az oktatási időszak időtartama.
6. Strukturális változások a szövetekben.

Forma

Az aneurizma megjelenése jelzi az orvosnak, hogy milyen gyorsan képes a formáció fejlődni. Ennek megfelelően diagnosztikát végeznek, meghatározzák a kezelés módját.

1. Táska alakú. A kiemelkedés meglehetősen terjedelmes, széles alappal, nagy üreggel, akasztós táskára emlékeztet. A tágulás helyén lévő szövet jelentős megnyúlásnak van kitéve. Következmények: az aneurizma integritásának megsértésének fokozott kockázata, a "zsákban" lévő vér stagnálásának és a vérrögök kialakulásának kockázata.
2. Gomba alakú. A kidudorodás alapja szűkül, az üreg területe kitágul a vér hatására. A formája gombára emlékeztet. A falak feszültsége jelentős, a szövet szerkezete károsodik. Az aneurizmák kialakulásának forrása az elhalt szövetek vagy hegképződmények kis területei. Következmények: nagyon magas a trombózis és a szívfalak repedésének kockázata.
3. Diffúz (lapos) forma. Az ilyen aneurizma a sérült felület széles területéről fejlődik ki, de kis térfogatban különbözik. Gyakorlatilag lapos (nem áll ki a szívüregből). Kiterjedt szívroham esetén fordul elő. A neoplazmák gyakrabban lokalizálódnak az elülső fal régiójában, a bal kamra oldaláról. Következményei: szívelégtelenség kialakulása, szívritmuszavar, a szerv méretének kilátásba helyezése.
4. Kettős aneurizma (egyik a másikban). A szívfal legveszélyesebb kidudorodása. Az egyik aneurizma a másik üregében alakul ki. Az első dudor diffúz vagy zsák alakú. Ennek a formációnak a fala az egyik szakaszon ráadásul meg van feszítve. Ott egy új párkány alakul ki. Vagyis a szívszövet szerkezetének kóros rétegződése van. Következmények: Az „aneurizma az aneurizmában” leggyakrabban megreped.

Előfordulási mód

1. Valódi aneurizma. A szívfal rétegeiben alakul ki, amelyet részben kötőszövetek helyettesítenek.
2. Hamis aneurizma. A szívburok szövetei és a rostos adhézió között üreg képződik. A szívüreg nyújtása nem fordul elő. A falban van egy mikrolyuk, amelyen keresztül a vér az újonnan kialakult üregbe áramlik.
3. Aneurizma a funkcionális eredetű szívben. A patológia nagyon ritka típusa. A szívizom izomrétegének kiemelkedése anélkül történik, hogy maga a szívizom megváltozna. Ok: a szív területe nem vesz részt a kontraktilis tevékenységben bármilyen kóros rendellenesség miatt.

Az aneurizmákat méret szerint is osztályozzák. Ez segít az orvosnak pontosabban megjósolni a patológia további fejlődését.

1. Kis aneurizmák. A szív ilyen aneurizmáját észlelheti, amikor a szerv összehúzódik. A sérült területek nem tudnak összehúzódni.
2. Középső aneurizmák. Kissé kitágulnak (akár több centiméterig). Ne nyúljon túl a szívburokon.
3. Óriási aneurizmák. Nagyok, ami azt jelenti, hogy a szív alakja észrevehetően megváltozik. Némelyik térfogata megegyezik a bal kamra üregével.

Elhelyezkedés

A kiemelkedések előszeretettel fejlődnek a bal kamra üregében. A szívnek erre a részére van leginkább szüksége oxigénre, ezért az akut hipoxiás roham során a bal kamra sejtjei pusztulnak el először. Ritkán az aneurizmák a hátsó falban vagy a kamrák közötti septumban találhatók. Gyakrabban - a felső vagy az elülső részben.

Az interventricularis aneurizmát a septum elmozdulása a jobb kamrai zónába jelenti. Az ilyen deformáció következményei közé tartozik a szívelégtelenség kialakulása, mivel a bal kamra nő, a jobb pedig csökken.

