Fülbetegségek

A 2. fokú halláskárosodás diagnosztikája és kezelése

Az enyhe halláskárosodás elég gyorsan gyógyul. De ha kihagyja az időt, akkor a betegség elkezd előrehaladni, és akkor már diagnosztizálják a 2. fokú halláskárosodást. Nemcsak hosszabb és komolyabb kezelést igényel, hanem a mindennapi életben is okoz bizonyos kellemetlenségeket. De ebben a szakaszban a betegség még teljesen gyógyítható, ha nem genetikai okok okozzák, vagy nem fülsérülés következménye.

Diagnózis és tünetek

Leggyakrabban az emberek pontosan a betegség második szakaszában fordulnak orvoshoz, mivel a halláskárosodás már kívülről is nagyon észrevehető, és már nem kelt kétséget. A 2. fokú halláscsökkenést a következő tünetek jellemzik:

  • egy személy nem hallja a suttogást, még közelről sem;
  • 3 méternél nagyobb távolságból nehéz megkülönböztetni a beszédet;
  • az egyes hangok, különösen a sziszegő hangok finomak;
  • nehéz nézni a TV-műsorokat normál hangerőn;
  • előfordul, hogy a telefonhívások nem hallhatók, mert az illető nem hallja őket.

Az audiogram elvégzése során az orvos észleli a hallási küszöb 40-ről 55 dB-re történő csökkenését, és további vizsgálatok segítségével meghatározza a betegség típusát: 2. fokú vezetőképes vagy szenzorineurális hallásvesztés.

2. fokozatú vezetőképes hallásvesztés akkor fordul elő, ha a középfül bármilyen okból megsérül. A leggyakoribb ok az akut vagy krónikus középfülgyulladás, amelyben folyadék és/vagy genny halmozódik fel a dobhártya mögött. Ennek eredményeként a hang normál vezetőképessége megszakad, és a személy elveszíti a jó hallás képességét.

A 2. fokozatú kétoldali szenzorineurális hallásvesztésnek általában genetikai okai vannak. Egyoldalú - gyakran szerzett. Akkor alakul ki, ha a belső fülben elhelyezkedő fülkagyló sérül, ritkábban a vérkeringés zavarakor daganat kialakulása vagy idegimpulzus-vezetés következtében.

A 2. fokú halláskárosodás kezelésének módját minden esetben csak az orvos dönti el. Az önigazolás csak ronthatja a helyzetet és bonyolíthatja a betegség lefolyását. Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés nem segít, ilyenkor műtéthez vagy hallókészülék beültetéshez kell folyamodni.

Kezelési módszerek

A betegség okainak és típusának helyes azonosításától függ, hogy lehetséges-e a 2. fokozatú hallásvesztés gyógyítása és a hallás teljes helyreállítása. A hallókészülék veleszületett fejletlenségén csak a műtét segíthet. A műtétet csak a fül teljes kialakulása után, 16-18 éves korban szabad elvégezni. Addig a halláskárosodást szükség esetén hallókészülékkel kompenzálják.

Ha 2. fokozatú szenzorineurális halláskárosodást észlelnek, az első szakaszban a kezelést leggyakrabban kórházban végzik. Általában egy antibiotikumot írnak fel a gyulladás enyhítésére, valamint a vírusok és fertőzések elpusztítására. Ezzel párhuzamosan fizioterápiás kezelést alkalmaznak: ultrahang, elektroforézis, akupunktúrás terápia.

Ugyanilyen fontos az étrend betartása, az egészséges életmód, valamint az alkohol és a dohányzás abbahagyása. A betegség leállítása után a további kezelést ambulánsan, az orvos előírásainak szigorú betartásával végzik.

A 2. fokú konduktív hallásvesztés diagnosztizálása esetén a kezelés a legtöbb esetben nem csak gyógyszeres kezelés. A dobhártya vagy a kis fülcsontok helyreállításához gyakran többé-kevésbé bonyolult műveletekre van szükség. Ezért a betegek kórházba kerülnek. A műtét után dől el a hallókészülék szükségességének és lehetőségének kérdése.

Az óvodáskorú gyermekeknél a 2. fokozatú halláskárosodás kezelését a logopédusos foglalkozásokkal párhuzamosan kell végezni. Ez rendkívül szükséges a gyermek beszédének helyes kialakításához, mivel a halláskárosodás az artikuláció megsértésével jár. Ha a beszédkészülék kialakításával nem foglalkoznak célirányosan, akkor még a hallás teljes helyreállítása esetén sem tud a gyermek tisztán beszélni.

Megelőzési módszerek

A halláskárosodás legjobb megelőzése az egészséges életmód. A szerzett halláskárosodás leggyakoribb oka a patogén mikroorganizmusok. A vérrel vagy szexuális úton terjedő betegségek a hallás éles romlását okozhatják. Emiatt az alkoholisták, a kábítószer-függők és a nemi életet folytató személyek veszélyben vannak.

Negatívan befolyásolja a hallást és az állandó zajt. A zajos iparágakban dolgozóknak füldugót vagy fejhallgatót kell használniuk. A mindennapi életben pedig jobb, ha megpróbálja elkerülni a túl hangos hangokat: ne hallgasson zenét fejhallgatón keresztül, ne kapcsolja be túl hangosan a tévét.

Terhesség tervezésekor jobb, ha átadja a genetikai teszteket, és a terhesség alatt kerülje a gyógyszerek szedését. Különösen fontos a gyermek fejlődésének figyelemmel kísérése élete első évében a halláspatológiák időben történő azonosítása érdekében. Korai diagnózis esetén nagy a teljes gyógyulás valószínűsége.

Nem lehet elkezdeni, és a különféle betegségeknek első pillantásra semmi közük a fülekhez. A halláskárosodást a következők okozhatják:

  • kezeletlen SARS vagy influenza;
  • érelmeszesedés és otosclerosis;
  • onkológiai betegségek;
  • 2-3 fokos magas vérnyomás;
  • a hallóideg ideggyulladása.

Ne felejtsük el, hogy a hagyományos kezelési módszerek csak a komplex terápia részeként hatékonyak. És még ebben az esetben is meg kell egyezni az orvossal.

Minden betegségtípushoz, annak okától függően, saját kezelési komplexumot írnak elő. És azok a népi jogorvoslatok, amelyek segítenek az egyik esetben, a másikban, csak felgyorsíthatják a halláskárosodás progresszióját.