A torokfájás időtartama általában nem haladja meg a 7 napot. Ezenkívül a hurutos forma meglehetősen könnyen halad, és alacsony fokú láz kíséri. Az akut mandulagyulladás más formáit gyakran enyhe lefolyás jellemzi. Ugyanakkor a hemolitikus streptococcus A vagy staphylococcus által okozott akut mandulagyulladást külön csoportban izolálják, és nagyon veszélyes patológiának tekintik. Ennek oka a betegség lefolyásának sajátosságai, valamint előrejelzései. Helytelen, idő előtti kezelés esetén, valamint egyéb hajlamosító tényezők jelenlétében az ilyen torokfájás súlyos szövődmények kialakulásához, majd rokkantsághoz vezethet.
Korai szövődmények
Az angina utáni szövődmények gyermekeknél korai és késleltetettek lehetnek, és néhány héttel az akut streptococcus mandulagyulladás után alakulhatnak ki. Az angina korai szövődményei általában helyi jellegűek. Ebben az esetben a torokfájás következményei leggyakrabban a következők:
- paratonsillaris tályog;
- gennyes limfadenitis;
- flegmon;
- gégeödéma;
- vérzés a mandulákból;
- fülgyulladás;
- gégehurut.
Mint minden gennyes folyamat, az angina kialakulását a folyamat általánosítása kísérheti, ami szepszis kialakulásához vezethet. Ezáltal az agyhártya is részt vehet a folyamatban, ami gennyes agyhártyagyulladás kialakulásához vezet. Az ilyen szövődmények rendkívül ritkák, de a korai szakaszban vagy közvetlenül az angina hátterében alakulnak ki, a betegség kezdete utáni első napokban.
Gennyes szövődmények
Az angina lacunáris vagy follikuláris formáját a mandulák gennyes jellegű elváltozása jellemzi. Egy ilyen folyamat elterjedésével, a közeli szövetek bevonásával gennyes szövődmények alakulnak ki. Az angina leggyakoribb szövődménye a paratonsillaris tályog. Ez a betegség az amygdalát körülvevő laza szövetek veresége, és benne gennyes folyamat alakul ki.
A tályog első jelei az angina kialakulása után 2-7 nappal kezdődnek. Jelenlétére a klinikai kép megváltozása gyanítható, amikor akut mandulagyulladásban az általános állapot némi javulása után a torokfájás fokozódik, és új hőmérséklet-emelkedés jelentkezik. A fájdalmas érzések élesen fokozódnak lenyeléskor, valamint a hangok kiejtése közben. Ugyanakkor a beteg hangja megváltozik, rekedtebbé válik.
A fájdalom szindróma kialakulása a test kényszerhelyzetének köszönhető: a beteg feje oldalra billen, a kóros fókusz kialakulása felé.
A hőmérséklet-emelkedés eléri a 40 fokot. Előfordulhat hidegrázás, valamint egyéb mérgezési jelek, gyengeség, fejfájás, étvágytalanság. Az ebben a helyzetben végzett faringoszkópia lehetővé teszi a plakk és tályogok hiányának kimutatását, amelyek a follikuláris vagy gennyes torokfájás tipikus tünete. Ugyanakkor az amygdala éles növekedése az egyik oldalról. Erősen hiperémiás. Jellemző a nyelv duzzanata is. Ebben az esetben egy megnagyobbodott gennyes képződmény kissé oldalra tolja. A folyamat legjellemzőbb egyoldalú fejlesztése.
Ha az antibiotikum terápia ellenére a beteg állapota tovább romlik, fokozódik a torokfájás, fokozódik a mérgezés, akkor ebben az esetben a legmegfelelőbb kezelési mód a műtét.
A tályog átszúrása vagy felnyílása, a gennyes tartalom evakuálása hozzájárul a helyzet gyors normalizálásához.
A radikális kezelési módszert a kétoldali mandulaeltávolítás jellemzi, vagyis a fertőző fókusz kimetszése, amely a tályog kialakulásának oka.
Egy másik szövődmény, amely azonnali sebész konzultációt igényel, a gennyes limfadenitis. A nyirokcsomók duzzanata és fájdalma a torokfájás egyik állandó tünete. A helytelen kezeléssel az elégtelen immunitás, a gennyes folyamat kialakulása figyelhető meg bennük. Klinikailag az ilyen patológiát ezen formációk morbiditásának növekedése jellemzi. A bőr felettük kipirosodik, megduzzad, tapintásra forró lesz. Azokban az esetekben, amikor az antibiotikum-terápia nem működik, sebészeti beavatkozást is végeznek.
Az angina súlyos gennyes szövődménye a flegmon kialakulása, a nyak lágy szöveteinek gyulladása. Az objektív vizsgálat során a nyak duzzanata és a felette lévő bőr kivörösödése, helyi hőmérsékletnövekedés derül ki. A mérgezés jelenségei kifejezettek.
A hőmérséklet 40 fokon belül marad, a beteg letargikus, zavartság, delírium, erős fejfájás, hányás észlelhető. A gyermeknek nehéz kinyitni a száját. A szájból kellemetlen rothadó szag van, erős nyáladzás. Azokban az esetekben, amikor az antibiotikum-terápia nem működik, műtétet végeznek a genny kiáramlásának megkönnyítése érdekében.
Gégeödéma
A gégeödéma veszélyes szövődmény. Bármilyen súlyos anginás lefolyás esetén előfordulhat, de ez a kifejlődés leginkább diftéria bacillus okozta akut mandulagyulladásra jellemző. Az ilyen patológia első tünete, amely lehetővé teszi a gégeödéma kialakulásának gyanúját, a páciens hangjának megváltozása és a köhögés megjelenése.