A jobb oldalon a szív szinte nincs kitéve kóros nyújtásnak. Általában a jobb kamra megnagyobbodása csak a szív régiójában elszenvedett sérülések esetén fordul elő. A jobb kamrában a kitüremkedések kialakulásának másik módja bizonyos szívizomműtétek következményei: a születéskor kapott szívhiba korrekciója (Fallot-tetrad, tüdőtörzs szűkülete). A pitvarban szinte soha nem találnak aneurizmákat.

A nevelés pillanata

Egy ilyen finomítás segítségével megkülönböztetik a szívroham után keletkezett aneurizmákat. A megkülönböztetéshez határozza meg a szöveti nekrózis kezdete után a kitüremkedés kialakulásának pillanatáig eltelt időt.

• Akut oktatás. A szív az első két hétben megnagyobbodik. A hegszövet még nem alakult ki teljesen. Ebben az esetben az aneurizma kiszámíthatatlanul viselkedik: gyorsan növekedhet, előfordulhat a repedése, és az alakja is megváltozhat.
• Szubakut aneurizma. Kicsit később alakult ki (a 3. hét után és a 8. előtt). Ekkor a kötőszövet már elég erős, ami csökkenti a kinyílásának vagy további növekedésének kockázatát. Az aneurizma üregében vérrögök keletkezhetnek.
• Krónikus aneurizma. A szív átmérőjének tágulása csaknem két hónappal a szívroham után alakul ki. A heg már teljesen összetömörödött, így a nyúlása nem lehet gyors és jelentős. Ebben az esetben a szívfal szakadása szinte nem rögzül, de magas a trombózis és az aritmia kockázata.

Kidudorodó szerkezet

Ha szívroham után aneurizma alakult ki, akkor szerkezetében nagy mennyiségű kötőszövet lesz.

Amikor egy fertőzés bejut a szívizomba és károsítja azt, az izomréteg érvényesül a szerkezetben.

A neoplazma további állapotának előrejelzése az aneurizmák összetételük szerinti osztályozásától függ.

1. Rostos dudor. Szerkezetében főleg kötőszövetet tartalmaz, amely nem tud részt venni a szív összehúzódásában. A vér nyomása alatt megnyúlik és elvékonyodik. Először szívroham után fordul elő.
2. Fibromuszkuláris dudor. A szerkezet izomszövetet és hegszövetet tartalmaz. Ez a jelenség gyakran előfordul parietális infarktus kialakulásakor. A szívszövet nem minden rétege megy keresztül nekrózison.
3. Izomdudor. Szinte teljes egészében izomsejtekből áll. Az izomfeszülés veleszületett rendellenesség, károsodott véráramlás vagy az idegimpulzusok átvitelének zavara miatt következik be. A szívnek ez a része nem húzódik össze az összes többivel, így a rá nehezedő belső nyomás megnő. Izmos aneurizma alakul ki. A patológia tünetmentes.

Az aneurizma kialakulásának módjai

Az aneurizma a legtöbb esetben az infarktus utáni állapotban fordul elő. Általában a bal kamra felső része vagy az elülső része nyúlik ki, ritka esetekben ennek a szívrésznek a hátsó része megduzzad.

A következő állapotok felgyorsíthatják a szívaneurizma kialakulását szívroham után:

• második szívroham;
• felgyorsult szívverés;
• szívelégtelenség megjelenése;
• magas vérnyomás támadásai;
• az ágynyugalomra vonatkozó ajánlások megsértése.

De a szívroham nem az egyetlen módja a patológia kialakulásának. A szívszövet rendellenes megnyúlásának egyéb okai is vannak.

