A tüneti (szekunder) magas vérnyomás differenciáldiagnózisa

Kötelező kutatás

A diagnózis felállításához a beteg vizsgálati komplexumot vesz igénybe, beleértve a kötelező és kiegészítő vizsgálatokat. Első csoport:

• vérvizsgálat;
• A vizelet elemzése;
• A szív ultrahangja;
• EKG;
• szemfenék vizsgálata.

A diagnózis felállításához szükséges további vizsgálatok a következő komplexumot foglalják magukban:

• Az erek, a vesék, a pajzsmirigy és a hasi szervek ultrahangja;
• az erek angiográfiája;
• CT vagy MRI;
• mellkas röntgen;
• a C-reaktív fehérje koncentrációjának meghatározása;
• vizeletgyűjtés bakteriuriára;
• a proteinuria mennyiségének meghatározása.

A beteget aggasztó tünetektől függően a kardiológus előírja a másodlagos magas vérnyomás megállapításához szükséges vizsgálatok specifikus listáját.

Vérvizsgálat... Tüneti magas vérnyomás gyanúja esetén a diagnózis felállítása érdekében vérmintát vesznek általános elemzéshez és biokémiai elemzéshez. Az első esetben az eritrociták, a hemoglobin, a leukociták, a hematokrit és a vérlemezkék szintjét határozzák meg. A biokémiai kutatásokban fontosak a glükóz, koleszterin, kálium, trigliceridek, kreatinin és húgysav mutatói. Adjon vért reggel éhgyomorra. A glükóz meghatározásakor, ha az adatok meghaladják a normát, ajánlatos újra elvégezni a tolerancia tesztet. Amikor a másodlagos vizsgálat során a glükózszint magas marad, a cukorbetegség diagnózisát állapítják meg. Az általános vérvizsgálaton kívül biokémiai vizsgálatot is végeznek. A magas vérnyomásban a legfontosabb mutatók azok, amelyek a célszerveket érintik.

A koleszterin határozza meg a lipidek mennyiségét a vérszérumban. A magas szintet az érfal állapotának mutatójának tekintik, amelyet a túlzott lerakódással járó érelmeszesedés érint. Van jó és rossz koleszterin. Az elsőt nagy sűrűségű lipidnek nevezik, és általában az a feladata, hogy bizonyos vegyületeket a májba szállítson. Az alacsony sűrűségű koleszterin az ateroszklerózisos érbetegségek kialakulásának fő kockázati tényezője.

A trigliceridek a zsíranyagcsere azonos mutatói, magas vérnyomás gyanúja esetén biokémiai vérvizsgálattal kell meghatározni a szintjét. Jelen vannak a májban, táplálékkal jönnek, majd átjutnak az erekbe, és plakkok formájában rakódnak le különböző szervekben. Ez fokozatosan a vérnyomás emelkedéséhez és az artériás hipertónia diagnózisának kialakulásához vezet.

A kreatinin egy olyan vegyület, amely tükrözi a vázizmok állapotát és a veseműködést. Ha szintje meghaladja a megengedett értékeket, akkor ez a veseelégtelenség jele, és a magas vérnyomás kialakulása ilyen háttérrel nagyon jellemző.

A húgysavszint további mutató a veseműködés értékeléséhez. Hasonló vegyület bizonyos élelmiszerekkel purinok formájában kerül a szervezetbe. Normális esetben egy kis felesleg ürül ki a vizelettel. A purinbázisok cseréjének megsértésével a húgysav koncentrációja jelentősen meghaladja a megengedett szintet, és ez a vesekárosodás eredménye.

A sejtek belsejében található kálium kémiai elem nagy jelentőséggel bír. Feladata az idegimpulzusok vezetése és az izomösszehúzódás végrehajtása. Ha a káliumkiválasztás folyamatai megszakadnak, az anyag sok vagy kevés lesz, akkor megjelenik a szívműködés patológiája, és csatlakozik a magas vérnyomás.

A vizelet elemzése... A vizeletben lévő mutatók vizsgálatát endokrin patológia, szív- és érrendszeri vagy vese által okozott tüneti hipertónia gyanúja esetén használják az állapot felmérésére. A vizelet elemzése során meghatározzák a fehérje mennyiségét, az eritrociták és leukociták jelenlétét az üledékben, baktériumokat, sókat, hengereket. Az anyagban és a ketontestekben lévő glükóz mennyiségének kiszámítása kötelező.

