Hogyan kell gargarizálni jóddal?

A jóddal történő gargalizálást az egyik leghatékonyabb módszernek tekintik a torokfájás és a nyelés során fellépő kellemetlen érzés kezelésére. A fájdalom szindróma megjelenésének számos oka van.

A leggyakoribb provokáló tényezők a következők:

• SARS és más vírusfertőzések (mononukleózis, kanyaró);
• bakteriális fertőzések (mandulagyulladás, skarlát);
• dohányfüst;
• hideg levegő;
• erős szagok.

Manapság számos olyan megoldás létezik a torok gargarizálására, amelyek gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő, fájdalomcsillapító, ödémaellenes hatásúak. A gyógyszerek összetétele farmakológiai és növényi összetevőket is tartalmazhat.

A torokfájás leghatékonyabb kezelése a jódos oldat. A gyógyszert évek óta használják a torokfájásban megnyilvánuló betegségek megelőzésére és kezelésére.

A jódoldat időben történő használata elkerüli a betegség előrehaladását, más tünetek megjelenését

Útmutató a jódoldat használatához

A jód egyes hormonok része, közvetve részt vesz a fagociták (a fertőző kórokozók elleni küzdelemben részt vevő immunsejtek) képződésében.

A jód kifejezett antimikrobiális, mérsékelt helyi irritáló hatással rendelkezik, amely lehetővé teszi a kórokozó mikroorganizmusok elleni küzdelmet, a helyi véráramlás aktiválását és a biológiailag aktív anyagok szállítását. Ennek eredményeként csökken a duzzanat és a gyulladás intenzitása.

A bőrrel, nyálkahártyákkal érintkezve az összes jód harmada jodidokká, a többi aktív jóddá alakul. A felszívódás részleges, minimális mennyiségű szisztémás hatást biztosít. A szövetekbe való behatolás után a pajzsmirigy (pajzsmirigy) szívja fel. A szervezetből való kiürülést elsősorban a vesék, valamint a verejtékmirigyeken, a bélrendszereken keresztül végzik.

A külső használatra szánt jód a bőr fertőző és gyulladásos sebeinek kezelésére javallt, beleértve a traumás eredetűeket is. A jóddal végzett gargarizálás a mandulagyulladás, a torokgyulladás krónikus, akut formái esetén javasolt, amikor a torokfájás aggaszt.

Az orális alkalmazás ellenjavallatai közé tartozik a tuberkulózis, nephritis, jóindulatú adenomák, gennyes bőrbetegségek (furunculosis, pyoderma), diathesis, akne, csalánkiütés. A helyi alkalmazás tekintetében az allergiás reakciókat az ellenjavallatok között különböztetjük meg.

Külső alkalmazás esetén a következő mellékhatások léphetnek fel:

• bőr irritáció;
• jodizmus (hosszú ideig tartó használat esetén), amely rhinitisben, bőrkiütésben, például csalánkiütésben, nyálfolyásban, könnyezésben nyilvánul meg.

A szájon át történő alkalmazás mellékhatásai közül érdemes kiemelni a szapora szívverést, fokozott izzadást, bélműködési zavarokat (hasmenést), bőrallergiás megnyilvánulásokat, alvászavart, ingerlékenységet.

Az öblítés során kerülni kell az oldat lenyelését, hogy elkerüljük a gyomor-bél traktus nyálkahártyájának irritációját.

Hogyan kell megfelelően elkészíteni a jódoldatot

A legnépszerűbb népi recept jód, só, szóda kombinációja. Az elkészített oldat terápiás hatást fejt ki három összetevő miatt:

1. a só részt vesz az oropharynx nyálkahártyájának, a kórokozó mikroorganizmusok manduláinak, gennyes váladékozásnak, filmeknek a tisztításában, fertőtlenítő hatású;
2. a szóda nyugtató hatással van a szájüreg nyálkahártyájára, az oropharynxre, felgyorsítja a regenerációs folyamatokat, ami a mikrorepedések gyors gyógyulását okozza, és fájdalomcsillapítóként is működik;
3. a jódot a gyógyászati ​​oldat egyedülálló összetevőjének tekintik, mivel serkenti a helyi immunitást a védelem szintjének növelése érdekében. Ezenkívül a jód csökkenti a szöveti ödémát, aktiválja a szövetek regenerációs folyamatait.

A jódos oldat elkészítéséhez a vizet 40 fokra kell melegíteni (a forró víz használata növeli a nyálkahártya megégésének kockázatát, felgyorsítja a felszívódási folyamatot a véráramba, ami ronthatja az általános közérzetet).

Sót, szódát (mindegyik 1 teáskanál), valamint 2 csepp jódot adunk egy pohár térfogatú vízhez. A legfontosabb dolog az, hogy ne lépje túl a megengedett jód adagot. Ha a szódát és a sót viszonylag ártalmatlan összetevőknek tekintik, akkor a túlzott mennyiségű jód nemkívánatos következményekkel jár.

A gyógyászati ​​oldat minden komponensét alaposan össze kell keverni, amíg teljesen fel nem oldódik. Az öblítést legfeljebb 5 percig végezzük, időnként kiköpjük, és a szájat megtöltjük az oldat új részével. A gyakori öblítés sem javasolt, mivel a nyálkahártya kiszáradása lehetséges. Ennek eredményeként a fájdalomérzetek intenzívebbé válnak.

Öblítési szabályok

A maximális terápiás hatás elérése érdekében be kell tartania az öblítés szabályait. Az eljárás egyszerűsége ellenére pozitív és negatív hatásai is lehetnek.

1. Az eljárást rendszeresen meg kell ismételni. A jódoldatot naponta legfeljebb háromszor ajánlott 2-3 napig használni. Az öblítések közötti időközönként fertőtlenítő spray-vel öntözheti a mandulákat, a szájgaratot. A mandulagyulladás, pharyngitis akut fázisában 2 óránként öblítést végeznek, felváltva jódot más típusú gyógynövényeken (Rotokan) vagy gyógyszerészeti összetevőkön (Chlorophyllipt, Miramistin) alapuló gyógyászati ​​oldatokkal.
2. Az eljárás során az "Y" hangot ki kell ejteni. Erre azért van szükség, hogy a kezelési megoldással maximalizáljuk a kóros fókusz elérését. Kiejtéskor a nyelv gyökere leereszkedik, ami lehetővé teszi, hogy az oldat mélyebben behatoljon az oropharynxbe.
3. Öblítéskor tanácsos hátradönteni a fejét, ami lehetővé teszi az antiszeptikum hatásterületének növelését. Ugyanakkor a nyálkahártya jobb tisztítása biztosított, aminek köszönhetően a fájdalomérzet jelentősen csökken.
4. Az eljárás után nem szabad inni, enni 20 percig. Az ételcsomó hatása az öblítést követő első percekben fokozza a nyálkahártya traumáját, irritálja azt, és jelentősen csökkenti a terápiás hatást is.

Vannak, akik kíváncsiak, hogy lehetséges-e több jóddal gargarizálni. Az oldatban lévő magas jódtartalom növeli a mérgezés kockázatát, amely allergiás reakcióként (bőrkiütés, könnyezés, nátha, arcduzzanat) nyilvánul meg. Ha ezek a tünetek megjelennek, le kell állítani az öblítést.

Ami a jódtartalmú gyógyszerekkel szembeni túlérzékenységet illeti, számukra tilos a jódoldattal végzett eljárás.

Különösen a jód alkalmazása terhes nők számára

A terhesség alatti megfázást meglehetősen gyakran tartják nyilván a szülészeti patológiák között. Ezt elősegíti a szervezet immunvédelmének csökkenése a hormonális változások hátterében. Ebben a tekintetben a nő szervezete érzékenyebbé válik a fertőző kórokozókkal szemben.

Ezenkívül a betegség lefolyása súlyosabb, ezért a szövődmények kialakulásának elkerülése érdekében ajánlott időben orvoshoz fordulni.

A fájdalom megjelenése a torokban gyulladásos folyamat jelenlétét jelzi, amellyel azonnal meg kell kezdeni a harcot. Tekintettel arra, hogy a terhesség alatt az antibiotikum-terápia korlátozott, a gargarizálást tartják a leghatékonyabb módszernek.

Hogyan kell gargarizálni a terhes nőket jódoldattal? Terhes nők is részt vehetnek az eljáráson, feltéve, hogy nincs allergiás reakció a jódtartalmú termékekre vagy gyógyszerekre.Ha egy nő még soha nem használt ilyen oldatot a terhesség előtt, akkor ebben az időszakban nem ajánlott elkezdeni használni.

Ezenkívül egyes szakértők korlátozzák a jódoldat használatát a terhesség korai szakaszában.

A jód túlzott bevitele az első trimeszterben a várandós anya szervezetébe negatívan befolyásolhatja a pajzsmirigy kialakulását a magzatban.

Terhes nők számára vannak olyan bevált gyógyszerek, amelyek 9 hónapig engedélyezettek. Ezek közé tartozik a Furacilin, Miramistin, Chlorhexidin, Chlorophyllipt, Ingalipt. A felsorolt ​​gyógyszerek oldatok, szájgarat öntözésére szolgáló spray, mandulák formájában kaphatók.

Antiszeptikus, gyulladáscsökkentő, ödémacsökkentő, fájdalomcsillapító hatásúak, felgyorsítják a regenerációs folyamatokat és ennek megfelelően a gyógyulást. A reszorpció tablettázott formái közül meg kell különböztetni a Lizobactot, a Faringoseptet.

Gargarizálni gyerekeknek

Gyermekek számára az öblítés orvosi eljárásként két éves kortól megengedett, de már 2 éves korban is fennáll az oldat lenyelése vagy a légutakba kerülésének veszélye. Ennek eredményeként a gyermek erős köhögést okoz, és megijed.

Ráadásul nem minden gyerek reagál jól a só és a szódabikarbóna ízére, ezért nehezen tudja kimosni a torkát. Az utasítások szerint a jódoldat 5 éves kortól megengedett gyermekek számára, feltéve, hogy a gyermek tudja, hogyan kell gargarizálni a gyógyszer lenyelése nélkül. A jód használatának ellenjavallatai közé tartozik az allergiás reakció.

A főzéshez a vizet 40 fokra kell melegíteni, szódát, sót (0,5 teáskanál) kell adni egy pohár vízhez, majd hozzáadni 1 csepp jódot. Miután az oldatot alaposan összekevertük, amíg az összetevők teljesen fel nem oldódnak, naponta egyszer kell használni.

Az angina, a pharyngitis kezelése a torok gyakori öblítésével jár (napi 5-6 alkalommal), de nem minden szülőnek sikerül meggyőznie a gyermeket az eljárás szükségességéről. Emiatt gyakran ajánlják a kellemesebb ízű spray-ket és a pasztillákat.

A spray formájában lévő oldatok közül az Ingalipt, a Hexoral 3 évesnél idősebb gyermekek számára, a Tantum Verde - 4 éves kortól, a Cameton - az 5 éves kortól, a Stopangin - a 8 évesnél idősebb gyermekek számára. A tablettaformák közül a Lizobakt, a Strepsils gyermekek számára írható fel.

Ha egy 1 évesnél fiatalabb gyermeknél torokfájást észlelnek, ajánlott az Aqualor Baby spray használata. A gyógyszer lehetővé teszi a nasopharynx óvatos öblítését, profilaktikus célokra, valamint ARVI-re, orvosi eljárások után minden nap használható. Bezkostovnі ajándékok új kaszinóknak online elslots Az ezzel a megoldással való mosást a sinusitis, pharyngitis, stomatitis komplex kezelésének részeként használják.

Amikor megjelenik a torokfájás, el kell kezdeni a gargarizálást anélkül, hogy megvárná a fájdalom megjelenését. Ha ennek ellenére fájdalom jelentkezik, tanácsos orvoshoz fordulni a kezelési taktika meghatározásához.

Szükség esetén a szakember az öblítés mellett antibiotikum terápiát is felírhat. Gennyes folyamat, fertőző kórokozó szervezetben való terjedése esetén hajtják végre.

Tünetileg a fertőzés általánossá válása gyanítható olyan klinikai tünetek alapján, mint a lázas hipertermia, nyelési nehézség, testfájdalmak, fejfájás, szédülés. Az otolaryngológus által végzett vizsgálat során megállapítják a fertőző és gyulladásos folyamat súlyosságát és prevalenciáját.

A pharyngoscopia, a laboratóriumi diagnosztika és a terápiás taktikák eredményei alapján meghatározzák a beteg életkorát, az egyidejű patológia jelenlétét.