A légcső létfontosságú szerv, amely a légutakon keresztül a levegőt a gégéből a hörgőkbe és a tüdőbe szállítja. Ebben a tekintetben a légutak ezen részében fellépő kóros folyamat súlyos szövődmény lehet a szervezet oxigénellátásában, hozzájárulhat a légzési elégtelenséghez. A légcsőrák olyan kórkép, amely rosszindulatú lefolyása mellett olyan súlyos szövődményekhez is vezethet, mint a légutak szűkülete és fulladás.
A betegség jellemzői
Az elsődleges légcsőrák, amelyet egy rosszindulatú daganat növekedése jellemez a fal vastagságában, ritka patológia. Ugyanakkor a másodlagos légcsőrák széles körben elterjedt. Az okozza, hogy a falába más közeli szervek daganatai nőnek be. Leggyakrabban egy ilyen másodlagos kóros folyamat egy rosszindulatú formációval kapcsolatban alakul ki
- gége;
- pajzsmirigy;
- a hörgők és a tüdő mögöttes szakaszai;
- a mediastinum szervei.
Attól függően, hogy melyik szövet vesz részt a kóros folyamatban, a légcső rosszindulatú daganatainak következő típusait különböztetjük meg:
- cylindroma, amely a nyálkahártya-mirigyek sejtjeiből fejlődik ki;
- hámsejteket érintő laphámsejtes karcinóma;
- szarkóma, egy daganat, amely kötőszöveti sejtekből fejlődik ki.
Az ilyen formák sokkal kevésbé gyakoriak:
- reticulosarcoma;
- retikuloendothelioma;
- neurofibroma stb.
A cylindromák a leglassabban fejlődnek ki. A daganat növekedésének első jelei 3-4 év után jelentkezhetnek. A jövőben azonban a sebészi kezelést követően a relapszus és a metasztázis gyors fejlődése jellemzi őket. A laphámsejtes karcinóma két évig nem jelentkezhet. Ez a szövettani forma a leggyakoribb a rosszindulatú légcső elváltozásokban.
Klinikai tünetek
A légcsőrák fő tünetei a következők:
- köhögés;
- nehéz légzés;
- vér keveréke a köpetben;
- a hangképző funkció megsértése.
A köhögés a légcső érintettségének legkorábbi tünete. Természeténél fogva száraz, paroxizmális. Egy idő után köpet jelenhet meg. A köhögés természete azonban változó. Nedves után visszaváltozhat szárazra. Ebben az esetben a köpet nyálkás vagy gennyes lehet, vércsíkok lehetnek. Egyes esetekben nehéz elválasztani, és a betegség lefolyása a bronchiális asztmához hasonlít. Más esetekben a köpet könnyen és nagy mennyiségben köhög fel.
Ebben a szakaszban a diagnózis nehéz, mivel a betegséget a légcső gyulladásos folyamata takarja el. A légcsőrákot meg kell különböztetni a specifikus kórokozók által okozott betegségektől, a tuberkulózistól, a szifilisztől és a krónikus hörghuruttól. A diagnózis különösen nehéz olyan esetekben, amikor kombinált elváltozás, rosszindulatú daganat és gyulladásos folyamat van.
A következő fontos tünet a légszomj jelenléte, amelynek megjelenését a légcső lumenének szűkülése miatti légzési nehézség okozza. Eleinte csak terhelés alatt fejlődik. A folyamat elterjedése állandósítja e tünet jelenlétét. Amikor a daganat növekszik, a beteg kényszerhelyzetet vesz fel, ülve.
A folyamat lokalizációjától függően a dyspnoe lehet belégzési vagy kilégzési jellegű, azaz csak belégzéskor vagy kilégzéskor nyilvánul meg.
A felső légcső vereségével a gége közelében a belégzés túlnyomórészt nehézkes.
Ezt a légzési rendellenességet távolról hallható sípoló zajok kísérik.
A légcső beszűkülése a mellkas szintjén általában kilégzési dyspnoét okoz. Ebben az esetben a diagnózist obstruktív bronchitis vagy bronchiális asztma esetén kell elvégezni.
A gége és a légcső érintettségét jelző fontos tényező a hangváltozás. Ennek oka a légúti lumen szűkülése, valamint a hangszalagok beidegzésének megsértése a visszatérő ideg károsodása következtében. A daganatos folyamat terjedésével és a nyelőcső érintettségével a nyelési folyamat és a táplálékcsomó áthaladása nehézségekbe ütközik. Ugyanakkor kellemetlen szaga van a szájból, az élelmiszer stagnálása és a daganat bomlása miatt.