Kardiogram... Az EKG felvétele során lehetőség nyílik a pitvari vagy kamrafal hipertrófiájának, szívritmuszavarának és vezetési zavarának megállapítására. A tüneti magas vérnyomás megerősítésére a beteget további vizsgálatokra utalják, beleértve a szívizom echokardiográfiáját.

Szemfenék vizsgálata... Állapotának felmérésére oftalmoszkópot használnak. Artériás hipertónia esetén a beszűkült arteriolák és a vénák kitágulása észlelhető ezzel a készülékkel. A köztük lévő arány értékelésekor az előbbi átmérőjének jelentős csökkenése figyelhető meg. A szemész megjegyzi a vénás pangást a patológiában.

A szív ultrahangja... A szív vizsgálatakor felmérik üregeit, falvastagságát, a billentyűkészülék állapotát, az izomréteg károsodott motoros aktivitását és a benne lévő véráramlás lehetséges patológiáját. A hipertrófia diagnosztizálására ez a technika érzékenyebb, mint az EKG.

További elemzések

Érrendszeri ultrahang... Az erek vizsgálatakor felmérik az átjárhatóság mértékét és az atheroscleroticus plakkok jelenlétét, amelyek a magas vérnyomás kockázati tényezője, ami a véráramlás akadályozásával jár. Rendellenességek, urolithiasis esetén romlik a vérkeringés a vese ereiben, ami nyomásemelkedéshez vezet. A hasi szervek patológiájával a magas vérnyomás gyakran az egyik tünetté válik. Egyes esetekben ez a tünet a pajzsmirigybetegségekre is jellemző.

Vaszkuláris angiográfia... A veseszövetben a véráramlás állapotának felmérésére angiográfiát végeznek, amely röntgenvizsgálat. Az eljáráshoz kontrasztanyagra van szükség, amely nélkül a vizsgálat lehetetlen. A tanulmány segít a szűkület vagy más patológia felismerésében, amely magas vérnyomáshoz vezet. Értékelje nemcsak az erek állapotát, hanem a szerveket, a nyirokkeringést is.

CT vizsgálat... Az egyik további vizsgálat, amikor a tünetekkel járó artériás hipertónia diagnózisa szükséges, a mágneses rezonancia képalkotás. A tünetektől függően (kivéve a magas vérnyomást) a beteget beutalják a beavatkozásra, hogy készítsenek képet. Segítségével bármely szerv patológiáját diagnosztizálják.

Mellkas röntgen... Ez a diagnosztikai módszer segít megérteni az artériás magas vérnyomás okait, ha a tüdőben patológia van. Általában a betegek légszomjról, szívdobogásról panaszkodnak. Két vetítésben áttekintő kép készül, majd a kapott adatokat orvos értékeli.

A C-reaktív fehérje koncentrációjának meghatározása... A tünetekkel járó magas vérnyomásban szenvedő betegeknél nagy a kockázata a megnövekedett C-reaktív fehérjeszintnek. A gyulladásos válasz mediátorai közé tartozik, ami sok olyan betegségben nyilvánul meg, amelyek vérnyomás-emelkedéshez vezetnek.

A proteinuria mennyiségének meghatározása... A vesepatológia, mint a tüneti magas vérnyomás fő okának kizárása vagy megerősítése érdekében meg kell határozni a vizeletben lévő fehérje mennyiségét. A normál értékek túllépése a nefrotikus szindróma megnyilvánulása, amely egyesíti a veseszövet-károsodásra jellemző jeleket.

Megkülönböztető diagnózis

A vérnyomás emelkedése számos betegségre jellemző. A pontos diagnózis felállításához átfogó vizsgálatot végeznek. A tünetekkel járó artériás hipertónia differenciáldiagnózisa a következő betegségek között történik:

1. Vesebetegség.
2. Endokrin rendellenességek.
3. Szívpatológia és érrendszeri elváltozások.
4. Az idegrendszer károsodása által okozott állapotok.

Egyes patológiák tünetmentesek, ami megnehezíti a diagnosztikai keresést.

