A fülzúgás mind a fülben előforduló kóros folyamatokra, mind a nem ezzel a szervvel kapcsolatos betegségekre jellemző tünet. Ugyanakkor a zaj természetét a betegek többféleképpen írhatják le. Ez lehet a motor dübörgése, a fűrész zúgása, recseg, gurgulázik, zúg. Egyes betegek úgy írják le ezt a tünetet, hogy buborékok törnek fel a fülben, vagy úgy érzi, hogy a tenger fröccsen.
A leggyakoribb betegségek, amelyeket ezekkel a tünetekkel kísérhetnek, a
- a hallócső gyulladása;
- anomáliák az agyi erek fejlődésében;
- érelmeszesedés;
- reuma;
- a hallóideg ideggyulladása;
- fej sérülés.
Eustachit
Az ENT-szervek betegségei közül leggyakrabban a fülben a zaj jelenléte az eustachitis kialakulásának, a hallócső gyulladásának köszönhető.
Ebben az esetben ez a tünet meglehetősen akutan jelentkezik, állandó jellegű, ami megkülönbözteti az érrendszeri rendellenességek okozta zajtól. A lüktető karakter atipikus számára. Vízszintes helyzetben zajnövekedés tapasztalható, különösen lehajtott fejélnél, ami a hallócső anatómiai felépítéséből és dőlésszögéből adódik. Függőleges helyzetbe helyezéskor a zaj intenzitása csökken.
Leggyakrabban az eustachitis az ARVI, a mandulagyulladás, a laryngitis következménye. Ennek az állapotnak a diagnózisában fontos szerepet játszik a hurutos jelenségek jelenléte, az orrdugulás, orrfolyás, amely több órával a fülzaj kialakulása előtt jelentkezett.
Lehetséges a diagnózis megbízható tisztázása otoszkópia segítségével, amely lehetővé teszi a behúzott dobhártya meghatározását.
Az ilyen változások a dobüregben a nyomás csökkenése miatt következnek be, amely a hallócső vízelvezető funkciójának megsértéséből ered.
Az eustachitis kezelésének hatékony módja az érszűkítő orrcseppek alkalmazása. Használatuk segít csökkenteni a hallócső duzzanatát, valamint csökkenti a képződő nyálka mennyiségét. Ez a hatás az Eustach-cső átjárhatóságának javulásához vezet, és ezáltal csökkenti a tüneteket.
A fülben lévő zaj csökkentése a parotis régióban történő felmelegítéssel is elérhető. Ezek lehetnek fizioterápiás eljárások, UHF, elektroforézis gyulladáscsökkentő oldatokkal, nedves és száraz borogatások. Hasonló hatás várható a bór- vagy kámfor-alkoholt tartalmazó, melegített fülcseppek, antiszeptikus és gyulladáscsökkentő komponensű oldatok használatától. A javulásnak a következő néhány órán belül meg kell történnie.
A nem időben történő kezelés a középfül fertőzésének átterjedéséhez, hurutos, esetleg exudatív középfülgyulladás kialakulásához vezethet.
Ebben az esetben a tünetek növekedése jellemző, az általános állapot romlása. A fülben jelentkező kellemetlen érzésekhez kifejezett fájdalom-szindróma is társul. A középfülgyulladás gyakran előfordul a hőmérséklet 38-39 fokos emelkedésével. Ennek az állapotnak a kialakulása azonnali konzultációt igényel egy fül-orr-gégész szakorvossal, akinek feladata a gyulladás természetének tisztázása és a megfelelő kezelés előírása.
Neurológiai és érrendszeri rendellenességek
Azokban az esetekben, amikor a hallócső és a középfül gyulladása nincs, és a hang a fülben marad, mintha buborékok kipukkadnának, a diagnózis tisztázása érdekében szakemberhez kell fordulni. Ennek a patológiának a tanulmányozását neuropatológus és angioneurológus végzi.
A fülben fellépő zaj oka lehet a hallóideg diszfunkciója. A fertőző vagy traumás elváltozás a hallóartéria elégtelen vérellátásához vezet, ami ennek a tünetnek a kialakulásában nyilvánul meg. Hasonló tünetek fordulnak elő agyi aneurizma esetén is. A reumás és érelmeszesedéses érelváltozások a fülben lévő buborékok felrobbanásának érzésében is megnyilvánulhatnak.
Hardver ellenőrzés
Ebben az esetben az elváltozás természetének tisztázása érdekében a következő agyi vizsgálatok segíthetnek:
- echoencephalography (tumor vagy traumás agysérülés gyanúja esetén használatos);
- Doppler ultrahang, amely a nagy erek vizsgálatán alapul, megfelelő hangjelzés segítségével;
- számítógépes tomográfia (lehetővé teszi az agy szerkezetének keresztmetszetben történő tanulmányozását);
- mágneses rezonancia képalkotás (értékeli az agy anatómiai jellemzőit és a kóros elváltozások jelenlétét);
- mágneses rezonancia angiográfia;
- pozitronemissziós tomográfia (az agy anyagcsere-folyamatait sejtszinten értékeli).
Az észlelt patológiától függően a szakember különféle kezelési módszereket kínálhat. Ez lehet mind a gyógyszerek, mind a fizioterápiás eljárások. Poszttraumás haematoma vagy daganat esetén nem csak a konzervatív, hanem a sebészi kezelési módok kérdése is felmerülhet.