Ezek a tünetek rövid időn belül fokozódnak, és légszomjjal járnak, először belégzéskor, majd kilégzéskor. Ebben az esetben az arc cianotikussá válik, a nyak megnő. Az ödéma növekedése miatt egyre valósabb a fulladás kialakulásának veszélye. Ez az állapot sürgős intézkedéseket tesz szükségessé az intenzív osztályon, amely miatt a mentőcsapatnak azonnal kórházba kell szállítania a gyermeket.
Egyéb helyi szövődmények
A mandulák vérzése leginkább az angina nekrotikus formájára jellemző, amikor a nekrotikus film kilökődése után eróziós vérző felület marad vissza. Mély és kiterjedt elváltozás esetén egy nagy ér sérülése lehetséges, amely vérzéssel nyilvánul meg. Ha a vérzés megállításának konzervatív módszerei nem hatékonyak, a sebészeti osztály körülményei között az ér elektrokoagulációját jelezzük. A fertőző folyamat átterjedése a közeli szervekre olyan szövődmények kialakulásához vezet, mint a középfülgyulladás vagy a gégegyulladás. Ebben az esetben a kezelési taktikának nincsenek sajátosságai, az azonosított patológiának megfelelően hajtják végre.
Ebben az esetben fontos a szövődmények kialakulásának felismerése a kezelés időben történő korrigálása érdekében.
Késleltetett veszély
Az angina késleltetett veszélyes szövődményei gyermekeknél olyan betegségek, amelyek első jelei néhány hét után észlelhetők. Jelenlétük annak köszönhető, hogy a szervezetben a streptococcus hatására autoimmun mechanizmusok indulnak el, amikor a saját testének sejtjei ellen antitestek képződnek, amelyek káros hatással vannak a célszervekre.
Leggyakrabban a szív, a vesék, az erek és az ízületek sejtjei és szövetei érintettek. A leggyakoribb betegségek, amelyek ennek a streptococcus kórokozónak való kitettség következtében alakulnak ki
- reuma;
- glomerulonephritis;
- szisztémás vasculitis.
A reuma olyan patológia, amely idővel nemcsak fogyatékossághoz és fogyatékossághoz, hanem akár a beteg halálához is vezethet.
Az autoimmun folyamatok beindítása következtében a szív szöveteiben kóros folyamatok kialakulása következik be, a billentyűkészülék patológiájának további kialakulásával és a szívhibák kialakulásával.
Ugyanez a reumás elváltozás figyelhető meg az ízületi készülékben is. Különösen jellemző a nagy ízületek duzzanata, vörössége. A mozgás bennük a fájdalom miatt korlátozott. Az ilyen elváltozást "volatilitásuk" jellemzi, vagyis a kóros folyamat átmenete egyik ízületről a másikra.
A torokfájás után veszélyes folyamat alakulhat ki a vesékben. A glomerulonephritis egy autoimmun betegség, amelyet a veseelégtelenség kialakulása jellemez. Állandó tünetei az ödéma, valamint a fehérje és a vörösvértestek jelenléte a vizeletben.
A következő néhány évben a vérnyomás tartós emelkedése alakul ki.
Az autoimmun folyamat által károsodott veseszövet hozzájárul a különböző kórokozók által okozott fertőző folyamatok kialakulásához. A gyakran krónikus lefolyású pyelonephritist a hát alsó részének nehézsége, súlyos rossz közérzet, elhúzódó hipertermia és csökkent immunitás kíséri, ami szintén rontja a betegek életminőségét.
Az autoimmun vaszkuláris gyulladás klinikai képe nagyon eltérő lehet, mivel a folyamat különböző helyeken és méretű ereket érinthet. Az ilyen elváltozás leggyakoribb jelei a
- bőrmegnyilvánulások jellegzetes kiütések formájában;
- hasi szindróma kialakulása, amely bélvérzéssel és hasi fájdalommal nyilvánul meg;
- vese szindróma; ízületi szindróma.
Megelőző intézkedések
Az angina utáni súlyos szövődmények kialakulásának kockázata meglehetősen magas, különösen olyan esetekben, amikor ismétlődő hemolitikus streptococcus fertőzés áll fenn. Ebben a tekintetben a torokfájás elszenvedése után a gyermeket egy évig gyermekorvosnak kell felügyelnie. Objektív vizsgálat, laboratóriumi vizsgálat, beleértve az általános vizeletelemzést, a vesefunkciók, az akut fázis reakcióinak vizsgálata, az EKG, a szív ultrahangja, lehetővé teszi a patológia időben történő azonosítását. A hosszan tartó veszélyes szövődmények megelőzése érdekében bicillin-profilaxis végezhető közvetlenül a kórokozó ellen.
A penicillin sorozat elhúzódó antibiotikumainak bevezetése hemolitikus streptococcus által okozott gyakori anginában szenvedő gyermekeknél meglehetősen hatékony módja a betegség lehetséges szövődményeinek leküzdésének.
Az angina szövődményeinek megelőzésének másik módja a mandulaműtét. Annak ellenére, hogy a mandulák jelentős szerepet játszanak az immunitás fenntartásában, ez a kezelési módszer akkor javasolt, ha a krónikus mandulagyulladás dekompenzálódik, amelyet szisztémás rendellenességek kísérnek a szervezetben, és a konzervatív kezelés nem hatékony.