A magas vérnyomás diagnózisának és okának megállapítása esetén a vesepatológia gyakrabban fordul elő, mint mások. A betegség a veseszövetben megzavart véráramlással vagy a vizelet kiáramlásának akadályozásával jár. A hasonló jellegű klinikai kép a testhőmérséklet emelkedésében, az üledék jelenlétében nyilvánul meg a vizelet vizsgálatában. A diagnosztikai keresés szakaszainak feladata:

1. Korábbi vese- vagy húgyúti betegségekre utaló információk gyűjtése.
2. E testrendszer elváltozásával összefüggő panaszok azonosítása a páciensben.

A láz, a magas vérnyomás, valamint a hasi és ízületi fájdalom formájában jelentkező tünetegyüttes lehetővé teszi a vesével nem összefüggő betegség (periarteritis) gyanúját. Ha csak az ödémát adják a magas vérnyomáshoz, akkor az ilyen tünetek a glomerulonephritis diagnózisára jellemzőek.

Az endokrin szervek károsodásával járó patológiában a tünetekkel járó magas vérnyomást szokás elkülöníteni, amely krízis tüneteivel, izomgyengeséggel és a vizelet elemzésének megváltozásával, elhízással, daganatszerű képződéssel jár a hasüregben.

A krízis kialakulása izomremegés, fokozott pulzusszám, sápadtság, erős izzadás tüneteivel feochromocytomára utal. A tünetekkel járó magas vérnyomásban szenvedő betegek körében gyakori. Az ilyen tünetek hozzáadása a magas láz, a gyors fogyás és a súlyos hasi fájdalom hátterében növeli ennek a patológiának a kockázatát. Egyes esetekben a betegség a normál testhőmérséklet hátterében, de ájulással és magas vérnyomással folytatódik.

Ha a beteg menstruációs rendellenességekre, a testtömeg éles növekedésére panaszkodik, akkor az ilyen jelek Itsenko-Cushing-szindrómára utalnak. A diagnózist alátámasztja a viszketés, a súlyos szomjúság és a gyakori, bőséges vizelés (poliuria).

Ha egy betegnél primer aldoszteronizmus gyanúja merül fel, jellemző tünet a vér káliumtartalmának csökkenése. A konzultáción súlyos izomgyengeségre és izomfájdalomra, végtaghidegségre, görcsökre panaszkodik az orvosnak. A klinikai kép a vér alacsony káliumkoncentrációjához kapcsolódik. A diagnózis sajátossága a szájszárazság, fokozott szomjúság, gyakori és bőséges vizelés (polyuria), beleértve az éjszakai (nocturia) megjelenését is.

Az arteritis az aortát és annak ágait érintő betegség. Bizonyos kritériumok kiemelik, amelyek megítélik ezt a patológiát, és segítenek a diagnózis felállításában. Ezek tartalmazzák:

1. A tünetek 40 éves kor előtt jelentkeznek.
2. Fokozott súlyos izomgyengeség a végtagokban (szakaszos claudicatio).
3. A kéz vérnyomásának különbsége nagyobb, mint 10 Hgmm. Művészet.
4. Az angiográfia során az ér lumenének szűkülését vagy elzáródását észlelik.

Egyes betegek aggódnak a gyakori fejfájás, orrvérzés miatt. Sokkal gyakrabban panaszkodnak gyors fáradtságra és görcsökre a végtagokban.

A nyomás tüneti emelkedése, amely idegi jellegű, az agy vagy a gerincvelő károsodásával jár együtt agyvelőgyulladás, daganat vagy traumás agysérülés kialakulása során. A magas vérnyomásban szenvedőkre jellemző a fejfájás, szédülés, görcsök, hasi fájdalom. A diagnózis megerősítésére a betegeket angiográfiára és mágneses rezonancia képalkotásra utalják.

Egyes betegségek atipikus klinikai képpel és enyhe tünetekkel jelentkeznek. Ezért, amikor a nyomás emelkedik, a pácienst teljesen megvizsgálják, hogy ne hagyja ki a patológiát. Vannak esetek, amikor az artériás magas vérnyomás több okból is megjelenik. Az időben megkezdett kezelés (a diagnózis felállítása után azonnal) javítja az életminőséget, meghosszabbítja a munkaképességet.