Dobhártya: szerkezete és funkciója

A dobhártya a legvékonyabb membrán, amely az átviteli mechanizmus, amelyen keresztül az ember képes hallani a környezet hangjait. A külső hallójárat mélyén helyezkedik el, és egyfajta határként szolgál a külső és a középfül között. Csak a fül otoszkópos vizsgálatakor láthatja szakember. De véletlenül megsérülhet még a füle gondatlan tisztításával is, ezért ezt a lehető legkörültekintőbben és helyesen kell megtennie.

Felépítés és funkció

A dobhártya mérete nagyon kicsi. Körülbelül 1 cm átmérőjű, és gyermekeknél majdnem kerek alakú, és az életkorral megnyúlik és oválissá válik. A halántékcsontban található csontos labirintushoz kapcsolódik, és enyhe lejtőn helyezkedik el, nem pedig szigorúan merőlegesen.

A dobhártya szerkezete meglehetősen összetett - ez nem csak egy bőrlebeny. Három fő rétegből áll:

1. Külső - a külső hallójáratot bélelő hámsejtekből áll. Leválnak és időnként változnak. Ha megsérül, ez a réteg képes öngyógyítani.
2. Közepes - szuperelasztikus rostos szövetből áll, amely nagy érzékenységet és meglehetősen erős feszültséget biztosít. A rostos szövetrostok két irányban helyezkednek el, egyfajta hálót alkotva. Amikor összetörnek, már nem nőnek együtt.
3. A belső valójában a középfül része, és egy nyálkahártya, melynek sejtjei nagyon gyorsan regenerálódnak. Megakadályozza a dobhártya kiszáradását.

Fontos elem, amely megakadályozza a dobhártya megrepedését, a nagyon kicsi izmok, amelyek szabályozzák a feszültségét. Túl éles és hangos hangoknál reflexszerűen csökken a feszültsége, csökken a fül érzékenysége.

Működés elve

A dobhártya arra szolgál, hogy a fülkagyló által felfogott akusztikus hullám elérje a halántékcsont mélyén elhelyezkedő hangérzékelési szerveket. A hang hatására a dobhártya rezeg a fülben, de az emberi agy csak gyenge elektromos impulzusokat képes érzékelni, amivé a hangot át kell alakítani. Ez a folyamat a középső és a belső fülben zajlik.

Sokan érdeklődnek az iránt, hogy hova terjednek a dobhártya rezgései, és miért nem reped ki a dobhártya durva hangoktól vagy magas légköri nyomástól. Közvetlenül mögötte található az emberi csontváz három legkisebb csontja: a kalapács, az incus és a szalagok. Ők veszik át azokat a rezgéseket, amelyeket a membrán akusztikus hullám hatására a fülben kelt. A rezgések felerősödnek és továbbirányulnak, ami a belső fülben lévő folyadék kilengését okozza.

A dobhártya mindössze egytized milliméter vastag. De szuper rugalmas. Éppen ezért csak egy nagyon éles és erős hang, vagy belülről vagy kívülről érkező nagy nyomás törheti meg. A repedés veszélye akkor áll fenn, ha:

• robbanások és lövések a közvetlen közelében;
• gyors mély merülés;
• a halántékcsont károsodása és egyéb fejsérülések;
• gennyes középfülgyulladás, amikor a felgyülemlett genny nyomja rá.

Amikor a dobhártya perforált, idővel részben vagy teljesen helyreáll, bár rugalmassága csökken, ami befolyásolja a hangérzékelési képességet.

Lehet-e hallani dobhártya nélkül – természetesen nem. Ezért, ha bármilyen okból felszakad, teljes süketség lép fel. A hallás helyreállításához komplex dobhártyaműtétre van szükség, melynek során azt rugalmas implantátumra cserélik.

Érdekes módon a belső fülben van egy másodlagos dobhártya is, amely tulajdonképpen lezárja a hangátviteli rendszert. Ez a legvékonyabb membrán, amely lezárja a fülkagyló labirintusának bejáratát, és így csillapítja a folyadék ingadozásait (perilimfa) a középfülben.

A szakadás okai és megelőzése

A dobhártya perforációjának leggyakoribb oka az előrehaladott gennyes középfülgyulladás. Ha a genny felhalmozódása túl nagy, akkor belülről erős nyomást fejt ki, megnyújtja és elviselhetetlen fájdalmat okoz. Az egészségügyi intézményben helyesen elvégzett szúrás segít megszabadulni a fájdalomtól. A perforáció után egy vékony sönt kerül a lyukba. Lehetővé teszi a genny kijutását, eltávolítása után a dobhártya helyreáll.

De nem ez az egyetlen oka annak, hogy a fül membránja fáj. A fájdalmas érzéseket a következők okozhatják:

• közönséges kénes dugó;
• idegen test a fülben rekedt;
• folyadék a belső fülből barotraumával;
• mechanikai sérülés.

Mechanikus szakadás még erős fülcsók esetén is előfordulhat, ami vákuumot hoz létre. Gyakran előfordul, hogy a fül dobhártyája megsérül, amikor a fület hajtűkkel vagy pamut törlővel tisztítják. Még éles tüsszentéssel is felrobbanhat, ha el van dugulva az orr.

A technológiai robbantásokkal dolgozóknak és a tüzéreknek azt tanácsolják, hogy robbanás pillanatában nyissa ki a száját, hogy kompenzálják a dobhártya mindkét oldalán jelentkező nyomáskülönbséget.

Dobhártya-repedésre akkor lehet gyanakodni, ha először éles fájdalmat, majd hirtelen hallásvesztést érzett. Előfordulhat enyhe vérzés és folyós folyás. A szakadást és a perforációt gyakran szédülés és fülzúgás vagy fülzúgás kíséri.

Dobhártya kezelés

Nincs megbízható módszer a dobhártya integritásának önálló meghatározására. Ezt csak tapasztalt szakember végezheti el otoszkóppal végzett vizuális vizsgálat és egy sor speciális vizsgálat után. Ha szakadás helyett részleges perforációról van szó, a hallás helyreállítható egy papírtapasz behelyezésével.

Az eljárás meglehetősen egyszerű és gyakorlatilag fájdalommentes. A külső hallójárat alapos tisztítása után a sérült területet fertőtlenítőszerrel, majd speciális, sejtregenerációt serkentő gyógyszerrel kezeljük.

A perforáció helyét a legfinomabb papír kis szárnya zárja le, amely gyorsan benőtt hámsejtekkel.

A teljesen felszakadt dobhártyát így nem lehet helyreállítani. Ehhez nagy műtéti beavatkozásra lesz szükség, amelynek helyére a betegtől vett vékony bőrlebeny kerül. A bőrlebeny modern felszívódó varratokkal van varrva a lyuk széleihez, lezárva a rést. Körülbelül egy hónapig gyökerezik. Az ilyen membrán azonban kisebb rugalmassággal és érzékenységgel rendelkezik. Ezért a hallás csak részben áll helyre.