• Veleszületett patológia... Amikor a gyermek az anyaméhben van, különféle negatív hatásoknak lehet kitéve (nikotin- vagy alkoholmérgezés, méhen belüli fertőzések, gyógyszerek hatása). Ezek a tényezők befolyásolják a szív struktúráinak kialakulását. Születés után, amikor a baba spontán lélegzik, megnő a nyomás a szív régiójában, a szív deformált részei kidudorodnak. Ahogy a baba felnő, a kóros jelenségek eltűnhetnek. De mindig fennáll az új aneurizmák kialakulásának kockázata az élet során.
• Fertőző szervkárosodás... A fertőzés szívbe való behatolásával szívizomgyulladás alakul ki. A gyulladás lefedi a szívizom falát, ami a sejtek részleges elhalásához és kötőszövettel való helyettesítéséhez vezet. Az ilyen területeken megnő az aneurizma kialakulásának kockázata.
• Posztoperatív szövődmények... A szívhibák kiküszöbölésére irányuló műtétek után gyermekeknél és időseknél szövődmények léphetnek fel. Előfordulhat, hogy a szívvarratok nem gyógyulnak megfelelően, és sűrű heg marad, amely az aneurizma kialakulásának helyeként szolgál. Egy másik ok: a szív, miután túlélte a műtétet, fokozottan összehúzódik, ami nyomásnövekedéshez vezet benne. Elsősorban a műtött területek szenvednek ettől, a legyengült szövet nyúlni kezd.
• Toxikus eredetű szívizomgyulladás... Ez meglehetősen ritka oka az aneurizma kialakulásának. A mérgező anyagok különböző okok miatt kerülnek a vérbe. A toxinok behatolnak a szívbe és károsítják annak szöveteit, néha nekrózis alakul ki. Az allergiás reakciók súlyos megnyilvánulásai az endocardium (a szív belső bélése) károsodásához is vezetnek. Mindezek a tényezők feltételeket teremtenek a szív falának deformációjához.
• Ideopátiás jellegű kardiosklerotikus változások... Egyes esetekben a betegnél felderítetlen etiológiájú kardioszklerózist diagnosztizálnak. A szívizomsejteket kötőréteg kezdi felváltani, idővel ez a folyamat aneurizma kialakulásához vezet.
• Nyitott és zárt szervi sérülések... A szív nyílt sérülése következtében a sérülés helyén heg (heg) képződik. Zárt állapotban hamis aneurizmák vagy szívizomgyulladás alakulhat ki, amelyet cardiosclerosis kísér.
• Sugárzás... Ha a szív erős sugárzásnak volt kitéve, sejtjeiben kardioszklerózis alakul ki. Ez a jelenség a mediastinalis régió rákos daganatának kezelése során fordulhat elő. A szívet érő sugarak beindítják a szívsejtek lassú pusztulásának folyamatát. Az aneurizma hosszú ideig kialakulhat.
• Elhúzódó gyulladásos folyamat... Az immunrendszer diszfunkciója a szívizom reumájához vezet. A gyulladásos folyamat a szívsejtek saját antitesteikkel való küzdelme miatt következik be. A hosszan tartó gyulladás legyengíti a szívet, szívizomgyulladás és kardioszklerotikus elváltozások alakulnak ki.

Tünetek

A mellkasi fájdalom nem mindig kíséri az aneurizma megjelenését. A neoplazmának nincsenek idegreceptorai, ezért ezen a területen nem lehet fájdalom. Az egészséges szövetekben a keringési zavarok miatt kellemetlen érzések keletkeznek.

Az erővesztés érzése szívelégtelenség kialakulását jelzi. Ennek az állapotnak a következtében a szív nem tudja a szükséges mennyiségű vért eljuttatni az izmokhoz, ezért általános gyengeség lép fel.

Az összehúzódások ritmusa zavart - ez az aneurizma legtipikusabb jele. A pulzusszám időnként megszakad, de nem marad el sokáig. Általában érzelmi stressz vagy jelentős fizikai megterhelés miatt fordulnak elő.

Az arc és a test sápadt arcszíne a szívelégtelenség jelenségének köszönhető. A szív rosszul látja el a bőrt vérrel, emiatt elsápadnak. Érezhető a végtagok zsibbadása, a bőr alacsony érzékenysége.

Tapintható szívverés. Az aneurizmában szenvedő személy folyamatosan érzi a szívverését, még abszolút nyugalmi állapotban is. Ez a bal kamra megnövekedett térfogatának köszönhető, közelebb van a bordákhoz, ami fokozott szívverés érzését kelti.

A szívelégtelenséggel járó torlódás a tüdőfunkció romlását okozza. Az oxigén lassabban távozik a tüdőből, ami légszomjat okoz.

