Torokbetegségek

A hipotóniás dysphonia kezelése és tünetei

A szervezetben számos kóros folyamatot a hangfunkció károsodása kísér. Ebben az esetben a hangváltozás diszfóniával, a hangszín megsértésével vagy annak hiányával, aphoniaként jellemezhető.

Dysfónia esetén a hang rekedt vagy rekedt lesz, megváltozik a hangtartomány, az erősség és a gyors kimerülés.

Az ilyen tünet kialakulása gyulladásos folyamatokon alapulhat, és akkor organikus diszfóniáról beszélünk. Más esetekben olyan funkcionális rendellenesség alakul ki, amely nem kapcsolódik gyulladásos vagy fertőző folyamathoz, amelynek egyik változata a hipotóniás dysphonia.

Jellegzetes jelek

A hangvisszaadás folyamata a gégeben megy végbe. A középső részlegében található hangkommunikáció közvetlenül részt vesz ebben. Mozgásuk hozza létre a szükséges hanghullámot. A hangszalagok különböző okok miatti nem teljes záródása dysphonia kialakulásához vezet. A hang teljes hiánya a lezárásuk lehetetlenségéből adódik.

A hipotóniás dysphonia olyan állapot, amely az izomtónus csökkenése miatt a hangszalagok nem teljes záródása következtében alakul ki. A funkcionális rendellenességek közül az izomtónus csökkenése a leggyakoribb oka a kóros állapot kialakulásának, amely a betegek 70% -ánál fordul elő. A hipotóniás dysphonia tünetei a gége hangvisszaadási funkciójának megsértését jellemzik. A legjellemzőbb jelek a következők:

  • a hang rekedtsége és rekedtsége;
  • a hangtartomány csökkentése;
  • beszédből fakadó fáradtság;
  • a hang erősségének csökkenése, rövid idő elteltével a beteg suttogásra vált.

Hajlamosító tényezők

Ennek a funkcionális rendellenességnek a kialakulásának okai lehetnek a páciens hangrendszerének veleszületett, anatómiai, alkati sajátosságai. A következő kóros állapotok hozzájárulnak:

  • aszténiás szindróma;
  • a csendrendszer hosszú távú betartása;
  • neurológiai patológia;
  • a beteg idős kora;
  • pajzsmirigy- vagy gégeműtétek anamnézisében.

Diagnosztika

A funkcionális diszfónia diagnosztizálását elősegíti annak hosszú távú lefolyása. Ha a gége hangképző funkciójának megsértését heteken, hónapokon, éveken belül észlelik, feltételezni kell, hogy ez a patológia természete. Jellemzője a nap végi állapotromlás, valamint akut légúti megbetegedések és gégegyulladás után.

A hangszalagok szerves elváltozását a tünetek akutabb kialakulása jellemzi. Az objektív vizsgálat eredményei az ezen a területen lokalizált gyulladásos folyamat jelenlétét jelzik.

A hangszalagok puffadtsága és hiperémiája, amelyet a gégetükrözés kimutatott, szervi károsodásra utal.

A hipotóniás dysphonia javára a glottis nem teljes záródása bizonyítja, amelyet a mikrolaryngoscopia során észleltek, ha nincs adat a lézió gyulladásos természetéről.

A hangszalagok változásainak természetének tisztázása érdekében konzultálnia kell egy otolaryngológussal. Ez egy ilyen szakember, aki képes lesz a gége endoszkópos vizsgálatára. Nehéz esetekben az elváltozás organikus, beleértve a daganatos jellegét is, számítógépes tomográfia végezhető.

A hang állapotának objektív értékelése során a foniáter figyelmet fordít annak hangszínére, erejére, valamint a dikciójára, az artikuláció jellegére. A funkcionális állapot felmérésére stressztesztet lehet ajánlani, amely meghatározza a beszélgetésből adódó gyors fáradtságot. (Félórányi hangos olvasás során fokozott fáradtságról, hangszínváltozásról lehet szó). A hang számítógépes elemzése segít a funkcionális zavarok tisztázásában. Ez a technika lehetővé teszi a hangjellemzők változásának objektív értékelését.