A vérzés kialakulása a daganat rosszindulatú folyamatáról tanúskodik. Kezdeti stádiumban nyálban vagy köpetben lévő vércsíkok formájában nyilvánul meg, később vérzés alakulhat ki. Az elvégzett mikroszkópos vizsgálat lehetővé teszi a rosszindulatú sejtek kimutatását a köpetben.
Diagnosztika
A fő diagnosztikai módszer az endoszkópos vizsgálat. A felső légcső károsodása esetén a gégetükrözés is elegendő lehet, a középső és alsó légcső károsodása esetén csak tracheoszkópiával lehet pontosítani a diagnózist. A vizsgálat során figyelembe kell venni egy ilyen szövődmény, például vérzés kialakulásának lehetőségét.
A daganatos folyamat természete változatos. A kóros fókusz megjelenhet a légcsőfal egy szakaszát lefedő lapos képződmény formájában, vagy úgy nézhet ki, mint a légcsőüregbe kinyúló és azt szűkítő gumós hám burjánzása. A légcsőrák gyűrű alakú infiltrátumként is megjelenhet.
Csak biopszia után lehetséges a szövettani vizsgálat, vagyis annak tisztázása, hogy mely sejtek vettek részt a folyamatban.
A kórosan megváltozott szövet egy darabjának eltávolítása és mikroszkóp alatti alapos vizsgálat után következtetést vonhatunk le a mutált sejtekre. Az ilyen diagnózis hozzájárul a kezelés helyes felírásához. Ezenkívül számos életre vonatkozó előrejelzés pontosan a szövettani vizsgálat eredményein alapul.
A folyamat lokalizációjának tisztázása érdekében különféle hardvertechnikákat is alkalmaznak:
- a légcső röntgenvizsgálata kontrasztanyag bevezetésével;
- A nyak és a belső szervek ultrahangja a metasztázisok meghatározására;
- számítógépes és mágneses rezonancia képalkotás.
A laboratóriumi diagnosztika másodlagos jelentőségű. A teljes vérkép vérszegénységet jelez. Az ESR-mutatók súlyos patológia kialakulását jelzik a szervezetben. Bakteriális fertőzés esetén előfordulhat, hogy a leukocita képlet balra tolódik el.
A betegség lefolyása
Más rákos megbetegedésekkel ellentétben a kezelés felírásának folyamatának szakasza nem kritikus. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a daganatos folyamat ezen folyamatában ritkán határozzák meg a metasztázisokat.
A betegek halálának oka általában fulladás, vérzés, és nem rákmérgezés. Mindenekelőtt a regionális nyirokcsomókat érintik a metasztázisok. Távoli szervekből - a pajzsmirigy, a tüdő, a máj, a vesék, a gerinc.
Az, hogy mennyi ideig élnek légcsőrákkal, attól függ, hogy a daganat hol helyezkedik el a légcsőben, mennyire szűkíti a lument, és mely közeli szerveket érinti. A betegség szövettani formája is fontos. A cylindromát a legjóindulatúbb lefolyás jellemzi. Ezzel a formával a betegek 65-85% -ánál megfigyelhető az 5 éves túlélési arány. A légcső laphámsejtes rákja a betegek mindössze 40% -ának teszi lehetővé, hogy 5 évig túlélje.
A légcsőrák kemoterápiája hatástalan. A fő kezelések a műtét és a sugárterápia.
A műtét feladata egy rosszindulatú daganat kivágása az egészséges szövetekben.A daganatos folyamat körkörös jellegével a légcső keresztirányú reszekcióját hajtják végre, majd a seb széleit varrják.
A mögöttes daganat elhelyezkedése miatt azonban egy ilyen műtéti beavatkozás technikailag nehéz. A műtét csak a tracheostomia felhelyezéséből, a légcső disszekciójából és egy speciális cső bevezetéséből állhat az üregébe. A légzési folyamat pontosan ezen az eszközön keresztül történik.
Ebben az esetben a betegek élete nehezebbé válik. Az életminőség súlyosan romlik. A behelyezett kanült el kell távolítani a kéreg és a nyálka eltávolítása érdekében, és a légutakat rendszeresen meg kell szabadítani a köpettől. Ezen intézkedések célja a fulladás megakadályozása a lumen száraz kéreggel való elzáródása miatt.
A légcsőrák kialakulása leggyakrabban idősebb, hosszú dohányzási múlttal rendelkező férfiaknál fordul elő. Ezért ennek a rossz szokásnak a feladásával megelőzhető ez a súlyos betegség.