A köhögési rohamok nagyon ritkák a szív aneurizmáiban. A köhögés nagy tömegek esetén jelentkezik, amikor a tüdő összenyomódik. Mély lélegzettel a kiszorított tüdőben a mellhártya irritálódik, és a roham köhögéssel kezdődik. Ugyanakkor a zihálás hiányzik, a köpet nem válik el. A köhögés ugyanazon okból jelentkezhet, mint a légszomj.

A szív jobb kamrájának tágulásának jellemzői

Ennek a patológiának az okát cor pulmonale-nak nevezik. Ez a jelenség akkor fordul elő, ha egy személyben tüdőbetegség alakul ki, amely megnehezíti a légzést. Ebben az esetben a nyomás a rajtuk áthaladó artériában megnő. Ez befolyásolja a jobb kamra munkáját, túlterhelt, nagy mennyiségű vért pumpál. Ürege kitágul. Provokáló tényezők:

• Légúti betegségek: bronchiális asztma, krónikus bronchitis, tuberkulózis és így tovább.
• A mellkasi testrész patológiái: scoliosis, poliomyelitis.
• A tüdőben lokalizált erek betegségei: embólia, arteritis, trombózis, a daganat hatása az erekre.

A megnagyobbodott jobb kamra jeleit nevezzük:

• nehézlégzés;
• gyengeség;
• ájulás;
• aritmia;
• véres köhögés;
• mellkasi fájdalom;
• hideg verejték.

Gyermekeknél veleszületett fejlődési rendellenességek észlelhetők, amelyek a jobb kamra tágulásához vezetnek. Szívritmuszavarok, cianózis, légszomj, szapora szívverés kíséri őket. Az ilyen gyerekek rosszul nőnek.

Kezelés

A szív aneurizma kezelése műtétre korlátozódik. Konzervatív módszerek lehetségesek a patológia kialakulásának megelőzésére vagy a kellemetlen tünetek enyhítésére, valamint a szövődmények kockázatának csökkentésére.

Ha nincs javallat sürgősségi műtétre, valamint idős betegek, akik nem tolerálják az érzéstelenítést, a következő gyógyszereket írják fel:

• Béta-blokkolók - javítják a pulzusszámot, csökkentik az összehúzódások intenzitását.
• A nitrátcsoportból származó gyógyszerek - normalizálják a koszorúerek átjárhatóságát, stabilizálják a szívhez való vérellátást, ami enyhíti a fájdalmat.
• Diuretikumok - magas vérnyomásban szenvedőknek ajánlják a vérnyomás csökkentésére és a szívizom dudorának felszakadásának kockázatának kiküszöbölésére.
• Vérrögképződést gátló gyógyszerek – hígítják a vért és megakadályozzák a vérlemezkék összekapcsolódását.

Veszélyes állapotok kialakulása esetén sebészeti kezelést írnak elő:

• hamis aneurizmák jelenléte;
• szakadt aneurizma;
• vérrögök;
• felgyorsult szívverés, amelyet gyógyszerekkel nem lehet megszüntetni;
• akut szívelégtelenség.

A műtét során a sebész kinyitja a mellkast, blokkolja a vér mozgását a szíven keresztül, a személyt egy speciális, a szívizom funkcióit helyettesítő készülékhez kötik.

Aneurizma, vérrögök, a szívszövet sérült területeinek eltávolítása - ez a műtét lényege. A folyamat végén az orvos összevarrja a szív falait. Szükség esetén vaszkuláris söntölést végeznek, erősítve a kamrák közötti septumot. A műtét több órán át tart, bonyolult, bizonyos esetekben a betegek meghalnak a beavatkozás alatt vagy után.

A "szív aneurizma" diagnózisának prognózisa nem nevezhető sikeresnek. Csak sebészeti beavatkozással lehet megszüntetni az életveszélyt. De még a műtét során is előfordulhat haláleset vagy szövődmény. Nem minden betegnek javasolt érzéstelenítés alkalmazása. Ha a műtéti kezelés nem kivitelezhető, nő a halálozás kockázata, romlik az emberi élet minősége.

Az egyes esetekre vonatkozó következtetéseket a szervezet egyedi jellemzői, a patológia fejlettségi foka, a beteg életkora, elhelyezkedése, alakja, mérete és az aneurizma kialakulásának időtartama, valamint további betegségek jelenléte alapján kell levonni.