A felső légúti érintettség egyik leggyakoribb tünete a torokfájás. Ez a szerv két részből áll, a garatból és a gégéből.
Mindegyik komponens ellátja funkcióját a szervezetben, biztosítva a levegő mozgását. A gége fontos szerepet játszik a hangvisszaadás biztosításában is. Ezért, amikor a gége fáj, a beteg hangja szenved.
Ez a tünet azonban a szervezetben előforduló különféle folyamatokat jellemezheti.
Az okuktól függően, a kóros folyamat természete, a kezelési taktika jelentősen megváltozik.
Ahhoz, hogy az előírt kezelés eredményes legyen, szükséges a betegségek diagnosztizálása.
Az ádámcsutka alatti fájdalomra jellemző
A gége fájdalma leggyakrabban az ilyen kóros állapotok megnyilvánulása:
- akut és krónikus laryngitis;
- a pajzsmirigy patológiája;
- a gége traumás elváltozása;
- közvetlenül a gégében vagy a pajzsmirigyben lokalizált daganatos folyamatok;
- tuberkulózis;
- osteochondrosis és neuralgia;
- gennyes folyamatok lokalizálódnak a gége porcában.
A gége több egymáshoz kapcsolódó porcot tartalmaz. Ezek közül a legnagyobb a pajzsmirigyporc. Két lemezből áll, amelyek szögben kapcsolódnak egymáshoz, hogy "Ádám almát" képezzenek, amely a bőr alatti kiemelkedés a nyak elején. Ezzel kapcsolatban a betegek az ádámcsutka alatt, attól jobbra vagy balra lokalizált fájdalomra panaszkodnak. Sok beteg csiklandozásként vagy karcolásként írja le a gégefájdalmat.
Gégehurut
Az akut laryngitis okai a következők:
- kórokozóknak, vírusoknak, baktériumoknak, gombáknak való kitettség;
- hypothermia;
- veszélyes szennyeződések jelenléte a belélegzett levegőben;
- a hangszálak túlfeszítése;
- sérülés.
Ha a betegséget hosszú, három hétnél hosszabb lefolyás jellemzi, akkor a gégegyulladás krónikus lefolyásáról beszélünk, amelyre a remisszió és az exacerbáció időszakai jellemzőek.
Ezeknek a tényezőknek a hatása a krónikus gégegyulladás súlyosbodásához vezet.
A laryngitis leggyakoribb tünetei a
- fájdalom a gégeben;
- száraz köhögés;
- a hang rekedtsége.
A betegek a fájdalmas érzéseket állandónak írják le, amelyeket nyelés súlyosbít. A gégegyulladással járó köhögés jellemző. Száraz, ugat, rohamos lehet, hosszan, néha több hétig is zavarja a beteget. A betegség súlyos lefolyása esetén a köhögés állandó lehet, zavarja a jó pihenést. Egyes esetekben olyan elhúzódó lefolyású, hogy mellkasi fájdalom alakul ki, amelyet köhögési remegés okoz.
Az otolaryngológus által végzett objektív vizsgálat a gége nyálkahártyájának hiperémiáját tárja fel.
A gégegyulladás leggyakoribb tünete a fájdalom mellett a hurutos gyulladás.
A lézió természetétől függően megkülönböztetik a laryngitis atrófiás és hipertrófiás formáját. Mindegyiknek megvannak a maga morfológiai jellemzői, ami azt jelenti, hogy a klinikai megnyilvánulások is némileg eltérőek.
A hang hangszínének változása, rekedtsége ennek a folyamatnak köszönhető. A hámszövetek második nevüket abból a tényből kapták, hogy a gégegyulladás az énekesek, a beszélt műfaj művészei, az előadók foglalkozási megbetegedése, vagyis olyan emberek csoportja, akiknek szakmai feladatai közé tartozik a hangszálak túlzott feszültsége. A gégegyulladás kialakulásának okai gyakran éppen ennek a tényezőnek a következményei.
A laryngitis kezelése hosszú távú. Fontos lépés a beteg közérzetének javítása felé a veszélyes tényezők kiküszöbölése. Leggyakrabban azok
- dohányzás és alkoholfogyasztás;
- hosszú tartózkodás egy füstös szobában;
- erős szagú, mérgező vagy irritáló anyagokkal dolgozni;
- túl forró vagy túl fűszeres ételek fogyasztása.
Egy másik fontos tényező, amely hozzájárul a betegség súlyosbodásának megelőzéséhez, a belélegzett levegő páratartalmának bizonyos szinten tartása. Hálószobában legalább 50-60%-nak kell lennie. A száraz levegő, kiszárítja a torok nyálkahártyáját, elősegíti benne a hurutos gyulladás kialakulását. A gége is érintett. A felső légutak minden részén áthaladó belélegzett levegő minőségének javítását célzó intézkedések nélkül nehéz stabil remissziót elérni. A beteg hosszú ideig beteg lesz, gyakori exacerbációkkal.
A helyi beavatkozások fontos szerepet játszanak ezen betegek kezelésében. Ide tartoznak a gyulladáscsökkentő, hidratáló és elvonó kezelések. A legnépszerűbbek a gargalizálás, az inhalálás, a dörzsölés, a melegítő borogatás, a mustártapasz. Azonban nem minden gyakorló fül-orr-gégész tekinti az irritáló helyi kezeléseket, például a mustártapaszokat hatékonynak a gégegyulladás kezelésében. A szakemberek arra hivatkoznak, hogy ezek az eljárások nem befolyásolják a kóros folyamat kialakulásának okát vagy mechanizmusát, és a betegek csak használatuk után észlelnek rövid távú javulást.
A legtöbb esetben a bakteriális kórokozók nem vesznek részt a betegség kialakulásában. Ezért az antibiotikumok alkalmazása ésszerűtlen. Hatékony, biztonságos vírusellenes gyógyszerek is fejlesztés alatt állnak. Ilyen körülmények között a gégegyulladás terápiás intézkedései csak tüneti kezelést tartalmaznak, amelynek célja a köhögés és a gége fájdalmának csökkentése. Az immunrendszer erősítése jelentős szerepet játszik a gégegyulladás megelőzésében. Az olyan gyógyszerek, mint az Immunal, Bronchomunal alkalmazása segít megelőzni a betegség kiújulását, megkönnyíti annak lefolyását.
A gégegyulladás kezelésének fontos része a kíméletes diéta, melynek során csak mérsékelt hőmérsékletű ételt fogyaszthatunk, kerüljük a durva vagy savas ételeket.
Pajzsmirigygyulladás
A pajzsmirigy gyulladásos folyamatának okai, a pajzsmirigygyulladás, nem teljesen ismertek. Autoimmun eredetét tartják a leggyakoribbnak. A betegség krónikus lefolyását a mirigy működésének csökkenése és a hypothyreosis kialakulása jellemzi.
A betegség első tünete a gombóc érzése a torokban, nyelési nehézség. Később ezek a panaszok fokozódnak, rekedtség van a hangban. A nyak elülső felületének tapintása során az endokrinológus egy megnagyobbodott képződményt fedez fel az ádámcsutka alatt. Fájdalmasságát feljegyezték.
Az idő múlásával a tünetek fokozódnak, jelezve, hogy a daganat összenyomta a közeli szöveteket és a pajzsmirigy alulműködését. A betegeknél fülzúgás, homályos látás, száraz bőr, letargia, súlygyarapodás alakul ki.
Abban az esetben, ha a folyamatot fertőzés hozzáadása bonyolítja, akut pajzsmirigygyulladás alakul ki, amely gennyes és nem gennyes gyulladásként nyilvánulhat meg. Ezt a folyamatot fokozott fájdalom jellemzi az érintett szerv területén. A betegek panaszkodnak, hogy a gége alsó része fáj.
Jellemző a bőrpír és a helyi hőmérséklet-emelkedés a pajzsmirigy vetületének területén. A tapintása fájdalmas. A kezdeti szakaszban érezve sűrű. A gennyes elváltozás kialakulásával és a tályog kialakulásával a daganat lágy lesz, és továbbra is kifejezett fájdalom szindróma marad. Ugyanakkor a beteg általános állapota romlik, hipertermia alakul ki.
Az akut pajzsmirigy-gyulladás fő kezelése az antibiotikum-terápia.
Ha tályog alakul ki, sebészeti beavatkozásra lehet szükség a genny eltávolítására és további antiszeptikus intézkedésekre. A krónikus autoimmun pajzsmirigygyulladás a leggyakoribb pajzsmirigy-betegség. Az endokrinológus által előírt kezelés szükségszerűen magában foglalja a hormonkorrekciót.
Daganatok és tuberkulózis
A kezdeti stádiumban a pajzsmirigy daganatos folyamatait idegen test érzése és nyelési nehézség is kíséri. Fontos diagnosztikai módszer a pajzsmirigy ultrahangja, amely lehetővé teszi a formáció sűrűségének, méretének meghatározását. Korai diagnózissal, időben történő műtéti kezeléssel jó esély van a betegség kedvező kimenetelére. Ebben az esetben kemoterápiás gyógyszereket és sugárterápiát is alkalmaznak.
A gégeduzzanat kezdetben szintén idegentest-érzés és nyeléskor jelentkező torokfájás jellemzi. Ebben az esetben a vereség oldala szenved nagyobb mértékben. A fájdalomérzet az ádámcsutka alatt, attól jobbra vagy balra lokalizálható. A rekedtség kötelező tünet. Egy későbbi szakaszban rossz lehelet jelenik meg, és vérzés léphet fel. A fájdalom a mellkasban, valamint a nyelvben metasztatikus folyamatot jelez.
A tuberkulózisos elváltozások esetén a betegek túlnyomórészt rekedtségre, torokfájásra is panaszkodnak. Ez az elváltozás leggyakrabban a tüdőben zajló folyamat eredménye. A terápiás intézkedések a tuberkulózis elleni gyógyszerek alkalmazásából állnak.
Neuralgia
Az osteochondrosis és a neuralgia, mint a gége fájdalmának oka, gyakori patológia. Ebben az esetben a glossopharyngealis neuralgia akut fájdalomban nyilvánul meg, amely 2-3 percig tart.
A fájdalom paroxizmális jellege teszi lehetővé a neuralgia gyanúját.
A neuralgia kezelése hosszú távú, 2-3 évig is eltarthat. Kezelési módszerként novokain blokádot vagy a nyelv gyökerének helyi érzéstelenítőkkel való kenését alkalmazzák, ami több órán keresztül megakadályozza a támadás kialakulását.
Gyulladáscsökkentő gyógyszereket használnak. A hátsó állkapocs régiójában, a mandulákban és a gégeben alkalmazott fizioterápiás eljárások széles körben elterjedtek.
B-vitaminokat injektálnak, amelyek pozitív hatással vannak az idegrostokra.
Sérülés
A toroksérülés okait leggyakrabban az orvosi műszerek pontatlan használata okozza bronchoszkópia vagy oesophagoscopia során. Ezt a káros hatást éles fájdalom szindróma kíséri, amelyet köhögés súlyosbít. Hemoptysis lehetséges. A sérülés következtében fellépő duzzanat fulladást okozhat.
A traumás sérülések közé tartozik az erős savaknak és lúgoknak való véletlen vagy szándékos expozíció is. Az ajkak és a nyelv égési nyomai mellett súlyos torokfájás, aphonia, kávézacc, azaz véres tartalom hányása is megfigyelhető. A gége traumás károsodása lehetséges, ha az ádámcsutát kívülről mechanikusan érintik a harcok során. Gyakran kíséri porctörés, fájdalom, sokk kialakulása.
A gége krónikus traumájáról beszélhetünk túl meleg ételek, irritáló italok, fűszeres ételek állandó fogyasztásával. Az ilyen tényezők hatása hurutos gyulladás kialakulásához vezet a gégeben, időszakos fájdalom az ádámcsutka alatt.
A gége fájdalmának okai változatosak, és alapos tanulmányozást igényelnek. A további jelek jelenlététől függően az otolaryngológus, az endokrinológus és más kapcsolódó szakemberek segítenek a diagnózis tisztázásában, és előírják a megfelelő kezelést.
