Staphylococcus a fülben

A Staphylococcus aureus a fülben, a nasopharynxben vagy az emberi bőr felszínén gyakori. Gram-pozitív, mozdulatlan baktérium, szabályos kerek vagy ovális alakú. Kutatási adatok szerint a lakosság több mint 70%-a hordozója, de csak akkor okoz súlyos betegségeket, ha az ehhez szükséges feltételek megteremtődnek (vagyis feltételesen patogén).

A megjelenés okai

A fülben lévő Staphylococcus aureus a bőrön telepszik meg, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Gyermekeknél azonban sokkal gyakrabban nyilvánul meg, mivel a szervezet nagyobb érzékenységet mutat a patogén mikroflóra hatására, és nem tartják be a személyes higiéniai szabályokat. A baktériumok leghíresebb megnyilvánulásai a bőrfekélyek: kelések, karbunkulusok, árpa. A hallószervbe kerülve akut gennyes középfülgyulladás kialakulásához vezethet.

A Staphylococcus aureus fülben történő aktiválódásának leggyakoribb oka a mikroszkopikus bőrelváltozások, amelyeken keresztül a kórokozó bejut a szervezetbe.

Különböző módon terjed: érintkezéssel és levegőcseppekkel, általában mosatlan kéz segítségével hatol be a hallószerv külső részébe. Számos tényező hozzájárulhat a betegség kialakulásához:

gyengült immunitás az immunszuppresszánsok és antibiotikumok alkalmazása miatt, valamint a szervezet védőfunkciójának szezonális csökkenése a hipovitaminózis miatt;
krónikus betegségek (pajzsmirigybetegség, diabetes mellitus, egyéb autoimmun betegségek);
kedvezőtlen környezeti feltételek, pl. környezeti tényező.

Tünetek

Staphylococcus jelenlétében a fülben (vagy fülekben) a tünetek a fő érv a fül-orr-gégészhez fordulás mellett:

duzzanat, torlódás érzése és szokatlan zaj a fejben;
fájdalom és viszketés a külső hallójáratban, különösen a tragus megnyomásakor;
kellemetlen szagú zöldes nyálka jelenléte a hallójáratban, majd genny;
kéregképződés;
a bőr károsodása;
általános gyengeség és láz.

Ebben az esetben az érintett terület arany árnyalatot kap.

Ha megalapozottan gyanítható, hogy a Staphylococcus aureus a fülben aktiválódott, a kezelést gyorsan el kell végezni a súlyos szövődmények elkerülése érdekében:

tüdőgyulladás (tüdőgyulladás);
halláscsökkenés egészen a teljes elvesztéséig;
mastoiditis;
az agy vagy a csontvelő gyulladása (meningitis vagy osteomyelitis);
staphylococcus szepszis, amely az emberi test minden rendszerére kiterjed.

Diagnosztika és kezelés

Az otolaryngológusnak a klinikai kép tanulmányozása és a beteg megkérdezése alapján kell diagnosztizálnia a betegséget. A szakember pontosan meghatározza a kórokozó mikroflóra helyét, és megfelelő kezelési rendet dolgoz ki. A diagnózis hibája hatástalanná teheti a terápiát, és szövődményekhez vezethet.

A fülben lévő staphylococcus kezelését bonyolítja számos gyógyszerrel és hatóanyaggal szembeni ellenállása. A baktérium dehidratált állapotban is aktív marad, nem fél a közvetlen napfénytől és a magas hőmérséklettől. Etil-alkohollal szemben ellenálló, a hidrogén-peroxid pedig egy speciális kataláz enzim segítségével képes feldolgozni és asszimilálódni. Ezenkívül a koaguláz enzim segítségével a baktérium behatol a bőrből az edényekbe, és koagulálja a vért, ami szepszist és a fertőzés gyors mozgását fenyegeti a szervezetben, tályogok kialakulásával. Ha a nasopharynx nyálkahártyáján keresztül a tüdőbe kerül, kezelhetetlen tüdőgyulladást okozhat.