Kezelési alapelvek

A funkcionális diszfóniák reverzibilisek. Hosszú lefolyás mellett azonban szerves károsodás kialakulásához vezethetnek. A hangszalag izomzatának tónusának idővel történő csökkenése hozzájárul az atrófiás laryngitis és a tartós aphonia kialakulásához. A hipotóniás dysphonia kezelésének átfogónak kell lennie, beleértve a hangszalag izomzatának növelését célzó gyógyszereket és azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a hangvisszaadó szerv állóképességének növeléséhez, hatékonyságának növeléséhez.

A kóros állapot kezelésére használt gyógyszerek közé tartoznak a tonizáló hatású gyógyszercsoportok:

  • eleutherococcus tinktúrája;
  • B-vitaminok;
  • A proserin, egy gyógyszer, amely növeli a különböző szervek simaizmainak tónusát és kontraktilitását, megkönnyíti a neuromuszkuláris átvitelt.

A Proserin alkalmazását rövid - legfeljebb két hét - tanfolyamon kell elvégezni, mivel a gyógyszer túladagolása ronthatja az állapotot, és az izomzat tónusának tartós csökkenéséhez vezethet.

A nem gyógyszeres kezelés magában foglalja:

  • gimnasztikai gyakorlatok az artikuláció javítására;
  • fizioterápiás eljárások (diadinamikus áramok, amplipulzus, elektroforézis);
  • akupunktúra.

Fonopéd képzés

A funkcionális diszfónia nem gyógyszeres kezelésének fő módszere a fonopedia, a hangfunkció javítását célzó gyakorlatok sorozata. A fonopédiai tréning a vokális apparátus munkájának aktiválására irányul. Ezek a tevékenységek megtanítják a fej helyes pozícióját, amely biztosítja a leghatékonyabb hangvisszaadást, valamint a szükséges légzési mintát, amely segít növelni a vokális apparátus izmainak tónusát és ellazulását. Az "m" hang hosszú távú kiejtése ajánlott a betegek számára, mivel egy ilyen gyakorlat hozzájárul a kényelmes hangvisszaadás elsajátításához, minimális stresszel a hangszálakon.

A logopédusok számos gyakorlatot fejlesztettek ki a vokális apparátus képzésére. Egy bizonyos hangsorozat ismételt ismétlődéséből állnak. Az utóbbi években nagy figyelmet fordítottak a neuromuszkuláris stimulációt végző vocaSTIM apparátus és a fonopédiai gyakorlatok kombinált használatának technikájára is.

Megelőző intézkedések

A komplex kezelés fontos része a megelőző és helyreállító intézkedések végrehajtása. A hangzavarban szenvedő betegeknek be kell tartaniuk bizonyos szabályokat:

  • a rossz szokások, a dohányzás és az alkoholfogyasztás megszüntetése;
  • kerülje az izomberendezés túlterhelését;
  • megakadályozza a nyálkahártyák túlszáradását;
  • kerülje a köhögést és a gyulladásos és fertőző folyamatokat a torokban;
  • el kell végezni az egyidejű betegségek, különösen a szájüregben, a torokban és a reflux oesophagitisben lokalizált betegségeket.

A veszélyes szennyeződések, kémiai vegyületek, nikotin rendszeres belélegzése hozzájárul a gyulladásos folyamat kialakulásához a gégeben. Az izomrostok csökkent tónusával az ilyen negatív tényezők jelentősen súlyosbíthatják a helyzetet. A száraz levegő a nyálkahártyára is irritáló hatással van, ezért a patológia kialakulásának megelőzésének előfeltétele a torok nedvesítése és a helyiség megfelelő páratartalmának fenntartása.

Súlyos esetek sebészeti kezelést jeleznek. Ezt a módszert azonban csak a foniáterek, logopédusok, pszichoterapeuták, endokrinológusok által javasolt terápiás technikák eredményének hiányában alkalmazzák. A fonosebészet magában foglalja mind a hangszálakon végzett beavatkozásokat, mind a gégeműtéteket.

A hangszalagok műtéte veszélyes a szövődményei miatt, mivel fennáll a későbbi hegesedés és szűkület veszélye. A pajzsplasztikának nincs ez a hátránya, ez a műtét a gége porcát érinti, és célja a hangszalagok zárásának javítása.