Mit mutathat ki a szív MRI-je?

A módszer fizikai alapja

Az MRI gép alapelve Mágneses magrezonancia. Vizsgáljuk meg ezt a fogalmat fizikai szempontból.

Az emberi test atomokból áll, a neutronok és a protonok töltéssel rendelkező részecskékként működnek. A részecskék véletlenszerűen forognak az atommag belsejében, és belső mágneses teret hoznak létre, amely kölcsönhatásba léphet egy külső mágneses mezővel. A folyamat eredményeként a protonok meghatározott sorrendben sorakoznak fel. A tomográf a protonok saját forgási sebességéhez (Larmor frekvenciához) közeli energiaimpulzust hoz létre. Ez hozzájárul a részecskék helyzetének megváltozásához és szinkron forgásához.

A belső mágneses tér protonjai energia hatására fokozatosan változtatják helyzetüket, és a külső térhez hasonló sorrendben sorakoznak fel. Ezt "relaxációnak" nevezik. Két relaxációs idő van: T1 és T2. Az atommagok koncentrációja és a relaxációs idő határozza meg a spektrum nagyságát és a kép fényességét.

A mágneses rezonancia képalkotás alkalmas a lágyszövetek vizualizálására, mivel a kis számú protont tartalmazó anatómiai struktúrák (csontok, levegő) mindig gyenge jelet mutatnak, ezért sötétnek ábrázolják őket. A folyadékok, különösen a víz, az időszaktól (T1 vagy T2) függően világosnak és sötétnek is tűnhetnek.

További kutatási lehetőségek

Az MRI további értéke az a képesség, hogy kontrasztvegyületek bevezetésével fokozza a technika érzékenységét. A legszélesebb körben használt gadolínium. A kontraszt felhalmozódik a szövetekben, ami lehetővé teszi a daganatok és áttétek diagnosztizálását. Szívgyógyászati ​​gyakorlatban is használják aneurizmák, defektusok és egyéb érrendszeri rendellenességek felismerésére.

Vannak speciális MRI-vizsgálatok (mágneses rezonancia képalkotás) a szív- és érrendszerre vonatkozóan.

• Az MR angiográfia rendkívül hatékony módszer az aorta és a perifériás artériák véráramlásának gyors felmérésére. A mágneses rezonancia képalkotás lehetővé teszi az erek képeinek megtekintését két- és háromdimenziós módban.
• MR spektroszkópia - a hidrogén és foszfor magjaiból spektrum képzésén alapul, amely fontos a szívizom biokémiai folyamatainak értékeléséhez. A spektrum bemutatja az adenozin-trifoszfát (ATP) és a foszfokreatin (PCr) relatív koncentrációit – olyan enzimeket, amelyek a szívizom károsodását jelzik. A PKr koncentrációjának csökkenése az ATP-hez képest szívizom ischaemiát jelez.
• A fázissebesség-térképezés a szív ultrahangjához hasonló rezonáns technika. Lehetővé teszi a véráramlás megjelenítését, a lökettérfogat és a perctérfogat értékének kiszámítását az aortabillentyű szintjén, valamint az interventricularis vagy interatrialis septa hibáinak meghatározását.

Javallatok

A vizsgálat fő indikációja a keringési rendszer részletes vizualizálásának szükségessége a szív ultrahangjának pontatlan eredményével. A módszer a többszeletű számítógépes tomográfia (MSCT) alternatívájaként is használható.

A kardiológiai gyakorlatban fontos a szívizom tömegének, a kamratérfogatoknak, az ejekciós frakciónak a helyes kiszámítása, valamint a szívelégtelenség kialakulásának és progressziójának okának megállapítása, amit a szív MRI kiválóan mutat.

A nagy felbontású tomográfia lehetővé teszi a szív összehúzódási funkciójának optimális értékelését. A légzésvisszatartási technikák segítenek nyomon követni a koszorúér elhelyezkedését. A módszer lehetővé teszi a szelep működésének felmérését és a vér visszaáramlásának vagy szűkületének jelzését. A tomográfia az arany standard a szívburok vastagságának meghatározásában. A módszer lehetővé teszi az aorta, a pulmonalis artériák és a vénák tiszta képeinek készítését, valamint a szívizom perfúziójának értékelését.

A szív MRI-jének indikációi a következő állapotok gyanúja esetén alakulnak ki:

• a kamra aneurizma és pszeudoaneurizma;
• kitágult és hipertrófiás kardiomiopátia;
• veleszületett és szerzett szívhibák;
• szívizomgyulladás;
• szívfibrózis;
• aritmogén szívizom diszplázia;
• hemochromatosis - infiltratív kardiomiopátia, amelyben a vas felhalmozódik a szívizomban;
• a szív átalakítása;
• amiloidózis;
• szarkoidózis;
• Chagas-betegség;
• a szív daganatai is könnyen kimutathatók, ami segít a betegség korai stádiumban történő felismerésében.

Informatívság

A módszer információtartalma közvetlenül függ a használt eszköz típusától, teljesítményétől és beállításaitól.

A klausztrofóbiás és egyéb, a folyamatot nehezítő állapotú betegek vizsgálatához nyitott (alacsony mező) tomográf javasolt. A készülék teljesítménye általában 0,23 és 0,5 Tesla között van. Hogy ilyen gyenge beállítások mellett csináljunk-e szív MRI-t, az racionalitás kérdése, mert rossz a képminőség.

A nagymezős telepítések kapacitása 1-1,5-3 Tesla, ami vékony metszeteket és ezáltal részletesebb képet ad. Ezenkívül az ilyen típusú készülékek sokkal gyorsabban működnek.

Milyen esetekben tilos a beteg tomográfiát végezni?

A vizsgálat fő veszélye a páciens életét veszélyeztető helyzet provokálásának valószínűsége. ... Abszolút ellenjavallatok:

• pacemaker jelenléte;
• telepített inzulinpumpák;
• középfül implantátumok;
• mesterséges szívbillentyűk jelenléte;
• fém fogszabályozó - különösen veszélyes az agyi erekre, mivel valószínű az érfal károsodása és vérzés.

Relatív ellenjavallatok:

• sztentek a koszorúerekben;
• mesterséges billentyűk a szívben;
• néhány cava-szűrő modell;
• ízületi protézisek;
• fém konzolok, szilánkok;
• fogsor vagy fém fogak;
• a létfontosságú funkciók mechanikus fenntartásának szükségessége (például a tüdő mesterséges szellőztetése);
• mentális zavarok, beleértve a klausztrofóbiát;
• a terhesség első trimesztere - nincs pontos adat a manipuláció veszélyeiről, de ajánlott kerülni a kutatást a korai szakaszban.

Ha a szívizom mágneses rezonancia képalkotása során kontrasztanyagot fecskendeznek be, a következő ellenjavallatokkal egészül ki:

• egyéni intolerancia a kontrasztanyag összetevőivel szemben;
• súlyos veseelégtelenség;
• terhesség bármikor;
• hemolitikus anémia.

Következtetéseket

A magas költségek ellenére a szívtomográfiát széles körben használják a modern gyógyászatban. A módszer elismerten a legmegbízhatóbb a jobb és bal kamra, valamint a nagy és a perifériás erek szerkezetének és működésének felmérésére. De érdemes megjegyezni, hogy az MRI nem a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálásának kezdeti vizsgálata, hanem gyakrabban végzik el az echokardiográfia adatainak tisztázására.