Főzéskor a baktérium azonnal elpusztul. Emellett annak ellenére, hogy rezisztens bizonyos antibiotikumokkal szemben, fél az anilinfestékektől. Ezért a hagyományos briliánszölddel (brilliáns zöld oldattal) időben kezelt vágás meglehetősen megbízható akadályt jelent a fertőzés ellen.

Attól függően, hogy a Staphylococcus aureus milyen területen található a fülben, a kezelés helyi vagy általános lehet.

Az otitis externa kezelésére helyi terápiát alkalmaznak. Polixint, neomicint, kolisztint vagy kortikoszteroidokat tartalmazó kenőcsöket és cseppeket írnak fel. Nem ajánlott a gyógyszereket közvetlenül a hallójáratba csepegtetni, jobb, ha a pamut- vagy géz-turundát megnedvesíti a gyógyszerrel, és óvatosan helyezze be a hallójáratba. Az eljárást naponta legalább 3-4 alkalommal meg kell ismételni. Ha a fájdalom továbbra is fennáll, száraz hő, fájdalomcsillapítók és kvarc használható. Jól bevált a Gentamicin kenőcs, amellyel egy hétig kezelik a külső hallójáratokat.
Középfülgyulladás esetén általános terápia javasolt. Antibiotikumokat írnak fel, leggyakrabban ampicillint (10 napig, 50-100 mg naponta négyszer), lázcsillapító és fájdalomcsillapító gyógyszereket. A hallószervre melegítő borogatás javasolt. Ha két nap elteltével nincs javulás, az orvos dobhártya-szúrást vagy dobhártya-szúrást végezhet. Ez az eljárás megszabadítja az üregeket a váladéktól, miközben folyadékmintát vesz az antibiotikum-rezisztencia kimutatására, hogy korrigálja a terápia menetét.

Az antibiotikum-terápia megfelelő működéséhez először meg kell vizsgálni a baktériumok rezisztenciáját bizonyos antibiotikumokkal szemben. Nem tarthat szüneteket az antibiotikumok kúrája alatt, és nem hagyhatja abba idő előtt, a közérzet javítására összpontosítva. Ez ahhoz vezethet, hogy a baktériumok alkalmazkodnak a gyógyszer hatásához.

Hagyományos gyógyászat

A Staphylococcus aureus hagyományos orvoslással történő kezelése meglehetősen hatékony lehet, de mindenképpen kiegészítő jellegűnek kell lennie a hagyományos kezeléshez képest. A növényekben található hatóanyagok gátolják a kórokozó mikroorganizmusokat, enyhítik a fájdalmat és a gyulladást, fertőtlenítik az érintett területet és növelik az immunitást.

Néhány tipp a népi gyógymódok használatához:

Orbáncfű. Az orbáncfű infúzióját vagy főzetét a járatból előzőleg kéntől megtisztítva öblítik ki a gyulladás csökkentése érdekében. Ésszerű ezt röviddel a fő gyógyszer bevétele előtt megtenni. Az orbáncfű erős természetes antibiotikum, és jó helyi használatra.
Dioxidin oldat. Az oldatból 4 cseppet csepegtetünk a hallójáratba, 10-15 perc múlva vattacsomóval megszárítjuk. Az eljárást naponta kétszer megismételjük (reggel és este).
A kamilla, körömvirág, zsálya főzetei jól támogatják a klasszikus terápiát. Csak arra kell figyelni, hogy egyes gyógynövények allergiás reakciókat válthatnak ki az emberekben. A húslevesnek megközelítőleg az emberi test hőmérsékletének kell lennie, a hidegebb folyadék érszűkülethez és a gyógyszer gyengüléséhez vezet.

Egyszerű szabályok betartásával csökkentheti a bakteriális fertőzés elkapásának valószínűségét: